A pártrendszer alakult át és nem a politikai rendszer
2017. június 19. 21:37

A májusi elnökválasztás, illetve a mostani parlamenti választások nyomán a pártrendszer alakult át Franciaországban és nem a politikai rendszer - mondta Soós Eszter Petronella politológus az MTI-nek adott hétfői interjújában.

A Franciaország-szakértő szerint Emmanuel Macron elnök, illetve most pártja nagyarányú győzelméhez kellett a szerencse is, kellett Francois Fillon konzervatív elnökjelölt korrupciós ügye. 

"Ha a Köztársaságiak ügyesebbek, akkor most nem Macron elnökről beszélünk" - fogalmazott. A történtek ugyanakkor lehetőséget nyújtanak az új elnöknek arra, hogy tartósan átrajzolja a pártrendszert, ami a következő évek nagy kihívása számára.
 
A Macron-párt, a Köztársaság lendületben és szövetségese, a Francois Bayrou vezette centrista Modem által szerzett abszolút parlamenti többség a kutató szerint az elnökválasztás következménye. Ezzel kapcsolatban említette a győzteshez való vonzódás tényezőjét, továbbá azt, hogy Macron elkezdett kormányozni, miközben az összes többi párt válságba került. A most szerzett többség ebből kiinduva egyáltalán nem meglepő - vélekedett.
 
A választók döntését értékelve Soós Eszter Petronella felhívta a figyelmet, hogy a két elnökválasztási, majd a két parlamenti választási forduló szorosan összefüggött egymással. Az elnökválasztás során - mint emlékeztetett - sok volt a véletlen, a bizonytalanság. Ismételten utalt a Fillon-ügyre, rámutatva, hogy a franciák a korrupció ellen szavaztak. A második elnökválasztási fordulóban Macronnak sokat segített, hogy a választók Marine Le Pen, a Nemzeti Front jelöltje ellen fogtak össze.
 
Ezt követte a nemzetgyűlési választás a győztes támogatásával, és annak elismerésével, hogy Macron eddig viszonylag jól tölti be az elnöki szerepet. 2002 óta - mióta az elnök- és a parlamenti választás ilyen közel van egymáshoz - mindig jellemző volt, hogy a megválasztott elnök megkapta a parlamenti többséget is.
 
A szakértő szerint a szavazók döntésében nyilvánvalóan szerepet játszott az elitváltás igénye is. "Nagyon hosszú folyamatról van szó, és több oka van annak, hogy melyik forduló miként alakult. A korrupcióellenesség, a győzteshez való húzás és az elitváltás igénye egyaránt szerepet játszott a francia választók döntésében" - vélekedett.
 
Az új kormányzat legfontosabb bel-, illetve gazdasági feladatai között a szakértő mindenekelőtt a munkanélküliség elleni harcot, a vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentését, a közélet erkölcsösségének erősítését, a terrorizmus elleni harcot említette. Utalt arra, hogy az ezt célzó munka a hónap végén megkezdődik, és e célok egy részének megvalósításában Macron számíthat más pártok támogatására. A jobboldali Köztársaságiaknál ugyanakkor fennáll a pártszakadás veszélye. A párt balszárnya ugyanis szeretne együttműködni az elnökkel, egyrészt mert úgy látja, hogy Macron nyitott a Köztársaságiak által fontosnak tartott értékekre, másrészt számít a párt politikusainak közreműködésére. Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a most megszerzett - 351 fős - parlamenti többség "tele van felkészületlen amatőrökkel". A szükséges politikai ismereteket ezeknek a képviselőknek munka közben kellene elsajátítaniuk - fogalmazott.
 
Arra a kérdésre, hogy a Franciaországban történtek milyen hatással lehetnek Európára, illetve az Európai Unióra, a szakértő kiemelte: Emmanuel Macronnal és Angela Merkellel ismét működik a "francia-német mozdony". Ugyanakkor a konkrét lépéseket illetően a szeptember végi német választásokig óvatosnak kell lenni.
 
Várható viszont, hogy Párizs és Berlin már a közeli jövőben nyilvánosságra hoz az unió reformjára vonatkozó francia-német "útitervet", amely tartalmazni fog bizonyos irányokat, azokra azonban a német választási kampány miatt várhatóan a berlini törekvések nyomják rá bélyegüket. "Németország világosan megfogalmazhatja, hogy milyen - a franciák által teljesítendő - feltételek mellett nyitott a mélyítésre". Franciaország és Németország között egyes kérdésekben vannak ugyan nézeteltérések, de megindulhat a munka - vélekedett a szakértő.
 
Ez ugyanakkor - tette hozzá - "nagyon izgalmas" lesz a visegrádi négyek szempontjából. A szakértő szerint mindenkinek "újra kell számolnia" azt, hogy előnyösebb-e az olyan feltételek mellett létrejövő integráció, amely növeli a gazdaságba vetett bizalmat, a beruházásokat vagy megéri-e megtartani a saját kamat-, illetve árfolyampolitikát. Mindenkinek figyelnie kell, hogy a másik merre megy - vélekedett Soós Eszter Petronella, aki szerint ez elsősorban Csehországra, Lengyelországra és Magyarországra vonatkozik.
 
A szakértő szerint mindez felgyorsíthatja az euróövezethez való csatlakozás újragondolását is. Ha ugyanis megindul egy mélyebb együttműködés és kialakul egy "mag-Európa", akkor ez potenciálisan azt jelentheti, hogy a kinn maradók számára megnő a belépés ára. 
Emmanuel Macron azt akarja, hogy erről az útitervről valamennyi uniós tagállamban tartsanak demokratikus vitát. Az új elnök amellett van, hogy legyenek "mélyebb együttműködések", arra viszont ne legyen mód, hogy ezt bárki megvétózhassa. "Beszéljétek meg, gondoljátok végig, aki jön, az jön, aki nem, az nem" - Marcron ebből indul ki, ugyanakkor érzi "a demokratikus deficit" problémáját. Ezt szerezné ellensúlyozni azzal, hogy minden egyes tagországban tartsanak demokratikus konzultációt.
 
Még az elnökválasztási kampány idején Macron szankciókkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek - mint fogalmazott - nem tartják tiszteletben az uniós alapértékeket. A szakértő ezt "kampányüzenetként" jellemezte, és felhívta a figyelmet arra is, hogy a parlamenti választási kampány idején e tekintetben az elnök jóval visszafogottabb volt. "Azt gondolom, hogy ezek a kérdések nem Párizsban, hanem Berlinben dőlnek el" - jelentette ki az MTI-nek Soós Eszter Petronella.
MTI
Címkék:
megmondó
A bősz demokraták éppen a demokrácia alapértékeit tapossák el, hogy nemzetüket megsemmisíthessék.
  • Uszításról beszél a polgárverő hazugrágrém
    Azért is orvosi eset, mert memóriája kórosan gyönge. Polgárháborús hangulatot ugyanis éppen ő keltett 2006. október 23-án.
  • Hattyú-Doll?
    Alighanem a hattyúdala lesz Thomas Doll edzőnek az Európa Liga selejtező második fordulójának visszavágója Herningben.
  • Újabb izmus az EU-ban: idiotizmus
    Az elmúlt évszázad még a legrokonszenvesebb izmus, a humanizmus fogalmát is beszennyezte, mert ezt a szép eszmét megélhetési humanisták sajátították ki.
  • A 2006-os terrorkormányzás
    Az egészen durva kettős mérce azt mutatja, hogy rejtett érdekcsoport próbálja rombolni Magyarországot.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI