Szili: a többség szavatolja a kisebbség védelmét
2018. május 19. 08:50

Szili Katalin: a kisebbség identitásának megélése gyarapítja a többségi társadalmat is

A többség igazán csak akkor létezik, ha a kisebbség számára biztosítja identitása  megélésének lehetőségét, amivel pedig maga a többség is gyarapodik - jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki megbízott Páskándi Géza (1933-1995) erdélyi magyar író, költő és publicista mellszobrának koszorúzásán a romániai Szatmárhegyen (Viile Satu Mare) pénteken.

Az Országgyűlés korábbi elnöke a háromnapos Dsida-Páskándi-Jakabffy-napok záróeseményen hangsúlyozta, ha egymás kultúráját tiszteletben tartjuk, akkor azzal leszünk többek, hogy "a demokráciát, az életet tiszteljük".

"A demokrácia próbaköve a kisebbséghez való viszony" - idézte a 85 esztendeje született Páskándi Géza szavait Szili Katalin, majd hozzátette, a demokrácia legbelsőbb lényege, hogy a többség szavatolja a kisebbség védelmét.

A politikus úgy fogalmazott, azok, akik az anyaországon kívül élő magyarként és európai polgárként élnek kisebbségi sorban, nagyon jól tudják, hogy milyen fontos megőrizni a kultúrát, az anyanyelvet, az oktatást és a hagyományokat, történelmünk ismeretét.

Páskándi hitvallását idézve azt mondta, "a többség a kisebbség kovásza nélkül egy lapos kenyér. Ezt üzenhetjük ma innen" - rögzítette Szili Katalin.

Szavai szerint Páskándi Géza élete során mindig az emberi sorskérdésekkel foglalkozott, értelmiségiként és kisebbségiként is "kínzó felelősséget érzett" azért a közösségért, ahová tartozott. Számunkra - ahogy ő fogalmazott - a boldogság a méltó túlélés, de emellett a közösség cselekvő megélése is fontos - tette hozzá.

Kifejtette, a nemzethez tartozás mindig felül kell írja az ideológiai vagy párthovatartozásról szóló vitákat, a nemzeti kérdésekben lenniük kell olyan kapcsoknak, ami összetartják a magyarságot és biztosítják azt, hogy Szatmárhegyen, Kolozsváron és Székelyföldön száz év múlva is legyen magyar szó.

Ehhez azonban egyenlőnek kell tekintsük egymást - folytatta - , tisztelnünk kell egymás kultúráját annak érdekében, hogy ne legyen másodosztályú polgár, hanem mindenki egyenlő legyen ebben az Európában. Szili Katalin szerint ez viszont csak akkor biztosítható, ha mi magyarok is egyet akarunk.

A koszorúzáson beszédet mondott Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja, a művelődési házban pedig a Szatmár megyei politikusok és polgármesterek jelenlétében ünnepi műsort tartottak.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület által szervezett programsorozaton megemlékeztek a 80 éve elhunyt Dsida Jenő (1907-1938) erdélyi magyar költőről, valamint az 55 esztendővel ezelőtt meghalt Jakabffy Elemér (1881-1963) politikusról, jogászról és publicistáról is. A jeles évfordulók alkalmából irodalmi előadásokat, tanácskozásokat és filmvetítéseket egyaránt tartottak Szatmárnémetiben és Szatmárhegyen.

MTI
Címkék:
  • Egyértelművé vált a hazaárulás
    Már nincs józan vezető egyéniség az adott ellenzék személyi állományában. Senki nem szólt nekik, hogy gyerekek, ezt nem kellene, mert lebukunk. Mindenki megtudja, hogy hazaárulók vagyunk.
  • Mérgezett díszek a fenyőfán
    A Karácsony mély szakralitása mellett a béke, a meghitt nyugalom ünnepe is (lenne), de a fel nagyörömre dallamai és a pásztorok kedvessége mellett disszonáns díszeket is látok az idei fenyőfán.
  • Deglobalizáció
    A korforduló, amelyben benne élünk, a liberalizmus kríziséből fakad. Minden, ami ma korszerű, a liberalizmus különböző mértékű és mélységű tagadásán alapul.
  • A magyarok nagy többsége elutasítja az illegális bevándorlást
    A magyarok kétharmada (67 százaléka) aggasztónak ítéli a hazánkat célzó illegális bevándorlást, tízből négyen (41 százaléka) pedig kifejezetten súlyos problémának tartják azt.
  • Hogy jutottak el a britek idáig?
    Teljes a bizonytalanság a brit belpolitikában a keddi történelmi voksolás után, amelyen az alsóház elsöprő többséggel (432 nem 202 igen mellett) leszavazta Theresa May kilépési megállapodását.
MTI Hírfelhasználó