Az EPP és a PES is támogatja csúcsjelölti rendszert
2018. február 23. 14:18

Az úgynevezett csúcsjelölti rendszert kell alkalmazni a 2019-es uniós tisztújítás során is - hangsúlyozta az Európai Néppárt (EPP) és az Európai Szocialisták Pártja (PES) is az uniós vezetők pénteki brüsszeli csúcstalálkozójának megkezdése előtt.

Közleményében a konzervatív erőket összefogó EPP elnöksége megerősítette elkötelezettségét a csúcsjelölti rendszer mellett, s felszólította az uniós tagországok állam- és kormányfőit, hogy támogassák az EU demokratikusabbá tételét célzó módszert.

Bejelentették: az Európai Néppárt november 7-8-i helsinki kongresszusán "nyílt és átlátható módon" meg fogják választani saját listavezetőjüket.

A 2014-ben először kipróbált csúcsjelölti rendszer keretében az európai pártok megnevezik a saját listavezetőiket, akiket az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölnek, és az Európai Parlament a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként. Az ellenzők szerint az EP ezzel jogköröket bitorol el a tagállamoktól, mivel az uniós alapszerződés az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsra ruházza a jelöltállítás jogát, és jelöltet a parlament választja meg.

Az EPP a többi európai pártot is felszólította, hogy mielőbb válasszák meg listavezetőiket, ők pedig a lehető leghamarabb mutassák be elképzeléseiket.

"A csúcsjelölti rendszer nem csak az unió demokratikusabbá tételéről szól, hanem arról is, hogy közelebb hozzuk az EU-t az állampolgárokhoz" - írták.

Ugyancsak pénteken a balközép pártokat tömörítő PES-hez tartozó állam- és kormányfők, politikai vezetők támogatásukról biztosították a csúcsjelölti rendszert.

Szergej Sztanisev pártelnök hangsúlyozta: "nyílt, demokratikus és átlátható" módon fogják megválasztani listavezetőjüket. "Döntő fontosságúnak tartjuk az európai demokrácia szempontjából, hogy ne zárt ajtók mögött válasszák meg az Európai Bizottság következő elnökét" - közölte.

A csúcsjelölti rendszer alkalmazását számos tagállam határozottan ellenzi, az Európai Parlament azonban februári állásfoglalásában leszögezte: készek elutasítani azon jelölteket a bizottság elnöki posztjára, akik egyik pártcsaládnak sem voltak listavezetői. Martin Selmayr, az Európai Bizottság elnökének kabinetfőnöke ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy 2019-ben egyfajta intézményi válság alakulhat ki az EU-ban, ha nem sikerül megállapodni a kérdésről, és ebben az esetben elképzelhető, hogy ki kell tolni a Jean-Claude Juncker elnök vezette bizottság mandátumát.

MTI
Címkék:
  • A Szent Péter-i Európa védelme
    Belülről akarják felrobbantani – vagy talán inkább szétmállasztani – a szellemi birodalmat, hosszú ideje, ám most egyfajta végkifejlet látszik közeledni.
  • Orbánt támadja egy lenini hasznos idióta
    Most a populista jelző – nem is címkéjével, hanem – bunkójával ütik le azokat, akik másként gondolkoznak, mint a Központ.
  • Konferencia - a nagy nemzetek mellett nagy gondolatokra is szükség van
    Minden idők legfontosabb kihívásának nevezte a migrációt, valamint az ezzel összefüggő, a helyi és regionális identitás vonatkozásában tapasztalt problémákat a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára vasárnap, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáján.
  • Orbán: Magyarországon az történik, amit a magyarok akarnak
    Arra kéri a magyar embereket Orbán Viktor miniszterelnök, hogy ha szeretik a hazájukat, ha ki akarnak állni a hazájuk érdeke mellett, vegyenek részt a május 26-i európai parlamenti (EP) választáson. "Mutassuk meg Brüsszelnek, álljunk ki Magyarország mellett" - fogalmazott a kormányfő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
  • Semjén: az állam és az egyház együttműködése a járható út
    Nem tudok elképzelni jobb "befektetést" a költségvetési pénzeknek, mint az egyházi intézményekbe történő invesztíció - jelentette ki Semjén Zsolt vasárnap a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tisztabereken vasárnap.
MTI Hírfelhasználó