Horvátország és Szlovénia vitája a lipicai lóról
2017. április 21. 12:38

Horvátország és Szlovénia is sajátjaként tekint a lipicai lóra

A lipicai lóról mint horvát lófajtáról ad ki bélyeget 2018-ban a horvát posta, Ljubljana szerint Szlovénia a történelmi ménes szülőföldje, ezért eredetét tekintve szlovén lófajtáról van szó.

A horvát posta tizenegy bélyeget bocsát ki 2018-ban, közülük csak egyen szerepel a lipicai ló. Horvátország és Szlovénia között több vita is folyt a védett márkanevekről. Szlovénia korábban a kranji kolbász ügyében nyert pert Horvátországgal szemben, így a horvát termelők ezen a néven 2030-ig vihetik csak a piacra terméküket, és addig új nevet kell találniuk a készítménynek. Nemrég pedig a kraskói Teran bormárkanév használata robbantott ki újabb vitát a két ország között.

Dejan Zidan földművelési, erdészeti és élelmiszerügyi miniszter a Delo című szlovén napilapnak úgy nyilatkozott: a lipicai lovakat Ausztriában, Szlovákiában, Olaszországban, Magyarországon, Romániában, Szerbiában, valamint a horvátországi Djakovói Állami Ménesben is tenyésztik. Ennek ellenére a lipicai fajta eredetiségét igazoló törzskönyvet (méneskönyv) az európai uniós jogszabályok szerint csak a szlovéniai Lipicán és az ausztriai Piberben adhatnak ki - tette hozzá.

Szlovéniában nemzeti szimbólumként tekintenek a lipicai lóra, amely a 20 centes érmén is szerepel. Horvátország úgy tartja, horvát lófajtáról van szó és a kulturális örökség része.

A lipicai fajták tenyésztése a 16. században kezdődött az akkori Habsburg Birodalom területén. II. Károly főherceg az 1572-ben alakult bécsi spanyol lovasiskola számára alapított egy tenyésztőtelepet a császársághoz tartozó Trieszt közelében, a Karszt-fennsíkon fekvő Lipiken (olaszul Lipizza), a mai szlovéniai Lipicán. A lipicai ménes egy részét a napóleoni háborúk idején menekítették a horvátországi Djakovóra, ahol 1805 óta tenyésztik a fajtát.

Nidal Korabi, a Djakovói Állami Ménes igazgatója a Compas című helyi lapnak nemrég úgy nyilatkozott: a lipicai lovak és a szlavóniai emberek kapcsolata beépült a népi hagyományba, a zenébe és a táncba. A lipicai ménes a szlavóniai kulturális örökség része, és mérhetetlen nemzeti vagyon Horvátország számára - hangsúlyozta.

MTI
Címkék:
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó