Lejárt a kötelező kvótákról szóló határidő
2017. szeptember 26. 20:40

Lejárt a kötelező kvóták végrehajtására szabott két éves határidő, az eredetileg tervezett 120 ezer menedékkérőnek azonban csak a töredékét sikerült áttelepíteni Görögországból és Olaszországból más tagállamokba. Már régóta látszott, hogy a kötelező betelepítés inkább csak papíron működik, hiszen sem a bevándorlók, sem az uniós országok többsége nem kért a kvótákból. Az unió vezetői mégis úgy látják, hogy sikeres a rendszer, ezért folytatni kell. A magyar kormány szerint Brüsszel továbbra is a "Soros-terv szerint" halad - hangzott el az M1 Híradójában.

Végeláthatatlan tömeg özönlött Európába Görögország és Olaszország partjainál még 2015-ben, a bevándorlók Nyugat-Európába akartak eljutni. A bevándorlók Macedónián és Szerbián keresztül rövid idő alatt eljutottak Magyarországra. Két éve nyáron szŰnni nem akaró tömeg Röszkénél és több ezer bevándorló volt Budapesten a Keleti pályaudvarnál.

A bevándorlók kvóták szerinti kötelező elosztását két évvel ezelőtt szavazták meg az uniós belügyminiszterek 2015 szeptember 22-én. Akkor döntöttek az uniós belügyminiszterek a 120 ezres szétosztásról. Magyarország mellett Románia, Szlovákia és Csehország is ellene szavazott. A közép-európai politikusok közül többen már percekkel a döntés után arra hívták fel a figyelmet, hogy ez a rendszer működésképtelen.

Az első befogadóállomás átadása

2015 októberében, nem sokkal az uniós csúcstalálkozó után, átadták az első befogadóállomást, más néven hotspotot a Leszboszon. A görögországi és olaszországi befogadó központoknak az lett volna a céljuk, hogy az érkező migránsokat azonosítsák, nyilvántartásba vegyék, levegyék ujjlenyomatukat, másrészt felgyorsítsák a menedékkérelmi eljárásokat, és szétválasszák a menekülteket és a gazdasági bevándorlókat.

A befektetett eurómilliók ellenére nem sikerült igazán megoldani a feladatot – 2016 végén pedig még egyik országban sem voltak alkalmasak a nagyszámú érkező migráns megfelelő fogadására, illetve elhelyezésére. A regisztráció csigalassúsággal haladt.

Elkezdődött az európai szétosztás is

2015 októberében elkezdődött a bevándorlók európai szétosztása is. Elsőként 19 eritreait indítottak Olaszországból Svédországba. A menedékkérőket az olasz  kormány tagjain kívül magas rangú uniós politikusok búcsúztatták a reptéren. Noha Brüsszel anyagilag is ösztönözöte a migránsok áttelepítését, mégpedig fejenként 6 ezer euróval, ennek ellenére csak lassan indult el a folyamat.

Egy hónappal később Görögországban is ünnepélyes keretek között indították útnak a az uniós kvóta szerint áttelepített mintegy 31 szír és iraki menedékkérőt. Az uniós vezetők itt is megjelentek, és ünnepeltek, bár sok okuk erre nem volt – a tervezett mintegy 100 ezer emberből 2015 végéig 116-ot sikerült áttelepíteni más országokba.

A folyamat később sem gyorsult fel számottevően. A migránsok ugyanis nem szívesen mentek Németországon kívül sehova máshova. Litvánia kormánya például rábólintott a kvóta szerint rá eső több mint 1000 migráns befogadására. Közülük 300-an meg is érkeztek a balti államba, azonban nyolcvan százalékuk pár hónapon belül továbbállt.

Csehországban sem maradtak sokáig a menedékkérők, a legtöbben Németországban keresték a boldogulást. Prága a számára előírt 2691 menekültből mindössze egy tucatnyit fogadott be.

Elhibázott kvótadöntés

A Migrációkutató Intézet igazgatója az M1-en elhibázottnak nevezte a kvótadöntés koncepcióját, amely szerinte működéskételen eszköz a migrációs válság kezelésére. Valójában azokat segítik, akik irreguláris módon az Unió területére jöttek, ez az eszköz azt kínálja fel, hogy az Unió területére jöjjenek, bejussanak a kontinensre, és miután bejutottak, utána próbálnak az országok valamilyen módon foglalkozni vele és elosztani egymás között – fogalmazott Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet igazgatója.

Orbán Balázs hozzátette: kulcsfontosságú, hogy az Uniós intézmények ne fogadjanak el olyan megoldásokat, amelyek a felső határ nélküli kvóta bevezetését tennék lehetővé.

A kötelező kvótákról szóló döntés megtámadása

Orbán Viktor miniszterelnök 2015. december elején jelentette be, hogy Magyarország Szlovákiával együtt hivatalosan is megtámadja a kötelező kvótákról szóló döntést.

Az Európai Bíróság három hete jogszerűnek találta a kötelező kvótákról szóló uniós határozatot, ezért elutasította a magyar és szlovák keresetet.

Hivatalosan szeptember 26-áig kellett volna teljesíteniük a tagállamoknak az áthelyezést. A legfrisebb adatok szerint a tervezett 120 ezer bevándorlónak alig a negyedét vették át.

Felszólították a tagországokat

Hétfőn az Európai Bizottság szóvivője arra szólította fel a tagországokat, hogy továbbra is tegyenek eleget a kvóták szerinti kötelező elosztásnak és fogadják be a bevándorlókat. Közben a Soros György által támogatott Amnesty International is felszólította a kormányokat, hogy a határidő lejárta után is folytassák a bevándorlók áthelyezését.

Az Igazságügyi Minisztérium Parlamenti államtitkára azt mondta: Brüsszelben vannak olyan hangok amelyek szerint szeptember 26-a után is szét kell osztani a migránsokat. Völner Pál hangsúlyozta: egyértelmű, hogy az unió menekültügyi biztosa továbbra is állandó, kötelező kvótákat akar. Hozzátette, politikai ügyről és kettős mércéről beszélünk hiszen gyakorlatilag lassan okafogyottá válik az egész történet.

Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás folyik és lehetséges hogy az unió keresetet indít a bizottság a bíróság az uniós bíróság előtt, minderre nem lenne szükség, ha a tervek között Soros György eredeti víziójának tervének megfelelőnek nem szerepelne ott az állandó betelepítési kvóta amely kötelező és felső korlát nélkül szerepelne – tette hozzá.

A veszély nem múlt el

A veszély nem múlt el, az első kvóta csak a kezdet volt- így reagált a Fidesz. A párt közleményében azt írta: Ha Magyarország nem indította volna el a kvótapert az Európai Bíróságon, akkor mai napig közel 1300 bevándorlót kellett volna betelepíteni az országba. Úgy fogalmaztak: Minden eddigi harc megérte, és továbbra is minden lehetséges eszközzel harcolni fogunk a kvóta ellen. Azt is írták: a hamarosan induló nemzeti konzultáción mindenki véleményt mondhat a Soros-tervről és az annak egyik pontjaként tervezett automatikus kötelező kvótáról.

Eddigi eredmények

Összességében ebben a kvótarendszerben két év alatt 120 ezer menedékkérőt akart szétosztani a tagállamok között az Európai Bizottság. Eddig egészen pontosan 29 144 ember áthelyezése történt meg Olaszországból illetve Görögországból, mely nagyjából a negyede a 120 ezernek. 25 országnak kellene a kvóták alapján menedékkérőket befogadnia, ebből a 25-ből továbbra is csak egy, Málta teljesítette a rá vonatkozó előírást, a többiek egyelőre nem.

Sokszor előkerül az európai lapokban és a nyugati politikusok nyilatkozataiban, hogy a visegrádi 4-ek miatt nem működik a kvóta. Málta mellett csak Finnország teljesített közel a 100 százalékhoz, a többiek messze vannak tőle.

Hollandia például csak 39 százalékot teljesített, Németország 30-at, a belgák 26-ot, Spanyolország 14 százalékot, Ausztria pedig 1 százalékot fogadott be. És közben a szociáldemokrata osztrák kancellár sűrűn beszél arról, hogy meg kellene rendszabályozni a V4-eket, különösen a magyarokat és a lengyeleket.

Bár ma lejárt a két év, de az Európai Bizottság azt mondja, hogy ezzel a szétosztásnak még nincs vége.

M1 - Híradó
Címkék:
megmondó
Egy amerikai tőzsdespekuláns széles, több kontinenst lefedő hálózatot szőtt az utóbbi negyven évben.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI