Ellenzéki pártok - kevés esélyük van a kormányváltásra
2018. március 14. 10:42

Nemhogy összellenzéki koordináció nem lesz, de még a baloldali pártok közötti egyeztetés is kérdéses, ha pedig a Békemeneten nagyságrendekkel többen lesznek, elindul egy széthúzás – vélik a szakértők.

Ha szétnézünk az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei között, akkor Szél Bernadett, Vona Gábor és Karácsony Gergely tekinthető olyan aspiránsnak, aki mögött valóban mérhető politikai erő áll. Ennek a három erőnek kellene megegyeznie, hogy nagyjából összellenzéki szövetség álljon fel a Fidesz ellen. A Jobbiknál, bár vannak ellentétek és felsejlenek tapogatózó tárgyalások, egyelőre úgy gondolják, egyedül is le tudják győzni a Fideszt.

Az MSZP és a Párbeszéd szívesen megállapodna az LMP-vel és a többi baloldali párttal a koordinációról, de a Jobbikkal való együttműködést egyelőre jegelik. Az LMP viszont csak akkor venne részt a koordinációban, ha a Jobbik és az MSZP megegyezik. Március 19-e az ultimátum végső határideje.

Ha tehát a Jobbik valóban nem áll össze senkivel, bár 19-ig sok víz lefolyik még a Dunán, úgy tűnik, nemhogy összellenzéki koordináció nem lesz, de még baloldali pártok közötti egyeztetés is kérdéses.

Túlélési stratégia

Formálisan lesznek ugyan egyeztetések, de valódi megállapodásra egy-két körzeten túl nem lehet számítani. A Juhász Péter által összehívott belvárosi ellenzéki egyeztetésre a Jobbik el sem ment, s a megjelent pártok nem rendelkeztek mandátummal, hogy a visszalépésről megegyezzenek – mondta Kiszelly Zoltán politológus az M1 Szemtől szembe című műsorában. Szerinte az ellenzéki pártoknak kevés esélyük van leváltani a kormányt, továbbra is csak egyéni túlélési stratégiákat követnek és csak egymás rovására tudják egyéni céljaikat elérni.

Nem állnak Gyurcsánnyal egy színpadra

Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa szintén úgy vélte, nem érdekük az összefogás. A Jobbik-szavazók lemorzsolódnak, a megmaradt tábor kiábrándul, és számukra nem szimpatikus, hogy Vona Gábor egy ilyen alkuval Gyurcsány Ferencet segítené a hatalomba. Ezt tudják a Jobbikban is, ezért nem is merik nyíltan kimondani, hogy bármilyen háttéralkut kötöttek volna.

Kiszelly Zoltán szerint ugyanez érvényes az LMP-re, vagyis nem állhatnak Gyurcsány Ferenccel egy színpadra, ám a pénzért, befolyásért, a Soros-terv végrehajtásáért egymásra vannak utalva.

Szentesen tárgyalt – feltehetően helyi DK-s vezetőkkel – Vona Gábor nemrég, s ezzel kapcsolatban Kiszelly Zoltán azt mondta, hogy valamilyen háttéregyeztetés zajlott feltehetően, ám nem merik felvállalni. Nincs ellenzéki összefogás, hiszen megosztottak az ellenzéki pártok, a szavazók pedig nem követnék ezt az összeborulást – fogalmazott Kiszelly Zoltán.

Az MSZP bajban van

Deák Dániel úgy vélte, az MSZP-nek lenne a legnagyobb érdeke az együttműködésre, hiszen az MSZP–Párbeszéd szövetségnek a 10 százalékot is nehéz lenne megugrania. Az MSZP bajban van, a brand megkopott, és joggal tart attól, hogy a DK vagy az LMP elszipkázza a megmaradt szavazókat – húzta alá.

Kiszelly Zoltán arról is beszélt, hogy a DK célja az 5 százalék elérése, vagyis a parlamentbe jutás alanyi jogon. Gyurcsányék ledarálják a kisebb pártokat, szavazóikat megpróbálják beszippantani – fűzte hozzá a politológus.

Karácsony az utolsó remény

A baloldali szavazók mindig ahhoz húznak, aki potensebb alternatívát tud felmutatni; 2014-ben az MSZP volt a domináns párt, most már ez nem mondható el, mivel az LMP olyan programot hirdetett, amellyel át tudták csábítani a szavazókat. A baloldali szavazók számára már nem a márka fontos, hanem keresik a szervezettebb pártokat, akik sokkal erősebben tudnak fellépni – húzta alá Deák Dániel. Hozzátette azt is, hogy az MSZP utolsó reménye Karácsony Gergely, annak ellenére, hogy az általa meghirdetett árnyékkormányban egyetlen MSZP-s politikus sincs. Az MSZP már nem tud felvenni alkupozíciót vele szemben, de benne reménykednek, hogy megmenti a pártot – fogalmazott.

Kiszelly Zoltán aláhúzta, hogy ha a Békemeneten nagyságrendekkel többen lesznek, akkor az ellenzék azt látja, hogy a Fidesz utcahosszal vezet, ezért a széthúzás fog erősödni.

Ha például az LMP 106 körzetben indul, akkor 612 millió forint állami támogatást kap, és 106 millió forintot az egyéni jelöltek alapján. Ha visszalép, akkor maximum 538 millió forintot kap, és minimum 450 millió forintot bukhat. Ezt nem engedheti meg magának egy párt sem, és nem csak a pénz miatt. Ha ugyanis egy pártnak 106 jelöltje van és és mindenhol 5 százalékot kap, bejut a parlamentbe, ám minél kevesebb jelöltje van, annál jobban kell szerepelnie helyben, hogy az 5-10 százalékot elérje – mondta Kiszelly Zoltán.

hirado.hu - M1
Címkék:
  • Polgárverés – 12 éve
    Azt sem sikerült kideríteni, hogy a brüsszeli bürokrácia miért hunyta be a szemét, amikor látta, hogy európai uniós polgárokat vernek véresre.
  • Antall József és Sargentini
    Amikor nagy a zűrzavar, a cosmos helyett chaos van, amikor a szervezetlen rotyogás uralkodik, nem árt, ha fogódzót keresünk.
MTI Hírfelhasználó