A magyar kultúra napja - rendezvények országszerte 5.
2017. január 20. 18:19

A Toldi kézirata látható az OSZK-ban

A magyar kultúra napjához kapcsolódva és az Arany János-emlékév nyitányaként pénteken az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) nyílt napot tart, amelyen Arany János Toldi című elbeszélő költeményének eredeti kéziratát is megtekinthetik az érdeklődők a tárlatvezetések, előadások és könyvbemutatók mellett.

A nyílt napon a kézirat történetéről Rózsafalvi Zsuzsanna irodalomtörténész, a Kézirattár munkatársa több időpontban tart nyilvános előadást. Délután bemutatják A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944 című könyvet, továbbá tárlatvezetések és meghirdetett időpontokban könyvtári séták is indulnak, illetve a könyvtár olvasótermei és kiállításai díjmentes belépővel látogathatók - mondta el Boka László, az OSZK tudományos igazgatója az intézmény pénteki sajtótájékoztatóján.

Az igazgató a könyvtár terveivel kapcsolatban kiemelte, hogy programjaikkal a jövőben tovább akarnak nyitni a közönség felé, tudományos, kulturális közösségi térként is szeretnének bemutatkozni a digitális infrastruktúra fejlesztése és a hagyományos könyvtári funkciók mellett.

Boka László arról is beszélt, hogy az év kiemelt eseményei között lesz az Arany János-bicentenárium, illetve a reformáció 500. évfordulója, de a Szent László-emlékévhez és Tompa Mihály születésének kétszázadik évfordulójához kapcsolódva is szerveznek programokat.

Az Arany János-emlékévről elmondta, hogy a könyvtár - mint az Arany-kéziratok jelentős részének őrzője - az emlékév országos programjainak szakmai előkészítésében is részt vállalt, valamint tudományos és ismeretterjesztő programokkal hozzájárul a megünnepléséhez is.

A Nemzeti Ereklyetérben és az Ars Librorum kiállítótérben április 27-én nyílik meg a Más csak levelenként kapja a borostyánt... című nagyszabású Arany János-kiállítás, amelyet könyvbemutatók, pódiumbeszélgetések, speciális tárlatvezetések, rendhagyó magyarórák kísérnek november végéig. A tárlat az OSZK kézirattárának különleges kincseire épül, de kitér Arany és a kortársak, valamint az Arany-recepció és az annál szélesebb kultusz kérdéseire, megidézve többek közt a 100 évvel ezelőtti ünnepségeket is.

Mindemellett a könyvtár 200 határon inneni és túli kortárs magyar költő autográf, Arany János emlékének szentelt, vagy az életműhöz kapcsolódó kéziratos versét gyűjti össze a Magyar Írószövetség, a Szépírók Társasága, a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ), a József Attila Kör (JAK) és az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) közreműködésével. Több kortárs költővel videointerjú is készül Arany meghatározó költészeti és fordítói hatásáról, illetve a ma élő kortársak Arany-parafrázisairól. A kiállítás ezekből a kéziratokból és videointerjúkból is bemutat egy válogatást.

Kiemelte, hogy az emlékév keretében több konferenciakötetet is megjelentetnek, a kiállításhoz készítenek egy katalógust is, valamint a kortárs költőknek az OSZK kézirattára felkérésére írt szövegeiből szintén összeállítanak egy kiadványt. A tervek szerint az Arany János és a korabeli művelődéstörténet című tanulmánykötet már március elejére elkészül, a Kossuth Kiadóval közösen jelentetik meg a Toldi száz évvel ezelőtti díszkiadásának hasonmását, valamint az MTA Könyvtárral közösen kiadják a Zichy Jenő illusztrálta Arany-balladák fakszimile kötetét is.

Sudár Annamária, az emlékév egyik szervezője elmondta, hogy az OSZK a Magyartanárok Egyesületével és a Magyar Olvasástársasággal közösen Te aranyok Aranya! címmel szavalóversenyt hirdet magyarországi és határon túli magyar felső tagozatos és középiskolás diákok számára. A verseny fővédnöke Kányádi Sándor költő lesz. A területi döntőket október 14. és november 17. között az ország hét különböző helyszínén tartják, a döntőt a nemzeti könyvtárban rendezik.

Gyulán mutatták be először együtt a Himnusz eredeti kéziratát és kottáját

A Himnuszt a nemzeti összetartozás legátfogóbb szimbólumának, a nemzeti önazonosság zálogának nevezte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős helyettes államtitkára pénteken Gyulán, ahol a magyar kultúra napja alkalmából először mutatták be együtt a Himnusz eredeti kéziratát és kottáját.

Závogyán Magdolna kiemelte: a polgári kormány mindent megtett azért, hogy ez a szimbólum legyen az "alaptörvény alapköve". Ezért tartja prioritásnak a kormány a hagyományok továbbvitelét, a nemzeti kultúra megőrzését, a közösségek megerősítését - hangsúlyozta.

Az államtitkár szerint Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc kora, a reformkor a magyar társadalom önszerveződésének a kora volt, amikor a kulturális közgondolkozást a függetlenség kivívása határozta meg. "A közművelődés a reformkor óta a társadalmi haladást, a nemzet felemelkedését szolgálja" - fogalmazott.

Závogyán Magdolna szerint "a kultúra a nemzet immunrendszere, a polgári öntudat maga, életminőség és életmód". Nemzeti elkötelezettséggel és letisztult értékekkel lehet a globalizáció romboló hatásaival szemben védekezni - vélekedett.

Reményét fejezte ki, hogy a két eredeti dokumentum megtekintésekor az érdeklődők meg tudják élni az összetartozás, a magyarság és a hazafiság érzését.

Görgényi Ernő polgármester köszöntőjében a magyarságtudat, a nemzeti kultúra alapjának nevezte a Himnuszt. "A kultúra létünk lényegét alkotja" - mondta.

Szerinte Gyula nem azért a "kultúra magyar városa", mert ezt a titulust aggatták rá, hanem mert "alkotó polgári szellemiség" lengi be az utcáit és tereit; és mert itt tudják, a kultúrát nem megőrizni, hanem megmutatni és megélni kell.

Fáy Péter, Kölcsey Ferenc testvérének, Sámuelnek az egyenes ági leszármazottja köszöntőjében elmondta: a rendszerváltás óta csökkent a Himnusz tisztelete, amin változtatni kell - hangsúlyozta.

Elmondta: 1944-ig a család őrizte a kéziratot Álmosdon, majd a háborús évek végén a Magyar Nemzeti Múzeumnak adták le, ahonnan két évvel később az Országos Széchényi Könyvtárba került.

A pénteki ünnepségen Somogyváry Ákos karnagy, Erkel Ferenc egyenes ági leszármazottja vezényelte a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskart. Elmondta, Erkel egy harang megszólaltatását komponálta a Himnusz zenekari változatába, amelyet az utóbbi évtizedekben kihagytak belőle; ám most így adták elő.

Kölcsey Ferenc Himnuszának születéséről Földesi Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjteményi igazgatója tartott előadást, Erkel Ferenc operáiból Galambos Hajnalka énekművész adott elő Rázga Áron zongorakísérlete mellett.

DROTI20170120001

Földesi Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjteményi igazgatója kihelyezi a gyulai városháza dísztermében a Himnusz eredeti kéziratát a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepség előtt 2017. január 20-án

 

A két eredeti dokumentumot szombaton az Erkel Ferenc Emlékházban, 10 és 18 óra között, óránként indított tematikus tárlatokon tekinthetik meg az érdeklődők.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik január 22-én, a kézirat tanúsága szerint a Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.

Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója 1844 februárjában írt ki pályázatot a mű megzenésítésére, amire Erkel Ferenc április-májusban nyújtotta be pályaművét.

Átadták a Szeged Kultúrájáért díjakat és a Kölcsey-érmeket

Ábrahám Vera nyugalmazott könyvtáros, Szűcsné Kolonics Erika közművelődési szakember és Nagy Károly festőművész kapta idén a Szeged Kultúrájáért díjat, az elismeréseket pénteken adták át a Tisza-parti városban.

Botka László (MSZP) polgármester a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen úgy fogalmazott, hogy Szeged azért az, ami - élhető európai régióközpont -, mert hagyományosan gazdag, színes, szabad a kulturális élete.

A politikus kiemelte, hogy a városnak egyetlen kötelessége van: biztosítani a feltételeket a kulturális területen dolgozók munkájához. A tervek szerint idén az önkormányzat több mint 4,5 milliárd forintot fordít kulturális, közművelődési intézményei működtetésére, a városban tevékenykedő kulturális szervezetek támogatására.

Ábrahám Vera nyugalmazott könyvtáros 1984-től 2007-ig a Csongrád Megyei Nemzetiségi Könyvtár munkatársaként, majd vezetőjeként dolgozott. 2000-ben megalapította a Szegedi Zsidó Hitközség könyvtárát. A szakember könyvtárosi munkája mellett kutat, publikál és tanít is.

