Világszerte ünnepel a magyarság
2015. március 15. 19:03

Világszerte megünnepli március 15-ödikét a magyarság: a magyar pártok, történelmi egyházak, önkormányzatok és helyi civil szervezetek megemlékezések, koszorúzások, ünnepi műsorok százait rendezik vasárnap az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján - néhol közösen, másutt külön-külön.

Seszták: Ma a fegyverek helyett a nyugodt építkezésé és a fenntartható fejlődésé a főszerep

Szatmárnémetiben az Ormos-ház falán lévő Petőfi-emléktábla megkoszorúzása után délben az ünneplők - lovas-huszárok és fúvószenekar vezetésével - a Petőfi-szoborhoz vonultak, ahol a magyar kormány képviseletében Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter mondott beszédet.

Az ünnepségen a miniszter több mint hatszáz ember előtt arról beszélt, hogy 167 évvel ezelőtt a magyar emberek önállóságot, az életüket meghatározó dolgokban nagyobb mozgásteret akartak, és azt kívánták, maguk dönthessenek sorsukról. A magyar nemzet 1848-ban felemelte fejét, és egy emberként indult harcba egy valóban fontos, szent ügyért - fogalmazott."Ez adott akkor erőt a nemzetnek, és olyan erkölcsi alapot a szabadságharcnak, amelyet külső segítséggel és óriási katonai túlerővel is alig lehetett eltiporni".

A magyar embert a türelem, a kemény munka jellemzi, a mindennapokban és a családja életében biztonságra törekszik, 1848-ban azonban a nemzetért indult harcba - húzta alá a politikus, hozzátéve, ma a fegyverek helyett a nyugodt építkezésé és a fenntartható fejlődésé a főszerep. Azonban ehhez is sok erő és önállóság kell.

A szatmári és az erdélyi magyarok helyzetéről azt mondta, nekik nehezebb és bonyolultabb feladatuk van, mivel kisebbségi helyzetben kell megtalálniuk a boldogulást. Tudniuk kell azonban, hogy a magyar kormány és az Országgyűlés felelőséget érez sorsuk iránt - nyomatékosította a miniszter. A megemlékezésen felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi üzenetét.

Az ünnepségen imát mondott Schönberger Jenő római katolikus megyéspüspök és Király Lajos, a Szatmári Református Egyházmegye főjegyzője, majd az RMDSZ tisztségviselői emlékeztek a forradalom eseményeire.

Kereskényi Gábor, az RMDSZ helyi elnöke emlékeztetett, hogy a helyi magyarság tíz éve emlékezhet méltósággal a forradalom hőseire a közadakozásból emelt Petőfi-szobor előtt, jövőre pedig a tervek szerint újabb emlékhellyel, Széchenyi István szobrával gazdagodik Szatmárnémeti.

Mi ma nem akarunk forradalmat, viszont folytatjuk azt a megkezdett, főképpen belső forradalmat, amelyet eleink 167 évvel ezelőtt elkezdtek - hangsúlyozta beszédében Pataki Csaba szenátor. Az RMDSZ megyei elnöke hozzátette, amit akkor kért a magyar nemzet, nem vesztette el aktualitását.

Székelyföldön koszorúzott Kelemen Hunor

Sepsiszentgyörgyön a szabadságharc emlékhelyeinek megkoszorúzása után délben a város több pontjáról indult menet a Szabadság téri központi ünnepségre, amelynek főszónoka Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke volt. Úgy fogalmazott, az erdélyi magyarság - nem karddal és lándzsával, de - tovább vívja szabadságharcát, mert ma is vannak olyanok, akik meg akarják fosztani nemzeti identitása alapjaitól.

Kifejtette, a szólásszabadság korlátozásával kezdődik minden elnyomás, ezt Petőfiék is tudták, és ezért a cenzúra eltörlésével kezdték forradalmukat. Rámutatott, az elnyomók úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy a szabadságból nem kevesebb marad, hanem több lesz, ha másokkal is megosztják. "Ők azok, akik 25 évvel a kommunista diktatúra bukása után méltó utódai lehetnek a császári és cári stratégáknak, meg akarnak fosztani az anyanyelv használatától, a zászlótól, a himnusztól, nemzeti szimbólumainktól, meg akarnak fosztani az iskoláinktól, meg akarnak fosztani a kultúránktól, és mindattól, ami egy ember, egy közösség, egy nemzet életében a legfontosabb - a nemzeti identitás alapjaitól" - sorolta Kelemen Hunor, hozzátéve: ezért kell folytatnia az erdélyi magyarságnak a 21. században is a szabadságharcot. A magyar közösség tiszteletet kér a tiszteletért cserében, azt, hogy maga dönthessen dolgairól. Az autonómia ezt teszi lehetővé - tette hozzá.

Az RMDSZ elnökének felszólalását a tízezres nagyságrendű ünneplő közönségből többen hangos füttyel és pfújolással fogadták, és beszéde végét is bekiabálásokkal zavarták meg.

Soltész: Köszönet illeti a székelységet

A székelyföldi megemlékezésen felszólalt Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára is, aki rámutatott:mind a magyar, mind a román alaptörvény gondoskodik kitér az országban élő kisebbségek és a határon túli nemzetrészek védelmére. Természetes elvárás, hogy ezeket az előírásokat az európai országok közössége elfogadja és tiszteletben tartsa - tette hozzá.

Felidézte, 167 éve vált általánossá a piros-fehér-zöld lobogó. Ez a jelkép - mint mondta - ma is erőt ad a magyarság megmaradásához. Soltész Miklós köszönetet mondott a székelységnek, amiért a trikolór által jelképezett bátorságot, hűséget és reményt tovább éltetik a Kárpát-medence ezen térségében.

Antal Árpád: A székelyek nem szakadárok

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere arra a figyelmeztette a román államot, hogy felelősséggel tartozik a területén élő nemzeti közösségekért, és felszólította Bukarestet, hogy ne tekintse mostohagyereknek az erdélyi magyarokat, hanem figyeljen rájuk, tegye lehetővé, hogy egyszerre legyenek jó magyarok és jó román állampolgárok.

Antal Árpád kijelentette, a székelyek nem szakadárok és nem terroristák és a nagyhatalmaknak nem azoknak a kisebbségeknek a követeléseit kellene elismerniük, akik erőszakhoz folyamodnak, hanem a jogaikért demokratikus eszközökkel küzdő közösségeket kellene bátorítaniuk.

A hagyományőrző huszárok felvonulásával, szavalatokkal, néptáncokkal és forradalmi dalokkal színezett nagyszabású sepsiszentgyörgyi ünnepségen Székelykeve - a Vajdaságba telepített bukovinai székelyek legdélebbi településének - küldöttsége is részt vett, és meleg fogadtatásban részesült.

Szilágyi: Az erdélyi magyaroknak ma is harcolniuk kell szabadságukért

Szilágyi Zsolt, a EMNP elnöke a háromszéki Maksán, Gábor Áron síremlékénél tisztelgett a szabadságharc hőseinek emléke előtt. "Az erdélyi magyaroknak ma is harcolniuk kell szabadságukért és azt kell megértetniük a többségi nemzettel, hogy a magyar szabadság nem a románok ellen van" - hangoztatta vasárnap ünnepi beszédében. Rámutatott, a magyarok szabadsága, a székely autonómia nem elvenni senkitől semmit, Marosvásárhelyen a hatóságok mégis betiltották a székely vértanúk napjára szervezett megmozdulást.

"Van-e külön román szabadság a magyarok ellenében, van-e külön magyar szabadság a románok ellenében? Jól tudjuk a választ: nincs. Románia csakis akkor lehet szabad, ha nem fél a mi szabadságunktól" - hangoztatta a szónok.

Kifejtette, az erdélyi magyarságra hárul ma az a feladat, hogy megértesse többségi testvéreivel megértesse: a közösség megmaradása, a Székelyföld önrendelkezése nem Románia ellen van, hanem ez európai szabadságeszme kiteljesüléséért van.

A magyar nemzeti ünnepen Szilágyi Zsolt megkoszorúzta a székelyek legendás ágyúöntő tüzértisztje, a szabadságharcban hősi halált halt Gábor Áron síremlékét a Maksához tartozó Eresztevényben.

A maksai megemlékezésen Fejér László-Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője is koszorúzott, beszédében pedig az összefogás és megbékélés fontosságát hangsúlyozta. Az ünneplők a 15. Székely Határőr Gyalogezred bélafalvi  szakasza, tápióbicskei gyalogos, valamint sepsiszentgyörgyi és gidófalvi huszár hagyományőrző csapat vezetésével, szekerekkel vonultak a maksai református templomtól Gábor Áron síremlékéhez, Eresztevénybe. Gábor Áron csaknem száz ágyút öntött és tüzéreket képezett ki a fegyverek nélkül maradt székely  szabadságharcosoknak. 1849 július 2-án a kökösi csatában a cári csapatok elleni tüzérségi összecsapásban ágyúgolyó oltotta ki életét, és a közeli Eresztevényben temették el.

Tőkés László: Ne hagyjuk magunkat megfosztani a jelképektől 

Nagyváradon délelőtt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a Szacsvay-szobornál rendezett megemlékezést, amelyen Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke mondott beszédet.

Az Országgyűlés egykori jegyzője, Szacsvay Imre szobránál tartott ünnepségen Tőkés László úgy vélte, nem szabad szembeállítani egymással a jelképes politikát és a reálpolitikát, hiszen mindkettőre szükség van. Szerinte azért szükséges a jelképes politizálás, mert a jelképeknek tartalma van: a székely zászló az autonómiát, a március 15-én magasba emelt magyar zászló a szabadságot jelenti.

,,Akinek a szobra a főtéren, az teret hódít, akinek elviszik a szobrát a főtérről azt kiszorítják, nemcsak a főtérről, hanem a román társadalomból is" - utalt arra a nagyváradi kezdeményezésre, hogy kerüljön vissza a város főterére a városalapító Szent László szobra.

,,Ne hagyjuk magunkat kiszoríttatni az életterünkből a városainkból. Mi nem vagyunk jövevények, mi idevalók vagyunk, a mi királyunk alapította ezt a várost. Ha valakinek, akkor nekünk van itt keresnivalónk. (...) Folytassuk a reálpolitikát, de folytassuk a jelképes politikát is. Ne hagyjuk, hogy a propaganda, a manipuláció a forgatókönyvek világában átejtsenek, szembehazudjanak bennünket. (...) Ne hagyjuk, hogy megfosszanak bennünket a jelképeink által megjelenített önazonosságunktól" - buzdította a több száz fős nagyváradi hallgatóságát Tőkés László.

A Szent László-szobor kérdésére Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei elnöke is kitért ünnepi beszédében. Kijelentette: nem csupán egy bronz műalkotás léte a kérdés, hanem az, hogy a nagyváradi magyarság megértesse a város vezetésével, hogy nem fogadja el a másodrangú polgár szerepet.

A magyar Országgyűlés nevében Szabolcs Attila, a nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke mondott beszédet a Szacsvay-szobor előtt. A betiltott március 10-i marosvásárhelyi tiltakozásra utalva kijelentette: ,,valakik úgy gondolják, hogy lemondunk a szabadságról, mert betiltanak egy nagygyűlést". Szabolcs Attila a gyarapodás, a biztonság legfontosabb zálogának tekintette az autonómiát. ,,Kérjük az itt élő nemzetek fiait, segítsenek abban, hogy mindannyian felvirágoztassuk Erdélyt, a Partiumot, a Bánságot. Segítsenek abban, hogy Székelyföld, és valamennyi történelmi régió vagy nemzeti közösség megteremthesse a béke szigetét, az autonómiát" - fogalmazott a politikus.

Trócsányi: A szabadságért való küzdelemnek új célokra kell összpontosítania 

Trócsányi László igazságügyi miniszter a csaknem 300 ezres kanadai magyarság legnagyobb ünnepi megemlékezésén szólalt fel. Kiemelte, hogy Magyarország három nemzeti ünnepe közül 1848. március 15. és 1956. október 23. a szabadságról szól, a harmadik az államalapításról.

"A szabadság nem egy állandó dolog, a szabadságért való küzdelemnek folyamatosnak kell lennie és új célokra kell összpontosítania" - mondta Trócsányi László. Emlékeztetett rá, hogy a 12 pontba foglalt 1848-as célkitűzések a szabadságharc leverésével elbuktak, és 1945 után sem valósulhattak meg. 1989, vagyis a rendszerváltás tette lehetővé, hogy az azokban foglaltakat valóban valóra váltsa Magyarország. Mint mondta, a szabad sajtó, a felelős kormány, az általános közteherviselés megvalósult, sőt, virtuális alapon az unió Erdéllyel is megvalósulhatott, mert mindenki magyar állampolgárságot kaphatott, aki ezt kérelmezte. 1956-nak a követelése a területi függetlenség, az, hogy a szovjet csapatok, hagyják el Magyarországot, szintén megvalósulhatott 1989-ben.

"Ez nem azt jelenti, hogy egy szabad ország ne dönthetne szabadon arról, hogy milyen szövetségek tagja lesz. Így döntöttünk, hogy a NATO-ban szövetségesek leszünk és hogy az Európai Unióba tagként lépünk be. Ezek önálló döntéseink voltak" - jelentette ki Trócsányi László.

"Ma azonban, amikor szabadságról, függetlenségről és szuverenitásról beszélünk, akkor másképp vetődik fel ez a kérdés. Elsődlegesen gazdasági értelemben: vajon szabadnak tekinthető-e az az ország, amelynek óriási az államháztartási hiánya, amelyet a hitelezők tartanak életben az eladósodottsága révén" - fogalmazott a miniszter.

"Tehát a magyar kormánynak nagyon fontos felelőssége van abban, hogy ezen a területen eredményeket hozzunk. Ilyen költségvetési hiánynak a lecsökkentése, ilyen, hogy nem veszünk fel hitelt az IMF-től. Ebből a szempontból is vizsgálnunk kell a mi szabadságérzésünket, amelyhez hozzá tartozik az is, hogy az unión belül mennyire tudjuk az érdekeinket megvalósítani, hogy ezek képviseletében jól tudjunk tárgyalni az Európai Unió képviselőivel és az unió más országaival" - tette hozzá.

Trócsányi Lászó kijelentette: Magyarország hálával tartozik Kanadának azért, hogy az 1956-os forradalom leverése után magyar menekülők tömegeit fogadta be. Elmondta, hogy az észak-amerikai országban folytatott tárgyalásai során négy szövetségi miniszterrel tárgyalt, akiknek szinte mindegyike fontosnak tartotta megemlíteni, hogy büszkék a sikerrel integrálódott kanadai magyarságra. Kitért rá, hogy ma is több kanadai képviselő beszél magyarul vagy számon tartja magyar hátterét.

"Úgy gondolom, hogy az itteni magyarság gond nélkül beilleszkedett a kanadai társadalomba, ugyanakkor szeretné megtartani magyar identitását is" - mondta.


Hoppál: A forradalom és szabadságharc a legfontosabb magyar identitásképző ünnep 

Szlovéniában a központi megemlékezést Lendván tartották, ahol megkoszorúzták Széchenyi- és Kossuth-emléktábláját, ezt követően a város színház- és hangversenyteremben ünnepi köszöntőt mondott Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke, Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára és Szilágyiné Bátorfi Edit, Magyarország szlovéniai nagykövete

Hoppál Péter a legfontosabb magyar identitásképző ünnepnek nevezte 1848 márciusát és a magyar szabadságharcot. Az ünnep máig aktuális, ezért a magyar államnak, a mindenkori magyar kormánynak kötelessége gondot viselni azokról, akik a magyar nyelvet örökölték, azt ápolják, unokáikat magyar nyelven tanítják és így imádkoznak, akik magukban őrzik az ezeréves magyar kultúrát, hogy érezzék, az anyaország számít rájuk, és az anyaország gondoskodik róluk - mondta.

Kis: A kárpátaljai magyarok biztonsága Magyarország számára nemzetpolitikai prioritás

Kárpátalja magyarsága megyeszerte ünnepi rendezvényekkel és koszorúzással emlékezett meg az évfordulójáról. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászon, a Petőfi-szobornál tartotta központi ünnepségét, amelyen Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok biztonsága Magyarország számára nemzetpolitikai prioritás, "a Kárpátalján kialakult helyzetet Magyarország nem nézheti és nem is nézi tétlenül. Azon dolgozunk, hogy a jelenlegi támogatások megtartása mellett továbbiakkal segíthessük az önök életét, hogy valamelyest enyhíthessünk az önökre háruló terheken."

