Macron: módszerváltást a külvárosok felzárkóztatására
2018. május 22. 21:16

Emmanuel Macron francia államfő "módszerváltással" szeretné felzárkóztatni a hátrányos helyzetű külvárosokat és lakóit Franciaország többi részéhez.

"Nem fogok egy újabb városfejlesztési programot, külvárosi programot bejelenteni, amelyek annyi idősek, mint én" - mondta kedden mintegy másfél órás beszédében a 40 éves francia köztársasági elnök a francia külvárosok mintegy hatszáz szereplője, egyesületi képviselője és lakója előtt a hivatalában tartott beszédében.

Macron szerint a korábbi évtizedek fejlesztési programjai hoztak eredményeket, de mára kifulladtak, s álláspontja szerint nem lehet folytatni az olyan specializált programokat, amelyek "házi őrizetre" ítélik a mintegy 1300 hátrányos helyzetű külváros mintegy ötmillió, többségében bevándorló származású lakóját.

Emmanuel Macron szerint a jelenlegi kormánypolitikának az a célja, hogy mindenhol jelen legyen az országban és mindenki méltósággal élhessen. Emlékeztetve arra, hogy a dél-franciaországi Marseille-be hétfőn a rendőrök két drogbanda közötti leszámolás során kalasnyikovval felfegyverezett emberek gyűrűjébe szorultak - amiről felvétel is felkerült az internetre -, a kormány júliusig megerősíti a kábítószer-kereskedelem elleni rendőri küzdelmet.

"A külvárosokban vannak tehetségek, de van erőszak is, és vannak olyan dolgok, amelyek nem működnek, s ez robbanásig feszült" - ismerte el az államfő.

Emmanuel Macron bejelentette, hogy 30 ezer gyakornoki állást hoznak létre külvárosi gimnazistáknak, felét az állami, másik felét pedig magáncégeknél, amihez gyakornoki ösztöndíjprogramot indít a kormány.

Az államfő még július előtt konzultációt kezdeményez a 120 legjelentősebb francia nagyvállalattal annak érdekében, hogy vegyék ki a részüket a hátrányos helyzetű kerületek munkanélküliségének csökkentésében, ahol a 25 év alatti korosztály harmadának nincs munkája.

Emmanuel Macron azt is megemlítette, hogy a külvárosokban egyre erősödik a rasszista és antiszemita közbeszéd, valamint a vallási radikalizáció.

"A rasszista és az antiszemita közbeszéd elleni küzdelmet folytatni kell. Szembe kell nézni a dolgokkal: a helyzet egyre romlik" - fogalmazott a köztársasági elnök.

Az iszalmista radikalizáció problémája is erősödik a külvárosokban az államfő szerint, de ez "az egész országra érvényes, nemcsak a külvárosokra, még akkor is, ha ez egy olyan specifikus probléma, jól tudjuk, amely jelen van a legnehezebb külvárosokban" - mondta az elnök. "Egyesek a vallás nevében teret engednek a radikalizálódásnak, egyfajta halálvággyal" - tette hozzá. Emlékeztetett arra is, hogy Edouard Philippe miniszterelnök februárban bejelentett egy nagyon részletes stratégiát a radikalizálódás elleni küzdelemről, amelynek megvalósítására néhány napon belül koordinátort nevez ki a kormány.

"A köztársaságnak nem dolga a vallási hitről megnyilvánulnia, de minden állampolgárnak biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a köztársaság szabályainak tiszteletben tartásával gyakorolhassa a hitét vagy a hitetlenségét (...) Senkit nem lehet kényszeríteni arra, hogy fejkendőt viseljen, de mindenkinek joga van fejkendőt viselni, amennyiben nem a közszférában teszi, és nem fogjuk a szabályt csak azért megváltoztatni, mert egyeseknek nem tetszik" - mondta az elnök.

MTI
Címkék:
  • Egyértelművé vált a hazaárulás
    Már nincs józan vezető egyéniség az adott ellenzék személyi állományában. Senki nem szólt nekik, hogy gyerekek, ezt nem kellene, mert lebukunk. Mindenki megtudja, hogy hazaárulók vagyunk.
  • Mérgezett díszek a fenyőfán
    A Karácsony mély szakralitása mellett a béke, a meghitt nyugalom ünnepe is (lenne), de a fel nagyörömre dallamai és a pásztorok kedvessége mellett disszonáns díszeket is látok az idei fenyőfán.
  • Deglobalizáció
    A korforduló, amelyben benne élünk, a liberalizmus kríziséből fakad. Minden, ami ma korszerű, a liberalizmus különböző mértékű és mélységű tagadásán alapul.
  • A magyarok nagy többsége elutasítja az illegális bevándorlást
    A magyarok kétharmada (67 százaléka) aggasztónak ítéli a hazánkat célzó illegális bevándorlást, tízből négyen (41 százaléka) pedig kifejezetten súlyos problémának tartják azt.
  • Hogy jutottak el a britek idáig?
    Teljes a bizonytalanság a brit belpolitikában a keddi történelmi voksolás után, amelyen az alsóház elsöprő többséggel (432 nem 202 igen mellett) leszavazta Theresa May kilépési megállapodását.
MTI Hírfelhasználó