EU - Elkészültek a német-francia javaslatok
2018. június 19. 22:06

Véglegesítették kedden az Európai Unió (EU) június végi csúcstalálkozójára készített német-francia javaslatokat, amelyekkel a két ország kormánya a közösség továbbfejlesztéséről folytatott vitának akar új lendületet adni.

A német szövetségi kormány Berlin melletti vendégházában, a Meseberg kastélyban tartott német-francia kormánykonzultáción elfogadott javaslatok négy fő területre, a kül-, biztonság- és védelempolitikára, az illegális migrációra, a gazdaságpolitikára és a digitális átalakulásra terjednek ki, és intézményi változtatásokról is szólnak.

Angela Merkel német kancellár Emmanuel Macron francia államfővel tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy csökkenteni kellene az Európai Bizottság létszámát, vagyis szakítani kellene azzal a gyakorlattal, hogy valamennyi tagország delegál állandó tagot a testületbe. Mint mondta, a legnagyobb tagállamoknak példát kellene mutatniuk, hajlandónak kellene lenniük arra, hogy elfogadják, nincs folytonosan uniós biztos az adott országból.

Azt is javasolják, hogy a 2014-es európai parlamenti (EP-) választáson alkalmazott úgynevezett csúcsjelölti rendszer kiterjesztésével a 2024-es EP-választástól vezessék be a "transznacionális választási lista" intézményét.

Németország és Franciaország az EU védelmi képességének továbbfejlesztését és külpolitikai döntéshozatalának megváltoztatását is sürgeti. Angela Merkel elmondta, hogy ki kell egészíteni az úgynevezett állandó strukturált együttműködést (PESCO) egy "európai intervenciós kezdeményezéssel", aminek révén a "közös stratégiai kultúra" nemcsak a fegyverrendszerek fejlesztésében, hanem konkrét katonai műveletekben is megmutatkozik.

A külpolitikai döntéshozatal megváltoztatásáról szólva hangsúlyozta, szakítani kell azzal, hogy az EU minden külpolitikai ügyben egyhangúlag határoz. Azt is meg kell fontolni, hogy az EU az ENSZ Biztonsági Tanácsának mintájára felállítson egy EU-s biztonsági tanácsot - mondta.

A "legbonyolultabb" munka a főleg az euróövezetre vonatkozó gazdaságpolitikai javaslatok kidolgozása volt - utalt a kancellár a német és a francia felfogás eltéréseire.

Emmanuel Macron tavaly szeptemberi, a párizsi Sorbonne egyetemen elmondott beszédében sürgette, hogy az euróövezetnek legyen a tagok összesített hazai összterméke (GDP) több százalékának - százmilliárd eurós nagyságrendnek - megfelelő összeggel rendelkező külön költségvetése, a berlini vezetés viszont csupán egy néhány tízmilliárdos külön alapot tart elképzelhetőnek. A Mesebergi Nyilatkozat című dokumentumban összefoglalt javaslatban nem is szerepel összeg a javasolt euróövezeti költségvetésről. Erről Emmanuel Macron elmondta, nem lenne jó, ha egy 19 országot érintő ügy minden részletét két ország határozná meg. Hozzátette: a jövő héten elkezdődnek az egyeztetések, azzal a céllal, hogy az év végére kidolgozzák, és 2021-től beindítsák a rendszert.

Az elképzelés szerint a költségvetés tagállami befizetésekből, európai uniós forrásokból és önálló, például a pénzügyi tranzakciók megadóztatása révén keletkező bevételekből gazdálkodna, működését egy külön szervezet irányítaná, és az euróövezeti konvergenciát, a tagok egymáshoz viszonyított fejlettségi különbségeinek csökkentését szolgálná beruházásokkal.

A másik fő elem az állandó euróövezeti válságkezelő mechanizmus (ESM) továbbfejlesztése, Angela Merkel szavai szerint egy európai valutaalap felé. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) modelljén alapuló koncepció szerint az új intézmény a többi között vizsgálná a tagországok államháztartási gazdálkodását és hitelekkel támogatná az egyensúly helyreállítását célzó erőfeszítéseket.

A digitális átalakulással kapcsolatban a többi között javasolják egy egyetemekből, kutatóintézetekből álló hálózat kialakítását a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések összehangolására. A német kancellár kiemelte, hogy az EU versenyképességét tekintve a mesterséges intelligencia üzleti, gazdasági alkalmazása az egyik legnagyobb kihívás.

A német és a francia kormány egy "átfogó migrációs napirend" kidolgozását is sürgeti, amely három pilléren nyugszik.

Az első a származási-, és tranzitországokkal folytatott együttműködés az illegális migráció megfékezése és az elutasított menedékkérők hazajuttatása céljából, a második az EU-s külső határ védelmének megerősítése a Frontex uniós határ-, és partvédelmi ügynökség személyzetének nagymértékű növelésével és hatáskörének jelentős bővítésével, a harmadik pedig egy közös európai menekültügyi rendszer, amely "biztosítja a méltányos kompromisszumot a felelősség és a szolidaritás között".

Távlati célként Németország és Franciaország javasolja, hogy a Frontex alapjára építsenek fel egy "valódi európai határvédelmi rendőrséget", és alakítsanak ki egy európai menekültügyi hivatalt, amely harmonizálja a tagállamok menedékjogi gyakorlatát és illetékes a menedékjogi eljárások lefolytatására a külső határon.

MTI
Címkék:
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
  • Magyarok világvárosa
    Kész csoda, hogy az ellenzék nem támadja azzal is a kormányt és Tarlós István főpolgármestert, hogy kvázi lenyúlták tőle a főváros fejlesztési terveit, a Világvárost építünk hangzatos nevű egykori projektet.
  • Történelmi utódlás Berlinben
    Friedrich Merz (b) Willkommenskultur helyett domináns német kultúrát akar.
  • Mátyás király-emlékév
    Több mint 150 helyszínen rendeztek programokat Kanadától a moldvai Magyarfaluig a Mátyás király-emlékév keretében, amelyet a király trónra lépésének 560. és születésének 575. évfordulója alkalmából hirdetett meg az év elején a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága.
MTI Hírfelhasználó