Végső nyugalomra helyezték Oláh Györgyöt
2017. szeptember 19. 14:51

Lovász László: korszakalkotó tudós volt

Oláh György korszakalkotó tudós, a kémiai gondolkodást alapvetően megváltoztató lángelme volt - fogalmazott Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a Nobel-díjas, Corvin-lánccal és Széchenyi Nagydíjjal kitüntetett kémikus ravatalánál kedden a Fiumei úti sírkertben.

A konvenciókat elvető gondolkodásával, egyéni megközelítéseivel mindig a kémia újabb területeit kutatta - emelte ki. Lovász László hozzátette: Oláh György az úttörők és az újítók közé tartozott, a szerves kémia kiemelkedő óriása volt.

Miután megkapta a Nobel-díjat, sokat foglalkozott napjaink fontos kérdésével, a csökkenő fosszilis energiaforrások helyettesítési lehetőségeivel és a légkör növekvő szén-dioxid koncentrációjának veszélyes következményeivel - hangsúlyozta az MTA elnöke, aki szerint erre nyújt megoldást az Oláh György által kidolgozott metanolgazdaság koncepciója, ami a légkör szén-dioxidjának befogásán és metanollá alakításán alapul.

Amerikai magyarnak vallotta magát, mély érdeklődést tanúsított a magyar tudományos és kulturális élet iránt. Mindig önzetlen segítője volt a hazai kémikus társadalomnak. Díjat hozott létre a fiatal magyar kutatók elismerésére, posztdoktori ösztöndíjakkal segítette tanulmányaikat - mondta Lovász László.

A 20. század egyik legmeghatározóbb kémikusa életének 90. évében hunyt el március 8-án Beverly Hillsben. Végakaratának megfelelően hamvait Budapesten helyezték örök nyugalomra, a temetést a Nemzeti Örökség Intézete szervezte.

A Fiumei úti sírkert akadémiai parcellájában katolikus szertartás keretében helyezték örök nyugalomra. A szertartást Jelenits István piarista szerzetes, Széchenyi-díjas teológus-irodalomtörténész vezette, aki úgy fogalmazott: Oláh György az igazság munkásaként, tiszta lélekkel alkotott.

Úgy tudta végigjárni emelt fővel a tudományos pálya útját, hogy közben nem kellett rossz emberek szolgálatába szegődnie, és mindvégig a világ megbecsülése vette körül - fűzte hozzá.

DSZZS20170919002

 

A család nevében Lasetzky Frigyes mondott búcsúbeszédet a ravatalnál. Hangsúlyozta: az Oláh György hamvait rejlő urnát végakaratának megfelelően temetik el Budapesten.

Céltudatos és mértéktartó ember volt, szabadidejében is kémiával foglalkozott. Úgy vélte, Magyarországnak nincsenek ásványi kincsei, ezért az oktatásba érdemes fektetnie, mert abban nagy energiák rejlenek - mondta. Kiemelte azt is: Oláh György mindvégig hálás volt Magyarországnak, ahol a tudomány alapjait megszerezte, az Egyesült Államokat pedig második hazájaként szerette. Figyelte és segítette az oda került magyarokat.

DSZZS20170919012

Oláh György temetése a Fiumei úti sírkertben 2017. szeptember 19-én. Az első sorban Orbán Viktor miniszterelnök (j4) és felesége, Lévai Anikó (j3), Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j5), Boross Péter korábbi kormányfő (j2) és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Orbán Viktor: tudós és hazafi volt

Nemcsak a nagy magyar tudósok, de a nagy magyar hazafiak könyvében is őrizzük emlékét. Hajlíthatatlan jellemű ember volt, aki mindig a saját útját járta és erről soha nem hagyta magát letéríteni - mondta a miniszterelnök Oláh György Nobel-díjas, Corvin-lánccal és Széchenyi Nagydíjjal kitüntetett kémikus temetésén kedden.

"Amikor felért a tudományos világ tetejére és Nobel-díjat kapott, ezt a világraszóló elismerést is a helyén és a nagy jellemre valló alázattal kezelte. Pályája csúcsán is ugyanaz a nyílt szívű, közvetlen, munkájának és családjának élő ember maradt, az a kémikus, aki a régi alkimisták szenvedélyével, örökös kíváncsiságával kutatja az univerzum működésének örök törvényeit" - hangsúlyozta Orbán Viktor a Fiumei úti sírkertben, az akadémiai parcellánál mondott búcsúztató beszédében.

A kormányfő kiemelte: Oláh György a szeretet, a barátság és a hivatás erős kötésére bízta egész életét. Felidézte, hogy 1956 kegyetlen telén az ő lába alól is kiszaladt egy ország, sőt az országgal együtt egy már sikeres tudományos pálya is.

