A BAMF üdvözölte a döntést. Az adathordozók elemzése révén értékes információkat lehet szerezni a menedékkérő Németországba vezető útjáról és korábbi tartózkodási helyéről, aminek révén könnyebb tisztázni állampolgárságát - mondta a hatóság egy szóvivője.
 

Az adathordozók elemzése azért lehet döntő jelentőségű, mert - a BAMF adatai alapján - a 2015-ben és 2016-ban érkezett menedékkérők mintegy kétharmadának nem volt útlevele vagy más személyi okmánya.
 

Civil szervezetek és ellenzéki pártok élesen bírálták a hivatal felhatalmazását az adathordozók átvizsgálására, a legtöbb kritika szerint az új szabály révén egy állami intézmény megengedhetetlen mélységben betekinthet emberek magánéletébe. 
 

A Bundestag a már Németországban tartózkodó menedékkérőkkel kapcsolatban is alkotott egy sor új szabályt. A hivatalos nevén Az ország elhagyására vonatkozó kötelezettség jobb érvényesítését szolgáló csomagban szerepel, hogy a menedékkérők elhelyezéséért, ellátásáért felelős tartományok előírhatják a menedékjog megszerzésére előre láthatóan csekély eséllyel pályázó kérelmezőknek, hogy csak a jellemzően tömegszállásként működő központi befogadóállomásokon lakhatnak, és nem költözhetnek át a kisebb - többnyire magasabb színvonalú - menekültotthonokba. 
 

A személyazonosság megállapításában nem közreműködő vagy hamis adatokat közlő menedékkérőknek, valamint a hazajuttatásukat akadályozó elutasított kérelmezőknek megtilthatják, hogy elhagyják a BAMF területi szerve szerinti közigazgatási egységet, járást vagy kerületet, és nem kell tájékoztatni őket arról, hogy mikorra tervezik hazatoloncolásukat.
 

A csomag további fontos eleme, hogy az elutasított menedékkérőket akkor is kitoloncolási őrizetbe lehet helyezni, ha nem biztos, hogy a közeljövőben végre is hajtják a kitoloncolást. Az eddigi szabályok azt írták elő, hogy az őrizetbe vételtől számított három hónapon belül haza kell juttatni az illetőt, és ha nem biztos, hogy sikerült betartani a határidőt - mert például a származási ország elzárkózik a visszafogadástól -, nem szabad kitoloncolási őrizetet elrendelni.
 

A közveszélyesként számon tartott elutasított menedékkérők esetében tovább szélesítették a legfeljebb hat hónapig tartó, úgynevezett kitoloncolási biztonsági őrizet elrendelésének lehetőségét. Amennyiben a biztonsági őrizetre mégsem lehetséges, lábbilincsnek is nevezett elektronikus nyomkövető jeladó állandó viselésére kell kötelezni ezeket a biztonsági kockázatot jelentő embereket.
 

Menekültügyi civil szervezetek a csomagot mindenestül elutasították. Az új szabályok miatt Németország "befogadó országból kitoloncoló országgá lesz" - emelte ki a Pro Asyl nevű szervezet. Az ellenzék is súlyos vádakkal illette a kormánypártokat. A csomag "menekültellenes disznóságok gyűjteménye" - írta a Twitteren Ulla Jelpke, a CDU/CSU jobbközép pártszövetséggel kormányzó szociáldemokratáktól (SPD) balra álló Baloldal (Die Linke) képviselője.
 

A kormány szerint az új szabályok bevezetése indokolt. Egy jogállamban elfogadhatatlan, hogy egy menedékkérő szankciók nélkül tetszése szerint váltogathatja nevét és állampolgárságát, nem közöl használható adatokat és számíthat arra, hogy kitoloncolása az útlevelet helyettesítő irat beszerzésénél kudarcba fullad - hangoztatta Thomas de Maiziere belügyminiszter. Az Angela Merkel kancellár vezette CDU politikusa kiemelte, hogy a kormány álláspontja továbbra is egyértelmű: Németország menedéket nyújt mindenkinek, aki védelemre szorul, de gondoskodik mindazok távozásáról, akiknek nem jár menedékjog vagy megszegik a német törvényeket.