A keresztény kultúra védelme bekerül az alaptörvénybe
2018. június 14. 14:47

Magyarország keresztény kultúrájának védelme és az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalma is bekerülne az alaptörvénybe a törvényalkotási bizottság által csütörtökön megszavazott módosító indítvány szerint.

A hetedik alaptörvény-módosításhoz benyújtott bizottsági módosító javaslat az állam minden szervének kötelességévé tenné az alkotmányos önazonosság mellett a keresztény kultúra védelmét is. "Keresztény kultúra nélkül nincs Európa és Magyarország" - ezzel indokolják a javaslatot.  Hozzáteszik, hogy Európában jelenleg olyan folyamatok zajlanak, amelyek eredményeképpen Európa hagyományos kulturális arculata átalakulhat.

Az indítvány indoklása szerint az alaptörvényben az otthon védelmének két esetkörét különböztetnék meg: az otthont, "mint a fáradt ember utolsó mentsvárának helyszínét", vagyis az otthon nyugalmát, valamint az otthont, mint fizikailag védendő helyet.

Ennek értelmében a javaslat az emberhez méltó lakhatás és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításával összefüggésben foglalná alaptörvénybe az otthon jogi védelmét. Ez a szabályozás kiegészülne az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmával, valamint azzal, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtése, továbbá a közterület közcélú használatának védelme érdekében az állam és a helyi önkormányzatok törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani.

Az otthon nyugalmának jogi védelme pedig azzal a szabályozással összefüggésben kerülne az alaptörvénybe, amely szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.     

A bizottsági módosító javaslat a közigazgatási bíróságokkal összefüggésben előírná, hogy az Országos Bírósági Hivatalra és az Országos Bírói Tanácsra épülő igazgatási modell csak a rendes bíróságok esetében irányadó. A közigazgatási bíróságok esetében külön igazgatási modellt kell kidolgoznia a jogalkotónak - áll az indoklásban.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a bizottsági ülésen a kormány támogatásáról biztosította a javaslatokat.

A testület tagjai között több mint két órás vita alakult ki a keresztény kultúra védelmével és az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmával kapcsolatban. Az MSZP, a DK és a Párbeszéd képviselői azt hangoztatták: a keresztény kultúra védelmének alaptörvénybe emelése ellenkezik a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint az állam és az egyház elkülönítésének szabályával is, valamint felvetették a javaslat gyakorlati alkalmazásának nehézségeit is. Harangozó Tamás, a bizottság MSZP-s alelnöke azt vetette fel, hogy vajon kivel szemben, a zsidókkal, vagy nem hívőkkel szemben kell megvédeni a keresztény kultúrát, míg a DK-s Arató Gergely azt kérdezte: majd teológust és kulturális antropológust rendelnek minden tűzoltó mellé, esetleg hivatal állapítja majd meg, hogy mi tartozik a keresztény kultúrához? A Párbeszéd nevében Burány Sándor a keresztény fundamentalizmus felé tett lépésként értékelte a javaslatot, Keresztes Lóránt László, az LMP képviselője pedig a keresztény kultúra kormányzati politikában való megjelenését kérte számon. 

A kormánypárti képviselők, így a fideszes Bajkai István viszont azzal érvelt: a keresztényi kultúra nem hit vagy hívőség kérdése, hanem mindaz, amit a kereszténység adott a világnak. A képviselő az Európai Unió egyik alapítóját Robert Schumant idézte, aki szerint Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Úgy vélte: vak, aki nem látja, hogy milyen veszélyben van a keresztény kultúra, amikor Európában nőket, családokat, gyerekeket gyilkolnak, és városokon belül alternatív jogrendszerek alakulnak ki.

A jobbikos hozzászólók, így Hegedűs Lorántné is fontosnak tartotta a keresztény kultúra védelmét, ugyanakkor azt is a felvetette, kerüljön  alaptörvénybe, hogy hitéleti tevékenység idején az egyházi épületek közelében lehessen korlátozni a gyülekezési jogot.

Az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmát az összes ellenzéki párt kritizálta: egyetértettek abban, hogy inkább a hajléktalanellátásra szánt források emelésére és a kilakoltatási moratórium meghosszabbítására lenne szükség.
 
A fideszes Bajkai István azzal érvelt: nem a hajléktalanság megszüntetésről van szó, hanem arról, hogy közterület nem a szociális ellátórendszer része. Téves szabadságfogalomnak tartotta az utcán élés jogát és kiemelte, hogy van elég szálláshely a hajléktalanok számára. Hende Csaba, a bizottság fideszes elnöke az ülés után újságíróknak azt mondta: az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalma már 2018. október 15-ével hatályba lépne, mert elhatározott szándékuk szerint a tél során senkinek az élete nem kerülhet veszélybe hajléktalanság miatt.

A szavazás során a keresztény kultúra védelmét a kormánypárti többség mellett a Jobbik képviselői is támogatták, a többi pont esetében az ellenzék nemmel szavazott vagy tartózkodott. Ezt megelőzően a bizottsági módosító egyes pontjainak házszabályszerűségéről is szavaztak az MSZP-s Harangozó Tamás javaslatára, aki szerint az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalma túlterjeszkedik az eredeti indítványon.

A testület a Stop Soros törvénycsomag esetében is megszavazott egy bizottsági módosító indítványt, amely nemcsak a jogellenes bevándorlás elősegítését, hanem annak "támogatását" is belevenné azon cselekmények körébe, amelyek elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van. Ugyanakkor a javaslat szerint a belépési tilalom nem vonatkozna azokra, akik, a módosítás időpontját megelőzően legalább öt éve rendelkeznek lakcímmel a határ 8 kilométeres sávjában.

MTI
Címkék:
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó