Elnöke van, békéje nincs az MSZP-nek
2018. június 19. 12:39

Elnököt választott az MSZP: Tóth Bertalan frakcióvezető lett a szocialisták új elnöke a vasárnapi kongresszuson – Mesterházy Attila tehát nem tudott visszatérni az immáron harmadik országgyűlési választása elveszítő párt élére. Egy korábban visszalépett elnökjelölt, Kunhalmi Ágnes pedig a párt parlamentjének számító választmány élére került, az azonban kérdés, hogy mire megy ezután a több elemző szerint is a szétesés szélére sodródott párt az új vezetőkkel. Az MSZP elnökválasztásáról volt szó az Ütközőben.

Galló Béla politológus szerint már 2010 óta nem fáklyásmenet az ellenzéki párt élete; megítélése szerint az elnökválasztási kampányban is a belharcokban voltak a legjobbak, ezekből most Tóth Bertalan jött ki a legjobban, Kunhalmi Ágnes szerinte átgondolt visszalépése folytán. Ha nem sikerül megállítani a támogatottság mélyrepülését, akkor – valószínűsíti a politológus – az már nem az agóniát, hanem a véget fogja jelenteni a párt számára.

Nehéz hetek jönnek

Ugyan hasonló a szavazati arány a másik ellenzéki párt közelmúltbeli elnökválasztásához, Kiszelly Zoltán úgy véli, ezen kívül nincs több párhuzam a Jobbik és a szocialista párt mai helyzetében, mert míg ott egy éles szakadáshoz vezetett az, hogy az egyik tábor alulmaradt, addig az MSZP-nél más a helyzet: az elnök Puch Lászlóhoz köthető, az alelnök pedig Mesterházy „embere”. Tehát – jelentette ki – a párton belüli törés megjelenik a vezetésben, így pedig nem fognak szakadáshoz vezetni az ellentétek – a Jobbikkal ellentétben.

Leszögezte, mind Tóth, mind Mesterházy az önálló politizálás híve, és még mindig a baloldal legerősebb pártja az MSZP.

Galló Béla egy intermezzo kapcsán (Mesterházy előnytelen fotót posztolt Tóth Bertalanról, „véletlenül” állítása szerint – a szerk.) megjegyezte: lát ellentmondást a szocialista párt viszonyaiban, és nem venne rá mérget, hogy a következő választásig ténylegesen megmarad a kettős hatalmi struktúra – szerinte az, hogy csak 10-12 szavazattal kapott ki Mesterházy, ezt jelenti.

Marad az ellentmondás

Generációk harcát látja egyébként a mostani MSZP-ben a politológus, szerinte a Mesterházy mögötti „fiatalok” és a Tóth mögött lévő „régiek” összecsapása zajlik most a párt nyilvánosságának a felszínén, de nem zárja ki, hogy létezik a két táboron túl még egy harmadik is – ennek kapcsán Kunhalmi személyét emelte ki Galló Béla, aki szerint az MSZP most már végérvényesen elveszítette váltópárt mivoltát, a fiatalok és a vidéki Magyarország körében megszűnt.

Galló Béla Kunhalmival kapcsolatban megemlítette: személye nem lesz annyira mérvadó a párt politikájában, hiszen az MSZP döntéshozatala nem funkciókon fog múlni. Kiszelly Zoltán pedig úgy véli, az összefogás-pártisága miatt az MSZP pólusai továbbra is láthatóak lesznek.

Nem csak a váltópártiság, hanem a gyűjtőpártiság is odaveszett a szocialista pártból, hangzott el a műsorban: Kiszelly Zoltán szerint a magyar pártpolitikában eddig még egyetlen pártnak sem sikerült az elveszített társadalmi rétegeket visszaszerezni, hiszen – ahogy kijelentette – az MSZP-t elhagyó politikusok mind vittek magukkal egy-egy társadalmi réteget, akik úgy érezték, hogy már nem képviseli őket a párt. Ezt lemorzsolódást egyébként már a 2006-os választási győzelmük utáni konvergencia-csomaggal indította be a párt, amit aztán az őszi események csak tovább folytattak.

Megjegyezte: baloldalon a Gyurcsány-féle DK és az elvileg szövetséges Párbeszéd is a szocialista szavazókat „tekinti zsákmánynak”. Ezzel Galló Béla is egyetértett, sőt, ő úgy látja, hogy az ellenzéki pártok egymás válságát igyekeznek kihasználni, és „egymás széthullására játszanak”.

Migráció: elment a hajó

Kiszelly Zoltán szerint a baloldal nem a magyar emberekét, hanem a multinacionális érdekeket nézi a migráció kapcsán, ezért mondhatták azt 2015-ben az újkori migrációs válság csúcspontján, hogy álprobléma – idézte fel a szakértő, aki szerint fontosabb a szocialistáknak az, ha a külföldi újságok és politikusok megsimogatják „a fejük búbját”.

A migráció kapcsán az európai liberális oldal véleményét visszhangozzák a baloldali pártok, nem baloldali politikai elveket visszhangozzák – összegezett Galló Béla, aki szerint hiányzik a migrációs politika baloldali kritikája. Kiszelly Zoltán ennek ékes példájának azt tekinti, amikor európai szakszervezetek és baloldali pártok felvetik, hogy a tömeges bevándorlás által betelepítettek mennyire fogják leverni a munkások fizetését azzal, hogy olcsóbbak, mint az európai munkások.

hirado.hu - Kossuth Rádió
Címkék:
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
  • Magyarok világvárosa
    Kész csoda, hogy az ellenzék nem támadja azzal is a kormányt és Tarlós István főpolgármestert, hogy kvázi lenyúlták tőle a főváros fejlesztési terveit, a Világvárost építünk hangzatos nevű egykori projektet.
  • Történelmi utódlás Berlinben
    Friedrich Merz (b) Willkommenskultur helyett domináns német kultúrát akar.
  • Mátyás király-emlékév
    Több mint 150 helyszínen rendeztek programokat Kanadától a moldvai Magyarfaluig a Mátyás király-emlékév keretében, amelyet a király trónra lépésének 560. és születésének 575. évfordulója alkalmából hirdetett meg az év elején a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága.
MTI Hírfelhasználó