Nincs valódi migrációs politika kontroll nélkül
2017. október 12. 00:21

Nehéz csupán az élethelyzetből kiindulva, objektíven eldönteni, hogy egy-egy bevándorló üldöztetés elől menekülve, vagy csupán gazdasági okokból hagyja el származási régióját. Mivel ebben a kérdésben sikertelen próbálkozások vannak csupán, Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója szerint a biztonságos hely koncepciójából kellene kiindulni a migrációs politikában.

Az ókor és a középkor menekültekről való gondolkodásának középpontjában nem a személy, hanem a helyszín áll. Nem a „menekült”, hanem a „menedék” – írta Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója a napokban a Mandiner oldalán. „…valódi morális kötelezettségünk nem abban áll, hogy emberek egyéni élethelyzetét megpróbáljuk objektíven megítélni… „- tette hozzá.

A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta, hogy a nemzetközi menekültügyi rendszer, ami a XX. század közepétől épül, nem alkalmas a XXI. századi migrációs mozgások kezelésére. Nyilvánvalóan arról megy régóta a vita a menekült kérdés kapcsán, hogy azok az emberek, akik most érkeznek Európába nemzetközi védelemre jogosultak-e vagy gazdasági bevándorlók – magyarázta.

Orbán Balázs szerint az egyéni élethelyzet alapján objektíven tudjuk csupán megmondani, hogy üldöztetés elől menekül, vagy gazdasági okokból hagyja el származási régióját egy-egy bevándorló.
Az egyéni élethelyzet felderítésében rendre kudarcot vallunk – fűzte hozzá. Példaként említve, hogy 2015-2016-ban még rendre szírek érkeztek Európába, az afgánok elismerési aránya azonban radikálisan csökkent az unió valamennyi tagállamában. Holott ez nincs így – szögezte le a műsorban.

Már a középkorban és az ókorban is volt a „menedéknek” egy olyan értelmezése, amely nem az egyéni élethelyzetből indult ki, hanem a biztonságos hely koncepciójából. Ezt az elméletet kellene a XXI. századi körülményekre adaptálni – mondta a szakértő. „A humanitárius kötelezettség abban áll, hogy biztonságos helyet hozzunk létre mindazoknak, akiknek erre szükségünk van. Ezek a biztonságos helyek pedig bárhol lehetnek a világon, nem kell feltétlenül a saját országainkban lenniük.” – olvasható a honlapon megjelent írásban is.

Németország példáját tekintve Orbán Balázs, úgy fogalmazott, hogy a német munkaerőpiac és munkáltatói oldal nagyon erősen nyomás alatt tartja a politikai elitet. Még mindig évi 300 ezer új, kvalifikált, nyelvet beszélő munkaerőre lenne szükségük. A kelet-európai munkaerő-kiáramlás megállt, sőt van esély egy visszaáramlási tendenciára – magyarázta. Hozzátette, Ez azonban kevesebb kvalifikált munkaerőt jelentene.

Éppen ezért 2015-2016-ban a németek kinyitották a kapukat a szírek előtt, hiszen ha már harmadik országból kell a munkaerőpiacra integrálni, akkor a szírek összehasonlítva a többi nemzettel relatíve képzettebbek. Ez azonban egy illúzió volt. Nem lehet valódi migrációs politikát folytatni kontroll nélkül – hangsúlyozta Orbán Balázs.

Mivel jelenleg kevesebben érkeznek Európába, ezt a „kegyelmi” állapotot kellene felhasználni, hogy megértsük a migráció mögötti mozgatórugókat. „Rájöjjünk, min kellene változtatni ahhoz, hogy a következő évtizedek nyomásait ki tudjuk állni.” Orbán Balázs szerint ez szükséges, de nem elégséges előfeltétele annak, hogy Európa stabilan álljon a következő évtizedekben is.

hirado.hu - Kossuth Rádió 180 perc
Címkék:
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó