A brit OPCW-nagykövet elutasította Lavrov állításait
2018. április 18. 23:32

Elutasította szerdán Peter Wilson, a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) brit nagykövete Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek azt az állítását, hogy a szakértők úgynevezett BZ hatóanyagot találtak volna azokban a mintákban, amelyeket Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök megmérgezésének helyszínén, Salisburyben gyűjtöttek. Egyúttal utalt arra is, hogy Moszkva nem tisztességes módszerekkel jutott hozzá az állítás alapjául szolgáló információkhoz.

Wilson a szervezet végrehajtótanácsának hágai rendkívüli ülésén felidézte: Lavrov a hét végén - a világ egyik vezető, svájci laboratóriumára hivatkozva - kijelentette, Oroszország olyan információ birtokába jutott, amely alapján azt feltételezi, hogy a Szergej Szkripal és lánya elleni gyilkossági kísérletben BZ hatóanyagot használtak. A brit nagykövet válaszul leszögezte: az OPCW-nek dolgozó négy laboratórium egyike sem talált ilyen anyagot a begyűjtött mintákban.

Wilson határozottan elítélte az orosz külügyminiszter megnyilvánulását, amely szerinte megsértette a vegyi fegyvereket tiltó nemzetközi egyezményt. Mint mondta: az OPCW mindent megtesz, hogy az általa felkért laboratóriumok kilétét bizalmasan kezelje, így csak arra tud következtetni, hogy az oroszok vagy meghackelték a laboratóriumokat, vagy "kitalációkat közölnek".

Lavrov szombaton egy moszkvai tanácskozáson jelentette ki: bizalmas információkat kaptak arról, hogy a spiezi laboratórium független vizsgálata a salisbury-i merénylettel kapcsolatban BZ hatóanyag és annak prekurzorai (egy másik vegyületet előállító reakcióban részt vevő vegyületek) nyomát fedezte fel. Mint mondta, ez a szer az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, valamint más NATO-országok arzenáljában is szerepelt, viszont a Szovjetunióban és Oroszországban nem állítottak elő és halmoztak fel ilyet. A spiezi laboratórium nem kommentálta Lavrov kijelentését, leszögezve, hogy az OPCW-vel kötött megállapodás értelmében a laboratórium köteles titkot tartani, és ez ügyben nem nyilatkozhat.

Ahmet Üzümcü, az OPCW vezérigazgatója ugyanakkor nem cáfolta Lavrov állítását a BZ hatóanyag prekurzorairól. Kifejtette: a hatóanyag Q3 nevű prekurzorát az OPCW egyik laborja által előkészített kontrollminta tartalmazta, a hatályban lévő minőség-ellenőrzési szabályoknak megfelelően. Üzümcü hangsúlyozta: a prekurzornak semmi köze sincs a Salisburyben begyűjtött mintákhoz.

Lavrov azzal is igyekezett alátámasztani Moszkva álláspontját, hogy a volt kettős ügynök és lánya, Julija Szkripal ellen elkövetett mérgezéses gyilkossági kíséreltről készült részletes OPCW-jelentésben nem szerepel a "Novicsok" kifejezés. A BZ viszont ugyanúgy nem került említésre az OPCW jelentésében - mondta, azt sugallva, hogy a nemzetközi szervezet elhallgat valamit.

London szerint a Novicsok nevű szovjet fejlesztésű idegméreggel kísérelték meg a merényletet, a szert Szkripal salisbury-i otthona ajtajának kilincsére kenték az elkövetők.

Wilson szerdán újságíróknak megerősítette, hogy igenis Novicsokot találtak. Hozzátette: London továbbra is Oroszország kezét látja a volt kettős-ügynök elleni merényletben, egyebek közt azért is, mert "csak Oroszország rendelkezett a technikai eszközökkel, a műveleti tapasztalattal, valamint csak neki volt indítéka célba venni Szkripalékat".

Oroszország OPCW-nagykövete, Alekszandr Sulgin ezzel szemben kijelentette, Oroszországnak bizonyítéka van arra, hogy az amerikai kormányzat 2015 óta nemcsak birtokában van a Novicsok idegméregnek és előállítja azt, hanem Oroszországtól engedélyt kérve szabadalmaztatta azt az Egyesült Államokban.

A diplomata kétségtelennek nevezte, hogy Oroszország a brit hatóságok újabb rágalmaira számíthat, miközben London semmilyen bizonyítékot nem tud felmutatni állításainak alátámasztására. Aláhúzta: végleges következtetéseket csakis úgy lehet levonni, ha az orosz fél is hozzáférhet a Salisburyben vett minták eddig csak Londonnak megküldött elemzéséhez. Egyben azzal vádolta Londont, hogy semmilyen együttműködésre nem hajlandó, nem érdekelt az igazság kiderítésében.

Az orosz OPCW-nagykövet újfent azt állította, hogy Julija Szkripalt erőszakkal tartják nagy-Britanniában. Ezt azzal indokolta, hogy az 33 éves orosz állampolgárságú nő teljesen elzárkózott a sajtó és a nyilvánosság elől, tartózkodási helye nem ismert. Hozzátette: sem az orosz külképviselet, sem saját rokonai nem tudnak hollétéről, és úgy tűnik, lehetősége sincs arra, hogy hazatérjen Oroszországba orvosi vizsgálatok és kezelés céljából.

Julija Szkripal holléte valóban nem ismert a nyilvánosság előtt. A fiatal nőt múlt hét hétfőn engedték ki a kórházból, két nappal később pedig a nevében nyilatkozatot tett közzé a Scotland Yard. A dokumentumban közölte: egyelőre nem veszi igénybe az orosz külképviselet segítségét, s bár tartózkodási helyét nem fedte fel, tudatta, hogy biztonságban van. Hozzátette, hogy az elszenvedett mérgezés miatt élete teljesen megváltozott, de lábadozása közben igyekszik napirendre térni afelett, hogy milyen kilátásai vannak.

A Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynököt és lányát, a hozzá Oroszországból vendégségbe érkezett Juliját idén március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel vitték az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként az MI6 ügynöke volt, ami miatt hazájában börtönbüntetésre ítélték, de ügynökcsere keretében elengedték. London a Szkripalék elleni merénylettel Oroszországot gyanúsítja, amit Moszkva visszautasít. Az ügy miatt 29 ország utasított ki orosz diplomatákat, amire Moszkva azonos módon válaszolt.

MTI
Címkék:
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Stratégiai rasszizmus
    Ismét kiderült, hogy a spekulánsi szervezetek számára a terrormigránsok fontosabbak, mint az európai gyermekek.
  • Orbán: Antall József nem adta fel sosem a célját
    Antall József öröksége, hogy a kedvezőtlen erőviszonyok ellenére sem adta fel sosem a célját, hogy visszavezesse Magyarországot a kommunizmus előtti önmagához - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban.
  • Szirt a habok közt
    Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt volt országgyűlési képviselője, a KDNP tiszteletbeli elnöke Antall József kormányában népjóléti miniszterként szolgált. Személyes visszaemlékezésével tisztelgünk a szocialista diktatúra időszaka utáni első szabadon választott kormány 25 éve elhunyt miniszterelnöke előtt.
  • Megszavazták a humanitárius vízum bevezetését
    Az Európai Parlament (EP) kedden, strasbourgi plenáris ülésén megszavazta a migránsok legális uniós beutazási kereteit rögzítő, humanitárius vízum bevezetését kezdeményező jelentést.
MTI Hírfelhasználó