Európa gyors megoldást akar az iráni atomalku érdekében
2018. május 15. 23:00

Mogherini: Európa gyors megoldást akar az iráni atomalku védelme érdekében

Néhány héten belül részletes, gyakorlati megoldásokat keresnek arra, hogy megőrizhessék az Iránnal nukleáris programjának korlátozásáról kötött többhatalmi megállapodást - közölte Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kedden Brüsszelben, miután Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Irán külügyminiszterével tárgyalt.

Sajtótájékoztatóján Federica Mogherini hangsúlyozta: a találkozón részt vevő európai országok a megállapodás fenntartásához szükséges konkrét lépéseket vázoltak fel, egyebek között az iráni olajexportra és a banki ügyletekre vonatkozóan.

Egyelőre nem lehet Iránnak nyújtott jogi vagy gazdasági garanciákról beszélni, ugyanakkor minden fél részéről határozott jóindulat mutatkozik Iránnal szemben - tette hozzá az uniós főképviselő.

Mogherini: az EU célja az iráni megállapodás fenntartása

Az Európai Unió eltökélt szándéka, hogy megőrizze az Iránnal nukleáris fejlesztési programja korlátozásáról kötött megállapodást, amely alapvető fontosságú a globális biztonság és a régió biztonsága szempontjából - jelentette ki Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kedden Brüsszelben, ahol Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, valamint Irán külügyminiszterével kezdett tárgyalásokat.

A főképviselő hangsúlyozta: hiba lenne egy olyan egyezmény megszüntetése, amely működik és a nemzetközi vizsgálatok szerint is beváltja a hozzá fűzött reményeket.

Hangsúlyozta: a találkozón az Európai Unió és partnerei azt szeretnék megvitatni, miként enyhíthetők az Irán elleni szankciók úgy, hogy Teherán továbbra is maradéktalanul tartsa magát kötelezettségvállalásaihoz, miközben az európai befektetéseket és az iráni nép érdekeit szolgáló gazdasági előnyöket is megvédik.

Heiko Maas német külügyminiszter érkezésekor kiemelte, Iránnal közös megoldást kell találni a megváltozott helyzetre annak hangsúlyozása mellett, hogy a megállapodást aláíró minden partner tartsa magát az abban foglaltakhoz. A következő hetek feladatai közé tartozik annak kidolgozása, hogyan lehet a megállapodásnak jövőt biztosítani az Egyesült Államok részvétele nélkül, az egyezmény felmondása ugyanis alapvető biztonsági kockázattal jár a közel-keleti térség mellett Európára nézve is - tette hozzá.

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter érkezésekor elmondta, meg fogják vizsgálni a megállapodás jövőjének lehetőségét. Aláhúzta, a feladat nem csak az egyezmény fenntartása, hanem a benne foglalt garanciák betartatásának biztosítása a gazdasági érdekek védelmezése mellett.

Boris Johnson brit külügyminiszter az ülést megelőzően kijelentette, az iráni külügyminiszterrel való találkozás esély annak megvitatására, hogyan lehet rábírni Teheránt, hogy továbbra is tartsa magát a megállapodásban foglalt kötelezettségeihez. A megbeszélés továbbá lehetőséget biztosít arra is, hogy az Egyesült Királyság és európai partnerei ki tudják fejezni aggodalmukat Irán a Közel-Kelet békéjét veszélyeztető viselkedése miatt.

Johnson aláhúzta, kulcsfontosságú annak hangsúlyozása, hogy London és európai szövetségesei tartják magukat az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról kötött többhatalmi megállapodáshoz, és ennek jegyében továbbra is biztosítani akarják a kereskedelem és a gazdasági kapcsolatok fenntartását Iránnal.

Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter érkezésekor aláhúzta, a megállapodás nagyon pontosan rendelkezik a gazdasági garanciákról, amelyeket az európai hatalmaknak továbbra is maradéktalanul biztosítaniuk kell Irán számára. Meg kell vizsgálni, hogy a 2015-ös egyezményben rögzítettekhez képest a bent maradó tagállamok az elkövetkező hetekben konkrétumokra tudják-e váltani ígéreteiket és Irán részesül-e a neki járó gazdasági előnyökben.