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) külön rendezvényen zenei összeállítással és koszorúzással méltatta március 15-ét ugyancsak a beregszászi Petőfi-szobornál. Ünnepségekkel és koszorúzással emlékezett a nemzeti ünnepen Munkács, Nagyszőlős és Ungvár magyarsága is.

További hírek a megemlékezésekről

A vajdasági központi ünnepségen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke mondott ünnepi beszédet.

A Felvidéken a nemzeti ünnep alkalmából tartott megemlékezések sorozatát a pozsonyi Petőfi Sándor-szobornál tartott emlékünnepség zárta. A felvidéki magyarság legnagyobb taglétszámú kulturális szervezete, a Csemadok, továbbá a pozsonyi magyar nagykövetség, a pozsonyi kulturális intézet és a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság rendezte megemlékezésen Pánczél Károly, az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke hangsúlyozta: a magyarság soha sem más nemzetek ellen, hanem saját nemzetének felemelkedéséért, szabadságáért, az eszményeiért kiállva harcolt.

Marosvásárhelyen kora délután a Petőfi-szobornál (az EMNP-EMNT szervezésében), délután pedig a Postaréten, a Székely Vértanúk emlékművénél (az RMDSZ szervezésében) tartottak ünnepi megemlékezés.

Kolozsváron közösen ünnepeltek a magyar politikai szervezetek: 11 órától a Protestáns Teológiai Intézet elől vonulnak a főtérre, majd - a Szent Mihály-templomban tartandó ökumenikus istentisztelet után - az egykori Biasini Szálló elé, ahol ünnepi rendezvényt tartanak.

Idén sem maradt el Kézdivásárhelyen a székelyföldi hagyományőrző lovas csapatok, valamint a környékbeli falvak szekeres felvonulása a céhes város Gábor Áronról elnevezett főterén.

Csíkszeredában a Vár téren tartanak megemlékezést délután az RMDSZ szervezésében, Kelemen Hunor szövetségi elnök részvételével.

Székelyudvarhelyen délben A szabadságharc ereklyéi című kiállítást nyitják meg a Haáz Rezső Múzeumban, este fáklyás felvonulás indul a művelődési háztól a Márton Áron térre, ahol ünnepi műsort rendeznek.

Aradon kora délután a Szabadság-szobornál rendezték meg a civil szervezetek vásárát, majd fél öttől kezdődik a megemlékezés és koszorúzás. Este hattól a színházban Éljen a magyar! címmel ünnepi műsort ad elő a Tihanyi Vándorszínpad.

A Magyar Polgári Párt (MPP) szombat este tartotta központi rendezvényét, amelyen Biró Zsolt pártelnök az erdélyi magyar közösség összezárásának szükségességérről beszélt. Az MPP marosvásárhelyi gálaműsorán a Háromszék Táncegyüttes Gábor Áron című táncdrámáját mutatta be.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke Londonban, az angliai magyar közösség szervezeteinek képviselőivel közösen köszöntötte a nemzeti ünnepet, és állampolgársági eskütételen is részt vett.

A párizsi Saint-Lazare pályaudvar közelében található Kossuth téren, majd az első magyarországi leányiskola alapítója,Teleki Blanka sírjánál, a Montparnasse temetőben koszorúztak a franciaországi magyar szervezetek és a magyar külképviselet vezetői.

Washingtonbanaz Amerikai Magyar Szövetség szervezésében tartottak megemlékezést, amelyen Koszorús Ferenc elnök szólalt fel. Megemlékezések, illetve koszorúzások voltak a helyi magyar szervezetek rendezésében több más amerikai városban is.

MTI
Címkék:
  • Két majom
    Az érdekes, hogy mindketten beleszóltak, mit beleszóltak, próbáltak beleavatkozni a magyar belpolitikába.
  • Hollywoodi csőcselék a demokrácia ellen
    Jót derülhetnénk rajta, de az emberiségellenes akcióban óriási a kockázat. Megszűnhet a demokrácia mint az egyik már-már utolsó rendező elv. Egy antihumánus propagandaközpont fölbérelte az agyonfizetett söpredéket, hogy hisztériázzanak a demokrácia ellen.
MTI Hírfelhasználó