A bevándorlási törvényről vitázik a francia nemzetgyűlés
2018. április 17. 08:51

Megkezdődött hétfő este a francia nemzetgyűlésben a "szabályozottabb bevándorlást és hatékonyabb menekültügyet" előíró törvénytervezet várhatóan heves vitája, amely Emmanuel Macron államfő Köztársaság lendületben (LREM) nevű pártján belül is törésvonalakat okoz, miközben a baloldali ellenzék büntetőjellegűnek, a jobboldal pedig nem elég szigorúnak tartja.

 A 2016. március 7-én elfogadott előző szabályozást váltó javaslatnak a kormány szerint három alapvető célja van: a bevándorlás szabályozása, a menekültjog hatékonyabbá tétele és a bevándorlók sikeres integrációjának elősegítése - mondta vitaindítójában Gérard Collomb belügyminiszter.

A tárcavezető az európai migrációs válsággal és "a Franciaország befogadó hagyományához méltatlanná vált" befogadóközpontok leterheltségével indokolta az új szabályozást.

"Az évről évre romló helyzetre sürgősen reagálni kell" - fogalmazott a belügyminiszter.

A kormány törvénytervezetéhez több mint ezer módosító indítvány érkezett, közülük kétszáz a kormánypárt részéről, amelyeket péntek estig vitatnak meg a képviselők.

A javaslat legfőbb intézkedései a menekültügyi kérelmek elbírálásának a jelenlegi 14 hónapról 6 hónapra történő felgyorsítását követően az elutasítottak eltávolítása az országból, a menedékre szorulóknak pedig a jelenlegi egy- helyett négyéves tartózkodási és munkavállalási engedély megadása átfogó integrációs programmal egybekötve.

"Nem tudjuk befogadni a világ minden nyomorát" - mondta vasárnap Emmanuel Macron francia államfő egy televíziós interjúban. "Példátlan migrációs jelenséggel állunk szemben, amely tartós lesz" - hívta fel figyelmet. Jelezte azt is, hogy Franciaország ragaszkodik a menekültjoghoz és tiszteletben tartja azt.

Miközben az alapcélokat illetően széleskörű a konszenzus Franciaországban, a megvalósítást illetően olyannyira megosztottak a politikai pártok, a bevándorlókkal foglalkozó hatóságok és a civil szervezetek, hogy Emmanuel Macron államfő pártján, a Köztársaság lendületben frakciójában is heves vita alakult ki az elmúlt hónapokban, és a tervezet bizottsági vitáján az LREM húsz képviselőjét a saját frakcióvezetőjük intette rendre.

A belügyminiszter egy hétvégi lapinterjúban azt mondta, hogy bízik a kormánytöbbségben, amely tanúbizonyságát fogja adni felelősségének, míg Emmanuel Macron demokratikus vitának nevezte, hogy a pártjában többen ellenzik a szigorításokat.

Az OFPRA mellett az Államtanács, az Amnesty International, az Orvosok Határok Nélkül és a bevándorlókkal foglalkozó valamennyi civil szervezet, továbbá a baloldali pártok is tiltakoznak a tervezet ellen, mert szerintük a menedékkérők egy része nem fogja tudni ezentúl érvényesíteni a nemzetközi és a francia jogban előírt jogait.

A jobboldal szerint viszont a javaslat csak apró technikai változtatásokat javasol az előző szabályozáshoz képest a bevándorlási politika alapvető átalakítása helyett. A jobboldal éves befogadási kvótát javasol, korlátozná a családegyesítést és eltávolítana az országból a titkosszolgálatok gyanúja szerint a nemzetbiztonságra veszélyesnek tartott minden külföldit.

A tervezet legfőbb javaslata az elutasított menedékkérők fogva tartási idejének megduplázása 90 napra (egyes esetekben 135 napra hosszabbítása) annak érdekében, hogy a kitoloncolást végre lehessen hajtani. Ezzel párhuzamosan a kiutasítási határozattal szembeni fellebbezési idő lerövidül.

A menedékkérők jobb integrációja végett a törvénytervezet megduplázná az ingyenesen járó francia nyelvórákat, engedélyezné az eljárás ideje alatt is a munkavállalást, és pénzügyi támogatásokkal ösztönözné a településeket külföldiek befogadására.

Franciaországban tavaly mintegy 100 ezren nyújtottak be menekültkérelmet, és 36 százalékuk kapta meg a menekültstátuszt. A hivatalos adatok szerint a 67 millió lakosú országban 2014-ben 6 millió bevándorló élt, és a lakosság negyedének volt legalább az egyik nagyszülője bevándorló.

MTI
Címkék:
  • A Szent Péter-i Európa védelme
    Belülről akarják felrobbantani – vagy talán inkább szétmállasztani – a szellemi birodalmat, hosszú ideje, ám most egyfajta végkifejlet látszik közeledni.
  • Orbánt támadja egy lenini hasznos idióta
    Most a populista jelző – nem is címkéjével, hanem – bunkójával ütik le azokat, akik másként gondolkoznak, mint a Központ.
  • Orbán: Magyarországon az történik, amit a magyarok akarnak
    Arra kéri a magyar embereket Orbán Viktor miniszterelnök, hogy ha szeretik a hazájukat, ha ki akarnak állni a hazájuk érdeke mellett, vegyenek részt a május 26-i európai parlamenti (EP) választáson. "Mutassuk meg Brüsszelnek, álljunk ki Magyarország mellett" - fogalmazott a kormányfő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
  • A kereszténydemokrácia esélyei az Európai Néppártban
    A KDNP egyelőre teljes jogú tagként marad a pártcsaládban, és küzd a kereszténydemokrata célokért. A döntés hátteréről és a kereszténydemokrata politizálás európai szintű lehetőségeiről kérdezte a Gondola Harrach Pétert, a KDNP alelnökét, parlamenti frakcióvezetőjét.
  • Minket nem lehet jegelni
    A vitatott és hiányolt kereszténydemokrata értékek és a tízparancsolat időszerűsége
MTI Hírfelhasználó