A Kreml tiltakozik az újabb szankciók ellen
2018. augusztus 9. 21:27

„Kategorikusan elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az újabb korlátozásokat összekössék a salisburyi üggyel. Ismételten a leghatározottabb módon elvetünk minden vádat az orosz állam részességére vonatkozóan azzal összefüggésben, ami Salisburyben történt” – hangsúlyozta a szóvivő.

Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéssel került az angliai Salisbury városának kórházába. London a merénylettel az orosz vezetést gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított.

A vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Hasonló kölcsönös retorziók történtek Oroszország és más, Nagy-Britanniával szövetséges és vele szolidáris államok között is.

Orosz panaszok

Peszkov „a nemzetközi ügyek kiszámíthatatlan szereplőjének” nevezte Washingtont, amelytől „bármire lehet számítani”. A szóvivő így válaszolt az arra lehetőségre vonatkozó kérdésre, hogy az Egyesült Államok megtilthatja repülőterein a leszállást az Aeroflot orosz légitársaság gépei számára.

Amerikai forrásokra hivatkozó orosz sajtóértesülések szerint az augusztus 22-re várható szankciók első körében az Egyesült Államok leállítaná az érzékeny, kettős rendeltetésű technológiák oroszországi exportját. Második körben – az élelmiszerek kivételével – szinte teljesen megszűnne a kétoldalú kereskedelem, az Aeroflotnak megtiltanák az amerikai berepülést és csökkenne a diplomáciai kapcsolatok szintje is. Washington emellett korlátozásokat fontolgat az orosz államadóssággal kapcsolatos műveletekkel és orosz bankokkal szemben is.

Washington reagált az orosz vádakra

Az Oroszország ellen tervezett szankciók várhatóan elsősorban nemzetbiztonsággal összefüggő árucikkeket érintenek majd – idézett az amerikai közszolgálati rádió (NPR) egy neve elhallgatását kérő külügyi tisztségviselőt.

A várhatóan augusztus végén életbe lépő büntető intézkedések speciális olaj-,és gázipari technológiai, informatikai, néhány elektronikai árucikket, szenzorokat és lézereket érintenek majd, és Washington megtiltja ezek exportját orosz állami, vagy államilag támogatott cégek számára.  A külföldi újságírók számára tartott telekonferencián a külügyi tisztségviselő azt is elmondta: az Aeroflot orosz légitársaságot közvetlenül nem érintik majd az intézkedések, hacsak nem szállít majd szankciós termékeket.

Az előkészületen lévő amerikai szankciók hatására pénteken esett a rubel árfolyama, valamint több orosz nagyvállalat, így az Aeroflot részvényeinek árfolyama is. Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke kilátásba helyezte, hogy az új amerikai gazdasági büntetőintézkedések esetén Oroszország ellenlépéseket tehet majd az ellenszankciókról meghozott új törvénye alapján.

Oroszország egyébként tavaly szeptember 27-én jelentette be, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) ellenőrzése alatt megsemmisítette az utolsó vegyi töltetét. A Rosszija 24 orosz hírtelevízió rámutatott, hogy ugyanezt az Egyesült Államok többszöri késedelem után csak 2023-ban fogja megtenni.

hirado.hu - MTI
Címkék:
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Stratégiai rasszizmus
    Ismét kiderült, hogy a spekulánsi szervezetek számára a terrormigránsok fontosabbak, mint az európai gyermekek.
  • Orbán: Antall József nem adta fel sosem a célját
    Antall József öröksége, hogy a kedvezőtlen erőviszonyok ellenére sem adta fel sosem a célját, hogy visszavezesse Magyarországot a kommunizmus előtti önmagához - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban.
  • Szirt a habok közt
    Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt volt országgyűlési képviselője, a KDNP tiszteletbeli elnöke Antall József kormányában népjóléti miniszterként szolgált. Személyes visszaemlékezésével tisztelgünk a szocialista diktatúra időszaka utáni első szabadon választott kormány 25 éve elhunyt miniszterelnöke előtt.
  • Az egyház nagyon is a modern világ része
    Prőhle Gergely immáron harmadik ciklusát kezdi meg a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelőjeként, vele beszélgettünk kereszténységről, hitről, az evangélikus egyház jelenéről, az adventről és arról, hogyan tudnak a hívők segíteni a migrációs válságban. Egyáltalán: kell-e segíteni?
MTI Hírfelhasználó