Kövér: kulcskérdés az EU nyugat-balkáni bővítése
2018. május 24. 16:00

Az Európai Unió jövőjének kulcskérdéseként jelölte meg a nyugat-balkáni bővítést Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki csütörtökön Budapesten arról biztosította Wolfgang Sobotkát, az Osztrák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnökét, hogy Magyarország minden segítséget megad ehhez.

A házelnök a kétoldalú találkozó után arról beszélt újságíróknak, hogy az osztrák házelnök a visegrádi négyek június 21-én kezdődő házelnöki találkozójára is elfogadta a meghívást, amelyen Magyarország átadja a V4 soros elnöki tisztségét Szlovákiának, Ausztria pedig az Európai Tanács elnökségét veszi át július 1-jén.

Értékelése szerint ezek kiváló lehetőséget adnak arra, hogy megvitassák azokat a kérdéseket, amelyekben együttműködést tudnak kialakítani a különböző uniós színtereken.
Kövér László ezek közül kiemelte, hogy nézet- és érdekazonosság van a nyugat-balkáni bővítést illetően. Ez az osztrák elnökség egyik kiemelt témája és Magyarország kész minden segítséget megadni hozzá - jelentette ki.

A házelnök úgy jellemezte a helyzetet: a Nyugat-Balkán nemcsak Ausztria és Magyarország történelmi gyökerekből táplálkozó speciális érdeklődése miatt fontos, hanem az unió jövőjének és biztonságának kulcskérdése is. Erről meg kell győzni a bővítés iránt szkeptikus régebbi tagállamokat, nem szabad hátrébb sorolni a kérdést - fogalmazott.

Wolfgang Sobotka a tanácskozást követően a jó szomszédság szerepét hangsúlyozta az érdekérvényesítésben. Ausztria tanácsi elnöksége nagy feladatának nevezte a nyugat-balkáni folyamat gyorsítását. Ez az egész EU számára lényeges és a térség stabilitása szempontjából meghatározó - értékelt, fontosnak nevezve, hogy megismertessék ezen országokat a jogbiztonsággal, a jogállammal és a demokráciafejlődéssel.

D_KOS20180524047

Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Wolfgang Sobotka, az osztrák Nemzeti Tanács elnöke megbeszélésük után sajtótájékoztatót tartanak az Országház Varga Béla termében 2018. május 24-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A nemzeti tanács elnöke intenzívnek ítélte az osztrák-magyar gazdasági kapcsolatokat, jelezve: szerdán találkozott a Magyarországon működő osztrák cégek képviselőivel és azt tapasztalta, hogy nagyon elégedettek az elmúlt két év fejleményeivel. A gazdaságpolitika nem mindig volt ennyire zavartalan - jegyezte meg.

Wolfgang Sobotka reményét fejezte ki a 2009-ben az EU által létrehozott, de azóta "Csipkerózsika-álomba szenderült" Duna-stratégia  újjáélesztésére is.

Kiemelte azt is, hogy Ausztria és Magyarország európai politikai kérdésekben gyakran egy irányba húz. Ezek közé sorolta a biztonság- és védelempolitikát, illetve a külső határok őrizetét. Kiállt amellett, hogy az EU-ra a "nagy kérdéseket" kell rábízni, az országoknak pedig meg kell hagyni, hogy helyben intézzék ügyeiket és megőrizhessék identitásukat.
   

MTI
Címkék:
  • Egyértelművé vált a hazaárulás
    Már nincs józan vezető egyéniség az adott ellenzék személyi állományában. Senki nem szólt nekik, hogy gyerekek, ezt nem kellene, mert lebukunk. Mindenki megtudja, hogy hazaárulók vagyunk.
  • Mérgezett díszek a fenyőfán
    A Karácsony mély szakralitása mellett a béke, a meghitt nyugalom ünnepe is (lenne), de a fel nagyörömre dallamai és a pásztorok kedvessége mellett disszonáns díszeket is látok az idei fenyőfán.
  • Deglobalizáció
    A korforduló, amelyben benne élünk, a liberalizmus kríziséből fakad. Minden, ami ma korszerű, a liberalizmus különböző mértékű és mélységű tagadásán alapul.
  • A magyarok nagy többsége elutasítja az illegális bevándorlást
    A magyarok kétharmada (67 százaléka) aggasztónak ítéli a hazánkat célzó illegális bevándorlást, tízből négyen (41 százaléka) pedig kifejezetten súlyos problémának tartják azt.
  • Hogy jutottak el a britek idáig?
    Teljes a bizonytalanság a brit belpolitikában a keddi történelmi voksolás után, amelyen az alsóház elsöprő többséggel (432 nem 202 igen mellett) leszavazta Theresa May kilépési megállapodását.
MTI Hírfelhasználó