In memoriam Berek Kati
2017. február 27. 15:42

Sebő Ferenc: mélyen értette a nagy költőket

Berek Kati nagyon okos előadóművész volt, a mélységeiben értette a nagy költők verseit. József Attila műveivel szorosan össze volt fonódva, Nagy László költeményeit ő tette közismertté - mondta a vasárnap elhunyt művész halála kapcsán Sebő Ferenc az MTI-nek.

A Kossuth-díjas muzsikus, dalszerző, zenetudós a hatvanas évek végétől több éven át dolgozott együtt Berek Katalinnal, előbb az Egyetemi Színpadon, majd a Huszonötödik Színházban.

"Kati 1969-ben József Attila-estet tartott a műszaki egyetem Bercsényi-kollégiumában. Évfolyamtársaim odalökdöstek elé, hogy hallgasson meg engem, ezt az őrültet, aki énekli a verseket. Meghallgatott és azonnal felajánlotta, hogy bevesz minket Halmos Bélával a műsorába az Egyetemi Színpadon. Összeállítottunk egy estet, amelyben ő mondta a verseket, mi pedig időnként megszakítottuk egy-egy énekkel. Akkor ez egy teljesen új típusú megszólalás volt" - idézte fel Sebő Ferenc.

Mint elmondta, a közös műsorban Berek Kati velük együtt énekelte a megzenésített verseket, másrészt amikor ő szavalt, akkor ők dalolva válaszoltak az elhangzott sorokra. "Lett ebből egy filmfelvétel 1972-ben Együgyű ének címmel, amelyet Zolnay Pál, Kati rendező férje készített a televízió számára. Az akkor külföldön tartózkodó Halmos Bélát Lantos Iván helyettesítette, a kezdetleges technikával készült, fekete-fehér felvételnek mai szemmel és füllel is fantasztikus svungja van" - fogalmazott Sebő Ferenc.

Mint felidézte, a lüktetés jellemezte ezeket a műsorokat, volt benne vers, zene és mindenekelőtt ritmus: Berek Kati a szavalás és éneklés mellett ütőhangszeren, bőgőn is be-beszállt.

"Kívülről szavalta a leghosszabb verseket is, például Nagy László Menyegzőjét, amit mintegy 30 percig tart előadni. Emlékszem, ez olyan esemény volt, hogy a híre futótűzként terjedt a diákok körében. Aczél György ideges lett, állítólag azt mondta, Berek Kati beleugatta Nagy Lászlót az egyetemisták fülébe" - tette hozzá a zenész.

Berek Kati és a Sebő-Halmos duó közös József Attila-műsora a Huszonötödik Színház irodalmi sorozatában folytatódott nagy sikerrel, a produkcióval egy darabig az országot is járták, 1972-ben közös lemez készült Játszani is engedd címmel.

"1973-ig dolgoztunk Katival, aztán először mi, később Kati is elment a színháztól, amelyet ő alapított. A szoros kapcsolat megmaradt közöttünk, családilag összejártunk. Sajnos a betegsége miatt nagyon korán vissza kellett vonulnia a színpadtól, de amikor tíz évvel ezelőtt a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagjává választották, a Nemzeti Színházban rendezett gálaesten rövid időre ismét színpadon volt, rendkívüli módon összeszedte magát" - mondta Sebő Ferenc az MTI-nek.

Mészáros Márta: nagyszerű színésznő és tisztességes ember volt

Berek Katalin nagyszerű színésznő és kiváló, tisztességes ember volt - mondta az MTI-nek Mészáros Márta filmrendező és forgatókönyvíró. A Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze életének 87. évében, hosszan tartó betegség után vasárnap hunyt el.

"Egy rendkívül érdekes jelenség, dinamikus és különös egyéniség volt, tele temperamentummal és őszinteséggel. Nagyon szerette a szakmát, mindenkinek segített" - idézte fel a Kossuth-díjas filmes, aki a legendás 25. Színház vezéregyéniségeként ismerte meg Berek Katalint. Hozzáfűzte: a nincstelen családból származó színésznő hűséges maradt az egyszerű, szegény emberekhez, járta az országot, mindenütt fellépett és tanított.

Berek Katalin játszotta a főszerepet Mészáros Márta Örökbefogadás című 1975-ös drámájában, az első magyar filmben, amely megnyerte az Arany Medvét a Berlinálén. Mint fogalmazott, az európai filmművészetben akkor kezdett megfogalmazódni, hogy "a nőnek szabad szabadnak lenni". Addig a berlinihez hasonló nagy fesztiválon még sosem nyert női rendező.

"Berek Kati igazi drámai színésznő volt, éles, nagy gesztusokkal ... Létében, fizikumában volt egyfajta szabadság. Érezni lehetett, hogy ez egy szabad nő. Ez viszi magával a szabadságot, ezt nem lehet megalázni, tönkretenni, bántani, mert visszaadja" - emlékezett vissza.

Elmondta azt is: először félt, hogy Berek Katalinban nem lesz meg az a titokzatos belső felszültség, amit keresett filmjéhez, és hogy a színpadhoz szokott művésznő nem fog tudni nagy, széles gesztusok nélkül játszani. A próbafelvételek után viszont már biztos volt benne, hogy Berek Katalin csodálatos választás volt.

"Nagyon elegáns nő volt fizikailag és szellemileg is. Rendkívül olvasott és művelt volt. Passzolt hozzá a szerep, mert sok szomorúságot átélt. Nagyszerűen játszott" - fűzte hozzá, kiemelve, hogy Berek Katalin remekül illett az intézetből szökött lányt alakító Vígh Gyöngyvérhez.

"Mindkettejükben volt magány és szomorúság, de nem rossz szomorúság. Harcosok voltak" - jegyezte meg Mészáros Márta, aki kitért arra is: Berek Katalin később, betegsége idején is nagyon küzdött.

A rendező hozzátette, nagyon örül annak, hogy a filmeknek köszönhetően Berek Kati arca örökre megmarad.

A Feldobott kő című filmmel emlékezik a színésznőre a közmédia

A 87. életévében elhunyt Berek Katalin munkássága előtt tisztelegve hétfőn este a közmédia a Feldobott kő című magyar filmet sugározza 23.05-től a Duna Televízióban.

A Sára Sándor rendezésében készült film főszerepét Berek Katalin alakítja Balázsovits Lajos és Pásztor János mellett. A Feldobott kő forgatókönyvét a tavaly szeptemberben elhunyt Csoóri Sándor írta - olvasható a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap MTI-hez eljuttatott közleményében.

Berek Katalin, a nemzet színésze, Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja hosszan tartó betegség után hunyt el vasárnap.

MTI
Címkék: