Új nemzeti integrációs tervet készít a német kormány
2018. június 13. 23:51

Új nemzeti integrációs akcióterv kidolgozásába kezd a német kormány – jelentették be szerdán Berlinben a szövetségi kormány és a bevándorlók szervezeteinek informális fóruma, az úgynevezett integrációs csúcstalálkozó után.

Angela Merkel kancellár a 2006 óta működő fórum 10. tanácskozása után tartott tájékoztatón kiemelte, hogy 20 százalékos az úgynevezett migrációs hátterű – bevándorló vagy bevándorló családból származó – emberek aránya a német társadalomban. Hozzátette, hogy az utóbbi években érkezett sok menekült révén a már régebben Németországban élő migrációs hétterű emberek „nyomás alá kerültek”. Nem szabad őket szem elől téveszteni, és az újonnan érkezettekre is figyelmi kell, ezért át kell dolgozni a legutóbbi, 2012-ben elfogadott integrációs akciótervet – mondta.

A legfontosabb egyenlő esélyt biztosítani mindenkinek a lehető legszélesebb értelemben vett társadalmi részvételre. Így például el kell érni, hogy az álláspályázatokon ne számítson, hogy idegen hangzású neve van-e egy jelentkezőnek – fejtette ki a kancellár.

Aláhúzta, hogy a társadalomnak meg kell őriznie a „tartását”. Az emberi méltóság és szabadság, a jogállam, a nemi egyenjogúság tisztelete mind olyan érték, amelyekből nem lehet engedni – mondta Angela Merkel.

„A világra nyitott és sokszínű Németországot akarunk”, amihez elengedhetetlen a szabadságon alapuló, demokratikus berendezkedés tisztelete, függetlenül a származástól vagy attól, hogy mennyi időre szól a tartózkodási engedély – húzta alá a kancellár.

Freilassing, 2015. szeptember 18. Németországba igyekvő illegális bevándorlók az osztrák-német határ német oldalán fekvő Freilassingnál 2015. szeptember 17-én. (MTI/EPA/Marc Müller)

(MTI/EPA/Marc Müller)

„ Németország mindig is bevándorlóország volt”

Anette Widmann-Mauz, a kancellária társadalmi integrációs ügyekért és a menekültügyért felelős államminisztere kiemelte, hogy az új akciótervben össze kell rendezni a szövetségi kormány valamennyi tevékenységét, kezdeményezését és elképzelését, a menedékkérőkre, menekültekre és a migrációs hátterű emberekre vonatkozó programokat egyaránt.

„Meg kell erősítenünk az összetartást, hogy kifogjuk a szelet a populisták és mindazok vitorlájából, akik uszító lózungjaikkal megmérgezik a társadalmi légkört” – fogalmazott a politikus.

A migrációs hátterű emberek képviseletében Ferda Ataman, az Új Német Szervezetek (Neue Deutsche Organisationen – NDO) szóvivője kiemelte, hogy Németország mindig is „bevándorlóország” volt, és nem a 2015-ben elmélyült migrációs válság révén vált azzá.

Így amikor most a idegenek túlzottnak tartott térnyerésére és a német kultúra vélelmezett elvesztésére, az úgynevezett túlidegenedésre (Überfremdung)  vonatkozó félelmekre figyelmeztetnek a politikában, akkor „kirekesztenek nagyon sok embert, akik a hazájuknak tartják Németországot”.

A menedékkérők, menekültek által elsajátítandó tudással, a nyelvvel, értékekkel és kultúrával kapcsolatos vitában is megjelennek kirekesztő, sértő elemek, a megszólalók nem ritkán azt a látszatot keltik, mintha a menedékkérők, menekültek és a Németországban élő más bevándorlók egyáltalán nem azonosulnának az országgal és a társadalommal – tette hozzá Ferda Ataman.

A többi között kiemelte: valamennyi politikai erőnek egyértelműen el kell ismernie, hogy a sokszínűség adottság, megváltoztathatatlan tény Németországban.

Az integrációs csúcstalálkozókon eddig rendre részt vett az éppen hivatalban lévő belügyminiszter. A tárca jelenlegi vezetője, Horst Seehofer lemondta részvételét a tanácskozáson, tiltakozásképpen Ferda Ataman egy cikke miatt, amelyben az NDO szóvivője bírálta a miniszternek a szülőfölddel kapcsolatos felfogását. Angela Merkel a védelmébe vette Horst Seehofert, kiemelte, hogy a szövetségi kormány nem a “kirekesztés eszközeként” használja a szülőföld fogalmát.

hirado.hu - MTI
Címkék:
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó