A Balkán állig fel van fegyverezve
2018. július 24. 10:22

A délkelet-európai országokban, Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban, Macedóniában és Szerbiában átlagban 30 fegyver jut száz lakosra, ami 15 százalékkal van a világátlag felett - közölte a NIN című szerb hetilap legfrissebb számában a kézifegyverek elterjedését kutató belgrádi központ összesítésére hivatkozva.

A vizsgálat szerint egyes országokban a fegyverek 75 százaléka van az állampolgárok birtokában, a többivel a rendőrség és a katonaság rendelkezik. A régióban félmillió és 1,6 millió közé tehető azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek rendelkeznek lőfegyverrel, legtöbb esetben fegyvertartási engedély nélkül. Ebben a tekintetben Szerbia és Montenegró vezet a térségben, ott száz lakosra átlagban 40 könnyűfegyver jut. Csak Szerbiában illegálisan 1,5 millió, míg legálisan 1,1 millió lőfegyver van a polgárok birtokában - tették hozzá.
Zoran Dragisic, a szerb parlament védelmi bizottságának tagja szerint több okból tartanak fegyvert az emberek. "Egyrészt ennek van egy beteges hagyománya, másrészt ez mégiscsak a Balkán" - mondta. Kifejtette, hogy a Balkánon mindig is nagy félelemben éltek az emberek, féltek az államtól, a szomszédoktól, vagy éppenséggel egy újabb háborútól. Ez utóbbitól való félelmet pedig nemcsak a média és a politikusok táplálják, hanem a titkosszolgálatok is, amelyeknek nem áll érdekükben a Balkán stabilitása - tette hozzá a szakértő, aki úgy vélte: a problémát csak a törvények szigorításával lehet megoldani, és súlyos börtönbüntetést kell kiszabni az engedély nélküli fegyvertartókra.

Mile Novakovic, a szerb bűnügyi rendőrség egykori vezetője szerint nem csak Szerbiát és Montenegrót kell kiemelni a régióban, mert sok fegyver van közkézen Koszovóban, Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban is. Mint mondta: őt nem az állampolgároknál illegálisan lévő fegyverek aggasztják, hanem az illegális raktárokban vagy elásott rejtekhelyeken lévő fegyverek, amelyeket bűncselekményekhez, például embercsempészethez használhatnak fel. Nem szabad elfelejteni, hogy a délszláv háborúból számos fegyver maradt ezen a területen, emiatt virágzik a fegyverkereskedelem, mert nagy rá a kereslet és jó a kínálat - fogalmazott Novakovic.

Szerbiában egy eredeti Kalasnyikov gépkarabély a feketepiacon 150-200 euróba kerül, míg a Skandináv-félszigeten ugyanezért a fegyverért 2000-3000 eurót kell fizetni. Egy pisztoly ára 100 és 1000 euró között mozog, míg Nyugat-Európában 2000 eurót is elkérnek érte - írta a lap.

MTI
Címkék:
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
  • Tőkés: Gyulafehérvárra ésTrianonra az egyetlen és helyes válasz az autonómia
    Az utóbbi száz év jogküzdelmeit felidéző centenáriumi nagygyűlést, a Székelyföldnek területi autonómiát követelő tüntetést tartottak vasárnap Sepsiszentgyörgy főterén.
  • Morzsabál
    Ez most ugye egy félreértés?- kérdezte Mesterházy Attila, az MSZP egykori elnöke (és jelenleg is erős embere) Karácsony Gergelytől, akinek pártja, a Párbeszéd, a legfrissebb adatokat nézve, ott lohol a Kétfarkú Kutya egyszerre mindkét farka nyomában.
  • Ki lövi magát lábon?
    Hónapok óta nemzetközi és hazai háború dúl a budapesti Soros-egyetem körül. Sok az indulat, kevés a tény. Mi a cél? Magyarország rossz hírének keltése vagy az egyetem megmentése? A nagy CEU-rejtély nyomába eredtünk.
MTI Hírfelhasználó