Kovács Béla tagadta az ellene felhozott vádakat
2018. július 11. 09:18

Kedden megkezdődött a Jobbikból tavaly decemberben kilépett politikus, Kovács Béla pere: uniós intézmények elleni kémkedéssel és költségvetési csalással is vádolja az ügyészség; Kovács ártatlannak mondta magát – közölte az M1 Híradója.

Kémkedéssel, költségvetési csalással és magánokirat-hamisítással vádolják az exjobbikos Kovács Bélát. Az európai parlamenti képviselő a vád szerint 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat energetikai ügyekben, valamint az európai parlamenti választásokról és a magyarországi belpolitikai helyzetről.

Kovács Béla a tárgyalás előtt azt mondta, soha nem kémkedett, a vádiratban foglaltakat pedig badarságnak nevezte. A Jobbikból tavaly decemberben kilépett politikus azt elismerte, hogy kapcsolatban állt orosz hírszerzőkkel, de állítása szerint nem tudta róluk, hogy mivel foglalkoznak, csak annyit, hogy az orosz nagykövetségen dolgoznak.

Költségvetési csalással is vádolják

Kovács Bélát a kémkedés mellett költségvetési csalással is vádolják. Az ügyészség szerint ugyanis, átszámítva több mint hatmillió forintnyi kárt okozott az Európai Parlamentnek azzal, hogy gyakornoki szerződést kötött három olyan emberrel, akik soha nem dolgoztak Brüsszelben. A politikus szerint ez sem igaz.

Kovács Béla európai parlamenti képviselő, volt jobbikos politikus és költségvetési csalás miatt megvádolt három társa a vádlottak padján (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A Budapest Környéki Törvényszéken hétfőn kezdődött előkészítő ülés célja elsősorban az volt, hogy tisztázzák a per technikai kérdéseit, például a bizonyítási indítványokat. Az első néhány perc után a bíró zárt ülést rendelt el.

Kovács Béla kémügye 2014-ben kezdődött

Kémkedés gyanúja miatt 2014 tavaszán  jelentette fel Kovács Bélát az Alkotmányvédelmi Hivatal. A politikus tagadta, hogy ügynök lenne. 2016-ban költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás gyanúja miatt nyomozást indítottak ellene. Az EP-képviselő sokáig nem jelent meg a meghallgatásokon. Kórházi kezelésekkel, külföldi utakkal vagy külföldi gyógykezelésekkel magyarázta távollétét.

Tavaly nyáron arra hivatkozott, hogy azért nem ment jelent meg ügyészségi meghallgatásán, mert az Oroszország melletti Abháziában vérmérgezést kapott, és benyújtott egy francia nyelvű orvosi igazolást is, amely szerint tüdőgyulladása volt.

A kezdetektől fogva tagadja a vádakat

A „KG Bélaként” is ismert politikus kezdetektől tagadta a vádakat. Ártatlanságát nemcsak ő bizonygatta, hanem a Jobbik is. Az ügy kirobbanása után Vona Gábor például azt mondta, ő még azt sem tudja, hogy egy kém hogyan bonyolítja le a titkos találkozóit.

Az M1-nek nyilatkozó alkotmányjogász szerint kizárt, hogy a Jobbikban nem tudtak Kovács Béla ügyleteiről. Ifj. Lomnici Zoltán szerint már a 2010-es években Kovács Béla volt az, aki Vona Gábor munkáját azzal segítette, hogy oroszországi utakat szervezett, így az esetleges ügyletekről tudnia kellett a pártnak.

Kovács Béla ellen tavaly decemberben emeltek vádat. A politikus ezután kilépett a Jobbikból, amelynek 2010 óta volt európai parlamenti képviselője. Kovács most azt mondta, bár már nem párttag, továbbra is a volt elnököt, Vona Gábort és Szabó Gábor pártigazgatót támogatja. Az Európai Unió intézményei elleni kémkedés miatt akár 15 évnyi börtön is kiszabható. Kovács Béla büntetőpere szeptemberben folytatódik, elsőfokú ítélet a jövő év első felében várható.

hirado.hu - M1
Címkék:
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Stratégiai rasszizmus
    Ismét kiderült, hogy a spekulánsi szervezetek számára a terrormigránsok fontosabbak, mint az európai gyermekek.
  • Orbán: Antall József nem adta fel sosem a célját
    Antall József öröksége, hogy a kedvezőtlen erőviszonyok ellenére sem adta fel sosem a célját, hogy visszavezesse Magyarországot a kommunizmus előtti önmagához - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban.
  • Szirt a habok közt
    Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt volt országgyűlési képviselője, a KDNP tiszteletbeli elnöke Antall József kormányában népjóléti miniszterként szolgált. Személyes visszaemlékezésével tisztelgünk a szocialista diktatúra időszaka utáni első szabadon választott kormány 25 éve elhunyt miniszterelnöke előtt.
  • Megszavazták a humanitárius vízum bevezetését
    Az Európai Parlament (EP) kedden, strasbourgi plenáris ülésén megszavazta a migránsok legális uniós beutazási kereteit rögzítő, humanitárius vízum bevezetését kezdeményező jelentést.
MTI Hírfelhasználó