"Ekkor új kötelékeket vállalt, a régieket hűségesen megőrizte és ment tovább a maga útján. Minél magasabbra jutott a tudományos pályán, annál nagyobb büszkeséggel töltötte el, hogy ő is erről a rejtélyes marsi kolóniáról indult, akárcsak néhány évtizeddel korábban Wigner Jenő, Szilárd Leó vagy Teller Ede. Mi magyarok pedig mindig úgy gondoltunk rá és úgy gondolunk rá ma is, mint aki egy volt közülünk" - jelentette ki Orbán Viktor.

 

DSZZS20170919018

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond Oláh György temetésén a Fiumei úti sírkertben 2017. szeptember 19-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Oláh György a magyarok azon szűkebb köréhez tartott, akinek életútja és tudományos pályafutása a magyar nemzet legszebb jellemvonásait tükrözte vissza, vagyis csak tehetségünk, tudásunk, életrevalóságunk, élni akarásunk tarthat bennünket a zavaros világ felszínén.

"Azt remélte, amit a régi nagyok, hogy létrehozhat az egész emberiség számára valami hasznosat, nemeset és értékeset. A tudományos világ csúcsán, az angolszász szellemi élet elismert embereként is megmaradt igaz magyar hazafinak, intézete minden tehetséges magyar vegyész előtt nyitva állt, még a Nobel-díjért kapott jutalmának jelentős részét is arra fordította, hogy itthon egy új kémiai díjat alapítson" - fejtette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor Oláh György ránk hagyományozott testamentumát elfogadva elmondta, hogy a jövő titka a jó oktatás és "ebben a szellemben ültessük el a következő nemzetek szívébe a tudományos kutatás szenvedélyét, úgy, ahogy professzor úr ezt egész életében képviselte".

Oláh György március 8-án hunyt el az Egyesült Államokban, Beverly Hillsben, végakaratának megfelelően hamvait Budapesten helyezték örök nyugalomra, a temetést a Nemzeti Örökség Intézete szervezte.

Oláh György

Végakaratának megfelelően Budapesten helyezték örök nyugalomra kedden Oláh György Nobel-díjas, Corvin-lánccal és Széchenyi Nagydíjjal kitüntetett kémikust. A Fiumei úti nemzeti síkert akadémiai parcellájánál Orbán Viktor miniszterelnök és Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondott beszédet. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja:

A múlt század egyik legmeghatározóbb kémikusa Budapesten született 1927. május 22-én. A Piarista Gimnáziumban tett szert humanista alapműveltségre, sajátította el a latin, francia és német nyelvet. A Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán tanult, elsősorban a szerves kémia, a fluorvegyületek érdekelték. 1949-ben szerezte meg diplomáját, akkor vette feleségül laboratóriumi munkatársát, Lengyel Juditot. 1954-től 1956-ig az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese volt. Nevéhez fűződik a magyarországi műanyagipari kutatás és gyártás megalapozása, akkor kezdte meg a szénhidrogének reakcióinak és átalakítási jellemzőinek feltárására irányuló kutatásait.

Az 1956-os forradalom leverése után családjával elhagyta Magyarországot. 1957 és 1964 között Kanadában élt, mivel egyetemi állást nem kapott, egy ipari laboratóriumban helyezkedett el, ahol a munkaidő lejárta után végezte saját kutatásait. Ezt követően az Egyesült Államokban telepedett le és George Olah néven, már amerikai állampolgárként lett a Dow Chemical Company kutatója. Tanított a clevelandi, majd a Dél-Kaliforniai Egyetemen (USC), 1991-ben az USC Loker Szénhidrogén-kutató Intézet igazgatója lett.

Még Budapesten kezdte meg a magasabb oktánszámú benzinre vonatkozó kutatásait, hipotézise, amely szerint újfajta kémiai reakciók révén metánszármazékokból új gyógyszerek és műanyagok állíthatók elő, az 1960-as években kerültek a nemzetközi érdeklődés homlokterébe. Nevéhez fűződik egyebek között a környezetkímélő, javított hatásfokú ólommentes benzin előállítása, kutatásaival hozzájárult szénhidrogén-alapú új anyagok, komponensek előállításához is.

Bebizonyította, hogy a szénhidrogén-molekulák egyes fajtái stabilak és hosszú életűek lehetnek. Rendkívül erős szupersavakat, úgynevezett mágikus savakat állított elő, amelyek még a többnyire reakcióképtelen metánt is pozitív töltésű részecskévé alakítják át, s így már könnyebben képes reagálni. Ez a felfedezés nyitotta meg az utat egy új iparág előtt, amely olcsó alapanyagokból teljesen új termékek előállítását teszi lehetővé. A karbokation (az öt vegyértékű "hiperszén") felfedezésén kívül igen fontosnak tartják az olajfinomítók környezetszennyezésének mérsékelésére kifejlesztett eljárását is.

Élete utolsó évtizedében a metanolra (metil-alkoholra) épülő gazdaság foglalkoztatta. Az emberiség ma túlnyomórészt fosszilis energiahordozókat használ, amelyek elégetve szén-dioxidot szabadítanak fel, hozzájárulva a klímaváltozáshoz, a Föld felmelegedéséhez. A másik probléma, hogy a kőolaj, a földgáz és hosszú távon a szén is fogyóban van, a kereslet pedig egyre nő irántuk. A metanol-gazdaság célja a fosszilis energiahordozók kiváltása, helyettesítésük kevéssé vagy egyáltalán nem kimerülő, a környezetet nem szennyező energiahordozóval, a metanollal.

Az Amerikát hazájának valló, de magyarságát is megóvó tudós munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. 1994-ben kapta meg a kémiai Nobel-díjat, az indoklás szerint a karbokationok kutatásában elért eredményeiért, amelyek révén "újabb nagy lehetőségeket tárt fel a vegyipar előtt, egyebek között szénhidrogén-alapú új anyagok vagy komponensek előállításában".

1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották, tagja volt egyebek közt az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának, díszdoktora egykori budapesti egyetemének. 2001-ben Corvin-lánccal, 2002-ben Bolyai-díjjal, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetéssel ismerték el, 2011-ben Széchenyi Nagydíjjal tüntették ki. Emellett az Alexander von Humboldt-díj (1979), az Amerikai Kémikusok Intézetének díja (1993), a Magyarság Hírnevéért Díj (1997), a Klebelsberg Kunó-díj (2003), a Priestley-érem (2005) és a Budapest díszpolgára (2006) cím birtokosa volt.

Hozzávetőleg 1100 tudományos publikáció, 15 monográfia szerzője volt, nevéhez mintegy száz szabadalom fűződik. Alapítója volt a Magyarország Barátai Egyesületnek, és egész életében hangsúlyozta a fiatal tehetségek felkarolásának fontosságát.

Oláh György 2017. március 8-án halt meg Beverly Hills-i otthonában.

MTI
Címkék:
  • Budapest felett az ég
    Visszajöttek, akik annyira hiányoztak, visszajöttek, akikért megint rajongunk. Gyurcsány és az SZDSZ.
  • Újra kell tanulnunk a demokráciát
    A „létező demokrácia” részének kell tekintenünk az idegen titkosszolgálatok videókészítését és az időzített nyilvánosságra hozást. A külföldi tőzsdespekulánsok kampányfinanszírozó tevékenységét. A külföldi propagandaközpontok itthoni buzgólkodását.
  • A főváros új vezetése partneri viszonyra törekszik a kormánnyal
    Budapest új vezetése készen áll partneri viszony kialakítására a kormánnyal - hangsúlyozta első nemzetközi sajtótájékoztatóján szerdán Karácsony Gergely megválasztott főpolgármester. Ezt pénteki hivatalba lépése után levélben jelzi Orbán Viktor miniszterelnöknek, akitől személyes találkozót kér - fűzte hozzá az ellenzéki politikus a Patyolat próbaüzem nevű kulturális befogadó térben tartott eseményen.
  • Amikor Magyarországra migrált nyugati liberálisok döntik el, hogy ki legyen Budapesten a főpolgármester
    Budapesten szavazati joggal rendelkezik 90 ezer olyan európai állampolgár, akik nem beszélnek magyarul, nem rendelkeznek magyar felmenőkkel és egyáltalán nem tetszik nekik a nemzeti érdeket szem előtt tartó politizálás. Ezek a liberális külföldiek viszont meghatározták a főpolgármester-választás kimenetelét. Sőt egyes vélemények szerint el is döntötték azt – írja a Tűzfalcsoport.
  • Kétharmad közelében a kormánypártok
    A mandátumok csaknem kétharmadát megszerezte a Fidesz—KDNP a megyei közgyűlésekben a vasárnapi választáson. A szocialista párt önállóan csupán tizenkét képviselői helyet szerzett, de közben kettő helyett három polgármesterük lett a megyei jogú városokban. Budapesten az ellenzék nyertese egyértelműen az MSZP lett, a párt összesen hat polgármestert ad, így néggyel növelték a kerületi vezetőik számát.
MTI Hírfelhasználó