Rétvári: a málenkij robot bűn nélküli büntetés volt
2018. január 14. 13:22

A málenkij robotra elhurcolt embereknek semmiféle bűnük nem volt, bűn nélkül kellett büntetést elszenvedniük - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a vasárnap Zebegényben rendezett megemlékezésen.

A Pest megyei község önkormányzata, Zebegény Német Nemzetiségi Önkormányzata és a Sonnenblumen Hagyományőrző Alapítvány közös megemlékezésén Rétvári Bence azt mondta: a málenkij robot annak a küzdelemnek a része volt, amely a náci Németország mielőbbi legyőzéséért folyt a szövetségesek és a sztálini Szovjetunió között, amikor nem lehetett tudni, "ki ér előbb Berlinbe".    

Az államtitkár a megemlékezésen arról beszélt, hogy a második világháború végén Németország ellen vonuló szovjet és szövetséges hadseregek mindegyike elsőként akart eljutni Berlinbe, és a katonai versengést Sztálin szovjet diktátor olyan fontos kérdésnek tekintette, hogy annak mindent alárendelt. Ezért katonai parancsnokai, hogy bizonyítsák rátermettségüket, illetve, hogy elkerüljék az esetleges retorziókat, mindent megtettek annak igazolására, hogy erős ellenállásba ütköztek. Emiatt is törekedtek arra, hogy minél több embert hurcoljanak a Szovjetunióba - mondta.    

 

DMOHA20180114015

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára beszédet mond a német ajkúak málenkij robotra - szovjet kényszermunka-táborokba - hurcolásának 73. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a zebegényi Havas Boldogasszony-templomban 2018. január 14-én. MTI Fotó: Mohai Balázs

Ha nem volt elég ember a városokban, akkor összeszedték őket vidéken, a falvakban is; fontos volt, hogy lehetőleg német nevű lakosokat gyűjtsenek össze, függetlenül attól, részt vettek-e a háborúban - fűzte hozzá.    

Megjegyezte: ha a mai lakosságszámokkal kellene érzékeltetni, hány embert hurcoltak el, akkor össze kellene adni Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs és Szeged teljes lakosságát.

Rétvári Bence szerint Magyarországnak a 20. században a legnagyobb csapásokat mindig az "importideológiák" okozták, amelyek döntéseinek központja az ország határain kívül volt. Kifejtette: Bécsben döntötték el, hogy belépjen az ország az első világháborúba, amelynek következtében elveszítette területének kétharmadát, de határain kívül jött létre az a nemzetiszocialista ideológia is, amely miatt Magyarország elveszítette több százezer honfitársát, akár azért, mert zsidóként elhurcolták őket, akár mert a háború áldozatává váltak. Szintén kívülről jövő ideológia volt, amelyet Moszkvából irányítottak és "internacionalistává, istentelenné és kommunistává" akarta tenni az egész világot - tette hozzá.    

Hangsúlyozta: a 21. században le kell számolni a kívülről jövő "importdöntésekkel", és a magyar embereknek a sorsukról maguknak kell dönteniük Magyarországon.    

DMOHA20180114007

Beer Miklós váci megyés püspök szentmisét mutat be a zebegényi Havas Boldogasszony-templomban 2018. január 14-én. MTI Fotó: Mohai Balázs

A Havas Boldogasszony-templomban tartott szentmise után a program koszorúzással, filmvetítéssel és kiállítás-megnyitóval folytatódott.   

DMOHA20180114020

Résztvevők virágokat helyeznek el az áldozatok kopjafájánál a német ajkúak málenkij robotra - szovjet kényszermunka-táborokba - hurcolásának 73. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a zebegényi Havas Boldogasszony-templom előtt 2018. január 14-én. MTI Fotó: Mohai Balázs

1944 őszétől csaknem 800 ezer embert hurcoltak el Magyarországról hadifogolyként vagy internáltként többéves kényszermunkára, akár negyedszázados száműzetésre a Szovjetunióba. A túlélők első csoportja csaknem egy évtizeddel később, 1953. november 25-én térhetett haza a táborokból.

MTI
Címkék:
  • Polgárverés – 12 éve
    Azt sem sikerült kideríteni, hogy a brüsszeli bürokrácia miért hunyta be a szemét, amikor látta, hogy európai uniós polgárokat vernek véresre.
  • Antall József és Sargentini
    Amikor nagy a zűrzavar, a cosmos helyett chaos van, amikor a szervezetlen rotyogás uralkodik, nem árt, ha fogódzót keresünk.
  • A nemzet védelme a történelem értelme
    Számunkra nem célja van a történelemnek, hanem értelme: az, hogy fennmaradjon az a nemzet, amelynek része vagyunk, és az a kultúra, amely otthonunkká teszi a szülőföldünket.
  • Róna Péter és a magyar valóság
    Ráadásul érzek Róna szavaiban egy jó adag liberális intoleranciát is: ha nem úgy gondolkodtok, mint mi, nyugatiak és nyugatimádók, akkor csak és kizárólag keletiek és barbárok lehettek.
  • Bayer: A hetedik koporsó
    A mi tisztünk bebizonyítani, hogy hiába ácsolják újra és újra a koporsóinkat, soha, senkinek nem fog sikerülni.
MTI Hírfelhasználó