Irán 2015-ben egyezett meg uniós közvetítéssel az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal, Németországgal, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért cserébe. Donald Trump már a választási kampánya idején is többször kikelt ellene, és május elején bejelentette országa kilépését a szerződésből, mondván, az nem tudja meggátolni, hogy Teherán atomfegyvereket fejlesszen. Egyúttal az Irán elleni amerikai szankciók visszaállításáról is rendeletet írt alá.

Donald Trump amerikai elnök egy hete jelentette be, hogy Washington kilép az egyezményből.

Merkel: megsebezte a transzatlanti kapcsolatot az Egyesült Államok kivonulása az iráni atomprogramról kötött egyezményből

Sebet ejtett a német-amerikai és az európai-amerikai kapcsolatokon az Egyesült Államok kivonulása az iráni atomprogramról kötött egyezményből - mondta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben.

A politikus a német szakszervezetek országos szövetségének (DGB) konferenciáján elmondott beszédében kiemelte, hogy Németország, Franciaország és Nagy-Britannia szerint az iráni atomprogramról kötött megállapodásnak "biztosan vannak gyengeségei, de ki kell tartani mellette", Donald Trump amerikai elnök viszont ezt másként látja, és döntése sebet ejtett a kapcsolatokon.

Mint mondta, az európaiak "nem vakok", látják, hogy Irán a Szíriában folytatott tevékenységével például Izraelt is veszélyezteti, de az ENSZ Biztonsági Tanácsában egyhangúlag elfogadott egyezmény megtartása jobb feltételeket teremtett volna további megállapodáshoz.

Németország a munkavállalók és munkaadók kapcsolatában, a szövetségi kormány, a tartományok és a helyi önkormányzatok viszonyrendszerében, az Európai Unióban és a nemzetközi közösség ügyeiben is az érdekek kiegyenlítésére és a mindenkinek előnyös megoldások, a "win-win helyzetek" kialakítására törekszik, de ismét erősödik a jelenléte mindazoknak, akik "nem hisznek ebben a multilaterális megközelítésben" - tette hozzá Angela Merkel.

A többoldalú megállapodásokat elvető politikai tényezők azt gondolják, hogy "nekem akkor jobb, ha másoknak rosszabb", és azt is gondolják, hogy mindig egyetlen egy erőközpontnak kell meghatároznia a dolgokat és nem fontos betartani a szabályokat - mondta a német kormányfő.

Ezzel a tendenciával szembe kell helyezkedni, mert Németországnak a multilaterális megközelítés hozta el a békét, a biztonságot és a jólétet, ezért a szövetségi kormány továbbra is ezt a megközelítést alkalmazza nemzeti és nemzetközi ügyekben is - húzta alá Angela Merkel.

Irán 2015-ben egyezett meg uniós közvetítéssel az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal, Németországgal, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért cserébe. Donald Trump már a választási kampánya idején is többször kikelt ellene, és május elején bejelentette országa kilépését a szerződésből, mondván, az nem tudja meggátolni, hogy Teherán atomfegyvereket fejlesszen. Egyúttal az Irán elleni amerikai szankciók visszaállításáról is rendeletet írt alá.

Washington újabb szankciókat hozott, köztük az iráni központi bank kormányzója ellen is

Az amerikai kormány újabb szankciókat jelentett be Irán ellen, a büntetőintézkedésekkel sújtottak között van az iráni központi bank kormányzója is.

A pénzügyminisztérium közleménye a bagdadi székhelyű Al-Bilad Iszlám Bank és több közel-keleti képviselete mellett négy természetes személyt nevez meg, köztük Valiollah Seifet, a teheráni központi bank kormányzóját.

A szankciók indoklása szerint mind az Al-Bilad Bank, mind az iráni központi bank különböző pénznemekben dollármilliókat utalt az Iráni Iszlám Köztársaság nevében az iráni Iszlám Forradalmi Gárda katonai szárnyának, az al-Kudsznak, hogy finanszírozza külföldi tevékenységét.

A kommüniké leszögezte: a büntetőintézkedésekkel, amelyek nemcsak a teheráni bank kormányzóját, hanem egyes vezető tisztségviselőit is érintik, Washington "elvágja Iránt" a nemzetközi bankrendszer igénybevételétől. Ugyanakkor a büntetőintézkedések nem az iráni központi bank egészére terjednek ki.

Nem cél az iráni rendszerváltás, el kell kerülni az európaiak elleni szankciókat

A brit külügyminiszter szerint a nemzetközi közösségnek óvakodnia kell attól, hogy az iráni rendszer leváltását tűzze ki célként, mivel nem vehető biztosra, hogy a következő iráni rezsim jobb lenne.

Boris Johnson kedden minden eddiginél nyíltabban követelte azt is, hogy az Egyesült Államok ne foganatosítson szankciókat azon európai szövetségesei ellen, amelyek tartják magukat az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról kötött többhatalmi megállapodáshoz, és ennek jegyében törvényesen kereskedni akarnak Iránnal.

Donald Trump amerikai elnök egy hete bejelentette, hogy Washington kilép az egyezményből.

Johnson a londoni alsóház keddi külpolitikai vitanapján vett részt, mielőtt elutazott volna az iráni nukleáris egyezmény jövőjéről összehívott brüsszeli értekezletre. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kezdeményezésére a találkozón a megállapodást aláíró három uniós ország - Nagy-Britannián kívül Franciaország és Németország -, valamint Irán külügyminisztere vesz részt.

A brüsszeli értekezlet előtti londoni alsóházi vitán az ellenzéki Munkáspárt árnyékkormányának külügyi államtitkár-jelöltje, Fabian Hamilton felvetette, hogy John Bolton, aki azóta Trump nemzetbiztonsági főtanácsadója lett, az iráni ellenzéki mozgalmak tavalyi párizsi konferencián úgy fogalmazott: az iráni rezsim nem fog megváltozni, ezért az egyetlen megoldás az iráni rezsim leváltása.

Arra a kérdésre, hogy ez továbbra is célkitűzésnek tekinthető-e, Boris Johnson kijelentette: nem hiszi, hogy a nemzetközi közösségnek a teheráni rendszer megváltoztatását kellene célként kitűznie. "El lehetne érni rendszerváltást akár valamikor a közeljövőben, semmiféle bizodalommal nem jelenthetném ki azonban, hogy ez mindenképpen jó irányú váltás lenne, mivel ugyanolyan eséllyel el tudom képzelni, hogy például Kászem Szoleimáni (az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz Brigádok nevű elitalakulatának parancsnoka) hirtelen kiváló helyzetben találhatná magát ahhoz, hogy átvegye a hatalmat Hamenei ajatollahtól (Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjétől)" - fogalmazott a londoni alsóház keddi vitájában a brit külügyminiszter.

Johnson a keddi brüsszeli találkozó előtt külön közleményt is kiadott az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról kötött egyezményről. Hangsúlyozta: London és európai partnerei közös biztonsági érdekeik szempontjából továbbra is életbevágó fontosságúnak tekintik a megállapodást, és változatlanul teljes mértékben elkötelezettek érvényben tartása mellett.
Johnson közleménye szerint a három nyugat-európai hatalom megvizsgálja az Irán elleni szankciók enyhítésének további érvényesítési lehetőségeit.

A brit külügyminiszter felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne tegyen semmiféle olyan lépést, amely akadályozná az egyezményben továbbra is részes országokat a megállapodásból rájuk háruló kötelezettségek teljesítésében. Boris Johnson e kötelezettségek közé sorolta a szankciók enyhítését az Iránnal törvényesen folytatott kereskedelem révén.

Erről a kérdésről Theresa May brit miniszterelnök a minap személyesen is beszélt az amerikai elnökkel. May pénteken telefonon tárgyalt Trumppal, és felvetette az Iránban üzleti tevékenységet folytató európai cégek elleni esetleges amerikai szankciók potenciális hatásait is. A brit kormányfő és az amerikai elnök megállapodott arról, hogy stábjaik tárgyalásokat kezdenek e kérdésről.

MTI
Címkék:
megmondó
A többi elcsatolt területen is megjelent a hétköznapi rasszizmus, annak legmegvetendőbb fajtája: a hungarofóbia.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI