A BKV 50 éve kihagyhatatlan része a főváros életének
2018. február 19. 22:27

A BKV 50 éve kihagyhatatlan része a főváros életének, szolgáltatásait naponta több mint egymillió ember veszi igénybe – mondta a főpolgármester hétfőn a közlekedési társaság fél évszázados fennállása alkalmából tartott budapesti rendezvényen.

Tarlós István a jubileumi év megnyitóján mondott ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta: Budapest tömegközlekedése ma már egy összetett, gigantikus rendszerként jeleníthető meg, amelynek működése és működtetése jelentősen túlmutat a korábban elegendőnek számító megoldásokon.

Körülbelül tízezer ember dolgozik azon, hogy a Budapesten közlekedők eljuthassanak célállomásukra. A 320 kilométernyi fővárosi villamoshálózaton több száz szerelvény közlekedik. A több mint ezer járműből álló autóbuszpark és a mintegy másfélszáz kocsit számláló trolibuszflotta napi menetteljesítménye mintegy 160 ezer kilométer. A járművek egyszerre több mint százezer utast tudnak biztonságosan szállítani – mondta Tarlós István.

A BKV járműparkjának megújításáról szólva ismertette, hogy 2010 és 2017 között 1010 buszt cseréltek le, 2019 végéig ez a szám 1200-1300-ra nő. Ez azt jelenti, hogy a BKV teljes buszparkja megújul – mutatott rá.Ugyanezen időszak alatt 51 trolibuszt cseréltek le, 2019 végéig újabb 62 új trolibusz érkezik, és így 2010-től számítva a trolibuszállomány is teljesen megújul – mondta.

Tarlós István közölte, a hét év alatt 84 villamost cseréltek le, és a következő másfél-két évben további 26 új villamos érkezik. Ezzel a BKV villamosparkjának egyharmada újul meg 2019-ig. A metrókról szólva elmondta, hogy 170 járművet cseréltek le, 2019-ig teljes mértékben megújul a BKV metróparkja, a kisföldalatti 23 járművének kivételével.

Tarlós István kijelentette: a BKV-nak nincs miért szégyenkeznie. Hozzátette, hogy a 2010 óta átszervezett BKV-ra, a társaság vezetésére és teljes állományára büszke, mert az „akár emberi, akár szakmai szempontból” megállja a helyét az európai, nemzetközi porondon.

A főpolgármester kitért arra, a BKV vezetői is jól látják, hogy – csakúgy, mint a városfejlesztés egyéb területein – folyamatos megújulásra van szükség.

Az előrelépések ellenére a budapesti közlekedés ma a város fejlődésének egyik legfontosabb akadálya – jegyezte meg Tarlós István, példaként felhozva a gyalogosközlekedés problémáit és a kerékpáros-fejlesztések körüli vitákat. Mint mondta, a közlekedési rendszerek kialakítása ma már a tervezésen és építésen túl identitásépítő tevékenységet is jelent.

Budapest az elmúlt évtizedekben Európa egyik legfontosabb turisztikai célpontjává vált – tette hozzá.Közölte: a meglévő közlekedési hálózatok színvonalas működtetésén túl turisztikailag is vonzó megoldások fejlesztésére is szükség van. Ezek közül az egyik, a Duna mint új közlekedési korridor még tartogat új lehetőségeket a közösségi közlekedésben és az idegenforgalomban – mutatott rá a főpolgármester.

Tarlós István elmondta, a sikeres város nagy értékű környezetet nyújt, és ennek kulcsfontosságú része a tömegközlekedés is. Budapest és a BKV az elmúlt években a fejlesztésekben komoly sikereket könyvelhet el: az elavult Ganz villamosok helyett ma már CAF-ok közlekednek, a régi Ikaruszok helyett Volvo és Mercedes buszok álltak forgalomba, a „viharvert” metrókocsik helyett folyamatosan üzembe helyezett, modernizált szerelvények és 21. századi felszereltségű Alstom kocsik futnak. A 3-as metró alagútrendszerének és állomásainak felújítása is megkezdődött – tette hozzá.

A főpolgármester megjegyezte azt is, hogy a nehéz Combinók nonstop közlekedését nem bírja a villamospálya, ezért a nagykörúti vágányokat megint fel kell újítani.

Tarlós István szólt arról, hogy a főváros tömegközlekedésének üzemeltetését 1968-ban vette át a BKV. Az új alapokra épülő szervezet a villamos- és autóbuszpark korszerűsítését, a metróvonalak működtetését, a szolgáltatások színvonalának emelését, a nagyvárosi közlekedés teljes szervezési és infrastrukturális feladatainak lebonyolítását vállalta.

A főpolgármester kitért arra is, hogy számos fontos építési, felújítási projektet 2010-ig nem vagy nem a szükséges ütemben készítettek elő, ezeket a feladatokat lépésről lépésre, feszített ütemben kellett végrehajtani. „Budapestnek az elmúlt években lényegében nem is egy évtized lemaradását kellett behoznia” – fogalmazott.

Tarlós István elmondta, 2010-ben az új városvezetésnek és a BKV új vezérkarának nehéz helyzetet kellett megoldania a 250 milliárd forintos adósságállomány miatt. Ebben mintegy 80 milliárd forintos, a működéssel kapcsolatos elmaradás mutatkozott a BKV-nál.

A kormány 2015-ben átvállalta a közlekedési társaság 2010 előtt felvett, még megmaradt 52 milliárdos adósságát. Ezzel megnyílt a lehetőség jó néhány fejlesztés és felújítás előtt, így a BKV elöregedett járműparkjának és a 3-as metrónak a megújítására.

A 4-es metrót „nem könnyű feladatként” 2014-ben sikerült üzembe helyezni – mondta.

Bolla Tibor, a BKV Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy most indul az a rendezvénysorozat, amellyel megemlékeznek a BKV elmúlt ötven évéről. Ennek keretében lesznek nyílt napok és szakmai programok.

A BKV – amely a korábban önállóan működő vállalatok egyesítésével jött létre – 1968. január elsején alakult meg.

MTI
Címkék:
  • Permanens forradalom
    Hát igen, vannak Nagy Idők és vannak nagy pillanatok. És adjunk hálát a Sorsnak, hogy ismét részesei lehetünk.
  • Infantilizmus a parlamentben
    A gyönyörű épületet nem bohócoknak tervezte Steindl Imre, az építők, a művészek nem azért formálták csodálatosra, hogy hígvelejűek tombolhassanak benne „szabadon”, brekeghessenek, röföghessenek, nyeríthessenek.
  • 12 év családbarát és 8 év családellenes kormányzás
    Az elmúlt húsz évből 12 év telt el családbarát és 8 év családellenes kormányzással Magyarországon – mondta Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságpolitikáért felelős államtitkára.
  • A magyarok döntő többsége elutasítja az erőszakot
    A Századvég friss közvélemény-kutatása szerint a magyarok döntő többsége kiáll az alkotmányos rend mellett, és elutasítja, hogy a tiltakozók erőszakos utcai demonstrációkkal vonják kétségbe a kormány legitimitását. Az elmúlt napok eseményei kapcsán a megkérdezettek többsége úgy ítéli meg, hogy a tüntetések szervezői és résztvevői elvesztették a kontrollt, és a demonstrációk túl erőszakossá váltak.
  • A Kossuth tér nem lesz Majdan
    A mostani káosz elsődleges célja az ország rossz színben történő feltüntetése, és ebben a hazai ellenzék is sajnálatos módon partnernek bizonyul.
MTI Hírfelhasználó