Szűcsné Kolonics Erika fiatal korától táncolt az Üllési Fonó Táncegyüttesben. A Százszorszép Gyermekházban éveken át több száz fiatallal szerettette meg a néptáncot, részt vesz a szegedi néptáncfesztiválok szervezésében. 2008 óta kulturális menedzserként dolgozik a Szegedi Ifjúsági Házban, ahol olyan rendezvények kapcsolódnak a nevéhez, mint az A Capella Fesztivál és a Szegedi Ifjúsági Napok.

Nagy Károly festőművész kiemelkedően sokat tett a szegedi grafikai kultúra megismertetésért. Szegedi alkotókat bemutató tárlatokat szervezett éveken át Szabadkán és Turkuban, közreműködött a Szegedi Nyári Tárlatok és a Táblaképfestészeti Biennálék rendezésében. Festőművészként számos önálló kiállításon mutatkozott be Magyarországon és külföldön. A Szegedi Szépmíves Céhnek alapítója, jelenleg elnöke.

Az ünnepségen Kölcsey-éremmel ismerték el Darázs József festőművész, Török János klarinétművész, Varga Laura fuvolaművész, Annus Gábor, a Tiszatáj folyóirat művészeti szerkesztője, Barnák László színművész, rendező, Szabó Anita és Balogh Csongor standard táncosok, T. Molnár Gizella főiskolai tanár, Farkas Lászlóné könyvtáros, a Délikert Napsugár Táncegyüttes, Antal Éva szabadúszó újságíró, Csúry László órásmester munkáját. Az elismerést a szegedi kultúrát támogató tevékenységért megkapta a Contitech Rubber Industrial Kft. is.

Irodalmi dominó és szavalóverseny Nyíregyházán

Irodalmi dominó címmel színházi performansszal, szavalóversennyel és múzeumi előadással várják a közönséget a magyar kultúra napjának alkalmából hétfőn Nyíregyházán.

A megszokott városi és megyei központi ünnepségek mellett több intézményben rendeznek programokat a Himnuszra és írójára, Kölcsey Ferencre emlékezve. A Móricz Zsigmond Színházban hétfőn zenés irodalmi estet tartanak Irodalmi dominó címmel: a Vörös Postakocsi folyóirat szerzőinek és a társulat színészeinek egymáshoz kapcsolódó szövegei kelnek életre zenei aláfestéssel.

Ugyanezen a napon Dombi Ákos festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás a teátrumban. A társulat színművészei a közeli Nyírszőlősre is ellátogatnak, ahol egy karitatív irodalmi estet adnak a helyi fiataloknak.

A Jósa András Múzeumban Nyíregyháza metamorfózisai a 18-19. században címmel tartanak előadást. A múzeumban hétfőn a magyar kultúra napjának alkalmából nyitva tart a Weöres Sándor 100. születésnapjára készült interaktív kiállítás, a kriptaleleteket bemutató gyűjtemény, továbbra is látogatható az 1956 emlékét idéző Az oroszok "még" a spájzban vannak című történelmi tárlat, illetve valamennyi állandó kiállítás is.

A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban vers- és prózamondó versenyt rendeznek megyebeli középiskolásoknak. A versenyben induló tanulóknak Kölcsey Ferenc egy versét, prózáját vagy prózarészletét kell kötelezően előadniuk, a szabadon választott mű pedig a 20. század utolsó harmadában született magyar vers vagy prózarészlet lehet.

Zelei Miklós Hubertusz című darabjával ünnepelnek Ungváron

Zelei Miklós Hubertusz című darabját viszi színre a magyar kultúra napja alkalmából 2017. január 23-án Ungváron a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szervezésében.

A hagyományoknak megfelelően a magyar kultúra napját idén is színházi bemutatóval ünnepli a KMKSZ. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője a premier kapcsán az MTI-nek felidézte, hogy tavaly Zelei Miklós Zoltán újratemetve című, a kárpátaljai magyarság 20. századi tragikus történelmét feldolgozó darabjának ungvári bemutatójával tisztelegtek a magyar kultúra napja előtt.

Idén a kárpátaljai magyar közönség megismerheti az anyaország múlt századi történetének az író által feldolgozott fontos, a kárpátaljai magyarságot is közelről érintő korszakát, amikor a szovjet elnyomás alatt a hazugságnak azokat a nyomorító lelki technikáit alkalmazták, amelyekkel meg akarták ölni az ellenállást az emberek szívében és elméjében - tette hozzá.

Brenzovics László kiemelte, hogy Zelei Miklós munkássága nagy tiszteletnek örvend a kárpátaljai magyarság körében, hiszen elsősorban neki köszönhető, hogy a világ felfigyelt a szovjet államhatár által Ukrajna és Szlovákia között kettévágott kárpátaljai falu, Nagy- és Kisszelmenc tragikus történetére. Nagyobbrészt az ő fáradozásai révén vált lehetővé, hogy határátkelő nyílt a történelem viharai következtében két országba került településen - tette hozzá.

Hangsúlyozta: a szerző mindig elkötelezett volt a kárpátaljai magyarság sorsa iránt, és nemcsak kutatta a történetét, hanem cselekvő módon törekedett arra, hogy a gyakorlatban is enyhítse a szovjet rendszer negatív hatásainak legközvetlenebbül kitett határon túli magyar közösség helyzetét. Ebből adódóan a kárpátaljai magyarok ösztönösen "rezonálnak" Zeleinek a magyarság 20. századi sorstragédiáit feldolgozó műveire - fejtette ki Brenzovics László.

A Hubertusz című darab ősbemutatóját tavaly november 3-án, a magyarországi szovjet megszállás 60. évfordulójának előestéjén tartották Beregszászon a budapesti Gózon Gyula Kamaraszínház és a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház közös produkciójaként, Berettyán Nándor rendezésében.

A szerelmi történet Budapesten játszódik 1957-ben és a rendszerváltozás idején. Az író két helyszínt választott a darabhoz, az egyik Csepel, a másik Újpest. Mint az MTI-nek az ősbemutató előtt elmondta, a fiú csepeli, a lány újpesti, mindketten munkások, a történet arról szól, hogyan bánik el velük a rendszer.

A fordulatokban gazdag dráma 1957-ben temetéssel kezdődik: temetik a forradalmi harcok tevékeny résztvevőjét, a meggyilkolt csepeli martinász Montág Ernőt, aki 25 évet élt. Koporsója mellett szerelmese, Kapás Juli, az újpesti Törekvés kenyérbolt 17 éves eladója olvassa föl a búcsúztató imát. A temetés után az 1956-os forradalom vérbe fojtását követő idők embervadászai "lelkileg kerítik kézre Kapás Julit" azzal a céllal, hogy vezesse el őket a még szabadon lévő fiatal forradalmárokhoz.

Hamarosan kiderül azonban, hogy nem Montág Ernőt, hanem mást temettek el, a férfi pedig disszidált és Nyugaton él. Julit manipulálják, hogy csalja haza szerelmét, akivel mindenképpen le akarnak számolni a megtorlók, mert a fiatal csepeli munkás irányítóként bátor és szellemes akciókkal vett részt a harcokban.

Zelei Miklós hozzátette, hogy a történetnek megvan a konkrét eseményeken túli, egyetemes vonatkozása is: arról szól, hogyan bánunk egymással, mennyire vagyunk hűségesek egymáshoz, hogyan csaljuk meg egymást akár intellektuálisan is. Mint megjegyezte, a drámában ugyanakkor a humor is helyet kapott.

Az író kiemelte, hogy az előadásban megjelennek olyan dolgok is, amelyekről most van szó először színpadon, pedig az elmúlt évtizedekben bőven lett volna alkalom, hogy ezeket a kérdéseket feltegyük.

MTI
Címkék:
  • Infantilizmus a parlamentben
    A gyönyörű épületet nem bohócoknak tervezte Steindl Imre, az építők, a művészek nem azért formálták csodálatosra, hogy hígvelejűek tombolhassanak benne „szabadon”, brekeghessenek, röföghessenek, nyeríthessenek.
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Tovább tart az erőszak – ismét rendőrökre támadtak az ellenzéki tüntetők
    A Munka Törvénykönyvének módosítása ellen tüntettek csütörtök este Budapesten. A demonstráció több órán át békésen zajlott, de este a Budapesti Rendőr-főkapitányság már azt közölte: a tüntetők agresszívvé váltak, ködgyertyát dobtak a rendőrökre, akik könnygázzal válaszoltak.
  • Szigorodhatnak a fegyelmi szabályok az Országgyűlésben
    Anarchiába hajló, eszetlen rendbontás történt szerdán az Országgyűlésben és a Parlament előtti téren – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Inforádió Aréna című műsorában csütörtök este. A házelnök úgy látja, a történtek felvetik annak igényét, hogy áttekintsék a parlamenti fegyelmi rendelkezéseket.
  • Gulyás: a migránsvízum növeli a terrormerényletek veszélyét
    A migránsvízum növeli a terrorveszélyt, növeli a kockázatát annak, hogy a strasbourgihoz hasonló, migrációs hátterű terrorcselekmények történjenek Európában - mondta a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó