Varga: jól indult az év, 2 százalék alatt is lehet a hiány
Egy budapesti rendezvényen azt is mondta, ha az év további része is kedvezően alakul, az államháztartási deficit akár a hiánycél, a GDP-arányos 2 százalék alatt is lehet. Érik az ország felminősítése.
Utoljára frissítve: 2016. február 9. 19:21
2016. február 9. 14:11
A nemzetgazdasági miniszter a Díj a sikeres vállalkozásokért decemberi elismeréseinek átadásakor hangsúlyozta, hogy a kormány elmúlt években hozott döntéseinek köszönhetően a gazdaság jó teljesítménye és az ebből származó növekvő adóbevételek tették lehetővé, hogy az államkassza 92,2 milliárd forintos többlettel zárhasson januárban.
Elmondta azt is, hogy a növekedés lendületének fokozásához elengedhetetlenek a beruházások, amelyek bővüléséhez hitelezés kell. A bankadó 2016-ban lényegében a felére csökken, ami jelentős teret ad a szektornak, hogy növelje hitelezési aktivitását -fejtette ki.
Iparstratégiát dolgoz ki a kormány
A miniszter beszélt arról is, hogy iparstratégiát dolgoz ki a kormány annak érdekében, hogy növelje az ipari termelés arányát a GDP-n belül, a stratégia, amelynek kereteit múlt pénteken fogadta el a kabinet, a vállalati beruházások növekedését is segítheti.
Varga Mihály hozzátette: a stratégia szerint 5-7 olyan területet kell kijelölni, amely hozzájárul ahhoz, hogy az ipari termelés aránya a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva a jelenlegi 23-ról 30 százalékra növekedjen.
A magyar kormány a következő években a zöldgazdaságban, a járműgyártásban, a feldolgozóiparban és a gyógyszergyártásban is támogatásokkal, ösztönzőkkel segíti a szektor teljesítményének növelését - mondta.
Érik az ország felminősítése
A mostani világgazdasági bizonytalanságok közepette a kormánynak az ország cselekvőképességét fenntartó gazdaságpolitikát kell folytatnia - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Budapesti Corvinus Egyetemen megtartott kerekasztal-beszélgetésen.
A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: ebből a szempontból is fontos, hogyan alakul az államadósság szintje. A tavalyi kedvező makrogazdasági folyamatoknak is köszönhető, hogy az előzetes számítások alapján a magyar államadósság a GDP-hez mérten 75,8 százalékot ért el 2015 végén - fűzte hozzá.
Kiemelte: a következő években sem lehet visszatérni a fiskális politika fellazításához, "ezt nem érdemes újból kipróbálni". Egyúttal viszont a túlzott fiskális szigor sem lehet válasz egy esetleges világgazdasági kihívásra, mert az visszafogná a gazdasági növekedést, megnövelhetné a munkanélküliséget.
A további teendők kapcsán aláhúzta: még mindig nagyon magas az államháztartást tekintve az újraelosztás, ennek mérsékléséhez szükség van az állami bürokrácia csökkentésére.
Varga Mihály szerint egyre inkább érik az ország felminősítése, idén a nagy nemzetközi hitelminősítőknek meg kell hozniuk ezt a döntést, azért is, mert a piac már elismerte, értékeli a magyar gazdaság makrogazdasági teljesítményét, mutatóit.
A miniszter szólt arról, hogy az elmúlt években az államháztartás konszolidálásának eredményeként fokozatosan mérséklődött az államadósság GDP-hez mért aránya, ennek is betudható, hogy a magyar állampapírok kamatfelára csökken. A kamatfelár csökkenése egyébként nagyobb volt, mint amit a piac várt - mondta.
A hazai gazdaság helyzetének javulását mutatja az is, hogy napjainkban - a közmunka és a versenyszféra hatását is beszámítva - 560 ezerrel dolgoznak többen Magyarországon az öt évvel ezelőtti helyzethez képest, ezeknek a dolgozóknak a kétharmada a versenyszférában talált munkát - tette hozzá.
Varga Mihály az ország gazdasági sikerei között könyvelte el, hogy tavaly rekordszintet ért a külkereskedelmi többlet. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy az elmúlt években jelentősen fejlődött az ország feldolgozóipara, a járműipar, a magyarországi gyógyszergyártás. A következő évek fejlesztési irányait szabja meg az ország új iparpolitikai koncepciója - mondta a miniszter.
A kerekasztal-beszélgetésen részt vevő Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára elmondta: a világgazdasági válság után az európai uniós országok jó részében az újraiparosítás került a gazdaságpolitikai irányítás fókuszába. Az EU-28-ak az ipar GDP-hez mért átlagos arányát 20 százalékra akarják növelni, a kormány ezért döntött úgy, hogy új iparfejlesztési stratégiát dolgoz ki - tette hozzá az NGM államtitkára.
Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke rámutatott: a gazdaságpolitikai vezetésnek fel kell készülni arra, hogy a 2020 utáni uniós költségvetési ciklusban nem áll majd EU-s pénzügyi forrás az ország rendelkezésére. Ezért el kell érni, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások egyre nagyobb számban kapcsolódjanak be a nagy multicégek beszállítói hálózataiba - mondta a professzor.
Adorján Richárd, az NGM költségvetésért felelős helyettes államtitkára szerint az ország államadósságának folyamatos csökkentése azért is kiemelten fontos, mert néhány nagybefektetői csoport csupán egy-egy ország bizonyos makromutatójára, például az államadósság szintjére figyel, mikor meghozza befektetési döntését.
Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
Az egyházszervezet kiépítésével végérvényesen eldőlt, hogy Magyarország a latin rítusú egyház gyermeke lesz és nem a bizánci görögé. E tény jelentősége jóval meghaladja a vallásválasztás kérdését.
A magyar-német gazdasági kapcsolatok erősítésének szükségességéről is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Sopronban, miután tárgyalt Angela Merkel német kancellárral.
Mindig is tudtuk, a kettészakítottság idején is, hogy csak egy Európa van - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Páneurópai Piknik 30. évfordulója alkalmából tartott ökumenikus istentiszteleten hétfőn, Sopronban.
Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre. 
Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
