A macedón államfő felháborodott az ország új neve miatt
2018. június 13. 17:38

Gjorge Ivanov jobboldali macedón államfő felháborodott, a macedón ellenzéki pártok pedig tüntetésre hívták híveiket szerdán tiltakozásul amiatt, hogy a szkopjei kormány előző nap megállapodást kötött Görögországgal a jugoszláv utódállam nevének megváltoztatásáról.

Zoran Zaev macedón és Alekszisz Ciprasz görök miniszterelnök kedden jelentette be, hogy 27 év után kompromisszumos megállapodás született a görög-macedón névvita rendezésének módjáról, és a délszláv államot ezentúl Észak-Macedóniának fogják hívni. A megállapodás lehetővé teszi, hogy Görögország eddigi ellenkezésének feladásával megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval, és várhatóan a NATO is hamarosan felveszi az országot a tagjai közé. A szociáldemokrata macedón kormányfő arra kérte az ellenzéket és azokat, akik korábban ellenezték a megállapodást, hogy most támogassák azt, fogjanak össze, mert csak így lehet előrelépést elérni.

Zaevnek, Nikola Dimitrov külügyminiszternek és Gjorge Ivanov jobboldali államfőnek az ország új nevéről szerdán tartott megbeszélése azonban mindössze két percig tartott, az államfő ugyanis felháborodottan hagyta ott a megbeszélést. A macedón sajtó tájékoztatása szerint Ivanov az ország új nevével kapcsolatban csak annyit mondott, nem ért vele egyet, és közleményt fog kiadni ezzel kapcsolatban, majd felállt és távozott.

A miniszterelnöki hivatal közölte: az államfő elzárkózott "a történelmi megállapodás előnyeiről folyó beszélgetéstől".

Zoran Zaev szerint a több mint két és fél évtizedes vita lezárása történelmi eredménynek számít, a kompromisszumos megoldásnak köszönhetően a macedónok megőrizhetik nemzeti és kulturális identitásukat, nem kell lemondaniuk a macedón elnevezésről. A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) szerint viszont éppen ez történik, vagyis a névváltoztatással elveszik a nemzeti identitás, egy ilyen lépés pedig alkotmányellenes. A VMRO-DPMNE kapitulációnak nevezte, hogy a szociáldemokrata Zoran Zaev belement a névváltoztatásba, és közölte, hogy a parlamentben sem fogja támogatni a javaslatot. A jobboldali párt szerint a lépéssel a Zaev-kabinet "a mélységbe taszítja" az országot.

A macedón ellenzéki pártok utcára szólították szimpatizánsaikat, hogy tiltakozzanak a kormány döntése ellen.

Macedónia és Görögország között azóta folyt vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, alkotmányában azonban nem szerepel a Jugoszláviára történő utalás.

Az ország új nevét azt követően kezdik el hivatalosan is alkalmazni, miután a macedón és a görög parlament is ratifikálja az erről szóló megállapodást, valamint az ősszel megtartandó népszavazáson is úgy szavaznak az állampolgárok, hogy egyetértenek a megállapodással. A kormány javaslata szerint a népszavazás eredménye nem lenne kötelező érvényű, csak véleménynyilvánító referendumot szándékoznak kiírni. Hrisztijan Mickoszki, a VMRO-DPMNE elnöke szerint viszont igenis ügydöntő jellegűnek kell lennie a népszavazásnak, szerinte ugyanis a lakosság nagy része nem támogatja az ország átnevezését. A kormány tervei szerint még az év végéig módosítanák az alkotmányt is, hogy abban már az ország új neve szerepeljen, de ehhez a kormányoldalnak nincs meg a szükséges kétharmados többsége a parlamentben.

MTI
Címkék:
  • Keresztút Ferenc pápával nagypénteken a Colosseumban
    Az idei római, Ferenc pápa által április 19-én, nagypénteken este a Colosseumban vezetett Via Crucis elmélkedéseit Eugenia Bonetti nővér, a Consolata missziós rend tagja, a „Slaves no more” Társaság elnöke írta. Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük a keresztút elmélkedéseit és imádságait.
  • Magyarország geopolitikai súlyánál sokkal jobban teljesített az EP-ben
    Sokkal jobban teljesített Magyarország geopolitikai és nemzetgazdasági súlyánál az Európai Parlament (EP) most lezárult ötéves ciklusában, amire eddig még nem volt precedens – mondta ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég munkatársa az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.
  • Mérgez a brüsszeli kettős mérce
    Amikor Magyarország helyéről, jövőjéről, európai érdekérvényesítési stratégiáiról gondolkodunk, tudnunk kell azt, hogy mi a most folyó szellemi küzdelem lényege.
MTI Hírfelhasználó