A 140 éve született Medgyaszay Istvánra emlékeznek
2017. szeptember 20. 17:21
Konferenciával emlékezik a 140 éve született Medgyaszay István építészre a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szerdán a Pesti Vigadóban. Az eseményen Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: Medgyaszay István életműve fontos kapocs a jelen és a múlt között a magyar építészettörténetben.

Medgyaszay az építészet Bartókja, ám mind épített, mind szellemi öröksége feledésbe merült a második világháború után. Aligha beszélhetnénk rendszerváltozásról, ha tűrnénk, hogy ez így marad – hangsúlyozta a politikus, aki szerint Medgyaszay István életműve folytatása Lechner Ödönének és előzménye a Makovecz-iskolának, a modern organikus építészetnek.

Hozzáfűzte: ma Magyarországon lehetőség nyílik az alkotásra, soha ennyi építőipari beruházás nem zajlott az országban. Azonban egyáltalán nem mindegy, mi épül, milyen épületekben kell leélni az életüket az embereknek, milyen épített környezetben alakul ki a világképük és ízlésük.

Lázár János szerint ma számos jó mellett számos „borzalmas” dolog is épül az országban. Úgy vélte, sokan vannak, akik ma is beérik azzal, hogy utánzói, precíz másolói legyenek a nyugati világnak és modelleknek.

„A kérdés az, hogy egy jó másolattal megelégedhetünk-e mi, magyarok” – jegyezte meg. Hangsúlyozta azt is: olyan építészetre van szükség, amely képes kifejezni, hogy „mi, magyarok mit gondolunk a világról”. A mai kor építészeinek fontos felelőssége a magyar hagyományok, valamint az európai trendek és minőség ötvözése – emelte ki Lázár János, aki szerint az országnak gondolkodó, minőséget képviselő és a nemzet iránt elkötelezett építészekre van szüksége.

Kitért arra is: a kormány az építészet ügyére nem bürokratikus teherként, hanem stratégiai ágazatként tekint. Ennek eredményeként 2015-ben számos civilszervezettel egyeztetve adták ki a nemzeti építészpolitika kézikönyvét, 2018-tól pedig Magyarországon mindenhol megszületnek a településképi arculati kézikönyvek.

Fekete György, az MMA elnöke köszöntőjében kiemelte: a világon terjedelmében és filozófiailag is egyedülálló építészművészeti múzeumot terveznek megvalósítani 5-6 éven belül, amely a teljes magyar építészettörténetet le fogja fedni a jurtától a kortársakig.

Medgyaszay István (1877-1959) a 20. századi közép-európai építészet egyik kimagasló alakja volt. Az olyan alkotásokat felölelő életműve, mint a nagykanizsai színház, a balatonalmádi Szent Imre plébániatemplom vagy a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum épülete, mégis alulértékelt jelentőségéhez képest a magyar és nemzetközi építészet történetében – derül ki a konferencia programfüzetéből.

A konferencia célja ezért megvizsgálni Medgyaszay István romantikus és orientalizáló stílusból, a kárpát-medencei népi építészetből táplálkozó, a vasbetonszerkezeteket újító módon felhasználó, valamint az építészet és ornamentika viszonyát új alapokra fektető, mintegy hat évtizedet átfogó életművének művészettörténeti jelentőségét, és az építészettörténetben elfoglalt helyét.

A tanácskozáson, amely az újabb kutatási eredmények bemutatása mellett a modern építészet és a műemlékvédelem kapcsolatának tisztázására is törekszik, előadást tart többek között Medgyaszay István építőművészetéről Keserü Katalin, néprajzi gyűjtőútjairól T. Ládonyi Emese, Medgyaszay István és a Nemzeti Pantheon eszméjének kapcsolatáról Potzner Ferenc, az építész által tervezett soproni színház 1992-93-as felújításáról pedig Dávid Ferenc.

mti
Címkék:
megmondó
Önök miért aludtak 2002-ben, amikor a regnáló garnitúra az igazságszolgáltatással félemlítette meg a sajtószabadságot gyakorló újságírókat?
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI