Méhpusztulás: nem szokásos mérgezésre gyanakszanak
2018. augusztus 11. 10:11

Folyamatosan vizsgálják a tömeges méhpusztulás okát a hatóságok. Közben a méhészek aggódnak: öt éve folyamatosan romlik a magyarországi méhcsaládok állapota, és az uniós piacon nyomott árakkal szembesülnek a termelők, ezért sokan azt fontolgatják, hogy szakmát váltanak.

Eddig több mint háromszáz méhész jelezte a méhészeti egyesület felé az elmúlt hetekben, hogy elpusztult a méhcsaládok egy része. Jász-Nagykun, Békés, Fejér megyében van a legnagyobb gond.

„A méhpusztulás összefügg a napraforgó-termesztéssel. Ha a folyamatnak nem sikerül gátat vetni, félő, hogy a méhészek új szakma után néznek” – mondta a hirado.hu-nak az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. Bross Péter kifejtette, a méhészek helyzete jóval összetettebb a tömeges méhpusztulás jelentette veszélynél, ugyanis nem csak ez a probléma nyomja a gazdák vállát.

Egy méh száll a virágzó repcére Debrecen határában (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

(Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

A hamis méz lenyomja az árat

Rendkívül nyomott ugyanis a méz nagybani világpiaci ára az unióba beáramló hamis kínai méz miatt. Az OMME elnöke leszögezte, a magyar piacra ez nincs hatással, mert a kormány nyomására magyar terméket árulnak. Ám a kialakult helyzet a magyar termelőket is érinti, hiszen míg a mézfogyasztás itthon mintegy nyolcezer tonna, addig a magyar gazdák átlagosan harmincezer tonna mézet termelnek, a fennmaradó mennyiséget pedig az unió piacán értékesítik, ahol a kínai hamis méz miatt rendkívül nyomott árakkal kell szembesülniük.

„A példa kedvéért: egy francia áruházlánc dönthet, hogy eladja olcsóbban a kínai mézet, vagy eladja a magyar mézet drágábban, hiszen a beszerzési árak alakítják az értékesítéseit. Nyilván az olcsóbbat választják. Ukrajnában jelenleg egy euróért lehet kapni egy kilogramm mézet. Bármelyik európai városban másfél euróért ott van a kínai méz hordóban. Gyakorlatilag folyamatosan csökken a méhészek bevétele a világpiaci árak miatt” – fejtette ki.

Ki porozza majd a virágokat?

Bross Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy eddig a magyar mézfogyasztók rendkívül kényelmes helyzetben voltak, hiszen itthon nem okoz gondot, hogy nincs, ami beporozza a virágokat. Azonban elképzelhetőnek tartja, előbb-utóbb bekövetkezhet, hogy az embereknek kell majd beporoznia a virágokat.

„Harminc éve nem gondolták volna, hogy Franciaországból – az Európai Unió egyik legnagyobb méztermelőjéből – olyan ország válhat, amely alig termel mézet. Tíz évvel ezelőtt Kínában sem számítottak rá, hogy lesznek (már vannak) területek, ahol emberek végzik el a méhek munkáját. Teljesen felgyorsultak a dolgok” – utalt az OMME elnöke többek között a globális felmelegedés és a környezetszennyezés okozta hatásokra.

Ijesztő kilátások

Kevesen tudják, hogy a méhes megporzáson alapul a tápláléklánc, ugyanis a növények mintegy háromnegyede igényli, hogy a termőre idegen virágpor kerüljön.

„Ezt legtöbbször rovar oldja meg, és ha ez a láncszem kiesik, akkor olyan problémákkal kell szembenézni, mint több országban, ahol fizetnek azért, hogy a méhész elmenjen egy gazdához, és méheivel beporozza a virágokat. Amerikában ugyanez 30-40 éve ismeretlen fogalom volt, ma pedig már vannak olyan kultúrák, amelyeknél 150 dollárt fizetnek a méhésznek méhcsaládonként azért, hogy beporozzák például a mandulavirágok termőit. Ha nincs méh, akkor nincs termés” – mondta Bross Péter.

Ugyanakkor sietett leszögezni, hogy Magyarországon ettől egyelőre még nem kell tartani, hiszen „amíg a méhészeknek megéri visszaállítani az állományt, addig nem lesz gond”. De ha a tömeges méhpusztulás nem egyszeri jelenség és a méhészek folyamatosan elveszítik az állományt, akkor egyre kevesebb méhcsaláddal tudnak dolgozni, és a saját családjukat sem tudják majd eltartani. Ebben a feltételezett helyzetben Bross Péter elképzelhetőnek tartja, hogy a méhészek szakmát váltanak majd.

A jelenlegi helyzetet összegezve azt mondta, Magyarországon az elmúlt öt évet tekintve folyamatosan csökken a méhcsaládok vitalitása, életereje, az elpusztult hordó méhek miatt a gazdáknak nincs bevételük. „Ami van, a nyomott világpiaci ár és az unióba beáramló hamis kínai méz miatt elég kevés” – fejtette ki.

Nem szokásos mérgezésre gyanakszanak

A szakemberek folyamatosan vizsgálják a tömeges méhpusztulás okait. Bross Péter arról is beszélt, hogy nem lehet klasszikus méhmérgezésről beszélni, hiszen ebben az esetben a méhész a kaptárak előtt megtalálja az elpusztult rovarokat. Ilyenkor pár maréknyi tetemet összegyűjtenek és mintát vesznek a közeli növényekről is, azonban most az esetek sem egyformák. „Hiába beszélünk országos esetről, van, hogy az egymás mellett élő méhészetek között az egyiknél volt pusztulás, a másiknál pedig nem fordult elő” – világított rá az OMME elnöke.

Elpusztult méheket tart a kezében egy méhész (Fotó: MTI/Varga György)

(Fotó: MTI/Varga György)

Már keresik az ok-okozati tényezőket

Idén eddig összesen 28 méhmérgezési esetről érkezett bejelentés a hatóságokhoz az ország 14 megyéjéből – közölte az Agrárminisztérium a hirado.hu megkeresésére. A vizsgálatokat folytatják, azonban számos méhész nem tett bejelentést, habár érintett az ügyben. Az utóbbiakat az Országos Magyar Méhészeti Egyesület gyűjtötte össze a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), illetve a megyei kormányhivatalok számára. Ezen ügyekben is folyamatosan vizsgálódnak a hozzáértők.

Az Agrárminisztérium azt is közölte, hogy a Nébih munkatársai már megkeresték az érintett méhészeteket, és részletes adatszolgáltatás kértek a pusztulás körülményeiről. Közben a megyei kormányhivatalok is megkezdték a helyszíni ellenőrzéseket, illetve mintákat vettek az elpusztult méhekből, vetőmagból, talajból, a mezőgazdasági területeken található pocsolyákból és a méhek számára vonzó növényállományokból, maradék növényvédő szerekből. A hatóság emellett idén olyan méhészeteket is megkeres, ahol nem tapasztaltak pusztulást, hogy az ott nyert adatokat egyfajta kontrollként alkalmazhassa.

A minisztériumban abban bíznak, hogy még az idén le lehet vonni bizonyos következtetéseket az adatokból, például hogy van-e összefüggés egyes hatóanyagok vagy hatóanyag típusok használata és a tömeges méhpusztulás között. Az is elképzelhető, hogy a pusztulás a kezelésektől függetlenül jelentkezik, azonban az valószínűleg tovább bonyolítja a helyzetet.

hirado.hu
Címkék:
megmondó
Amikor nagy a zűrzavar, a cosmos helyett chaos van, amikor a szervezetlen rotyogás uralkodik, nem árt, ha fogódzót keresünk.
  • Szögi Lajos-emléknap
    Nem szép a történet, és nem lehet neki semmilyen fölemelő jelleget adni, nem mutatható fel körülötte jövőbemutató érték.
  • Az ellenzék mélységes kútjai
    Ehhez elég volt a török államfő látogatása és máris kiderült, hogy milyen fantasztikus rejtett szellemi tartalék van a magyar ellenzékben.
  • Kilépett a parlamentből… vagyis…
    Noha a Flaszterparaszt szellemi variabútorzata meglehetősen szerény: egy Lenin-képből és egy szalmazsákból áll, ezt variálja.
  • Szónok a térről
    A mai magyar baloldali ellenzéket meg a klasszikus retorikai alapfogalmakat és művelőiket persze nem illő összevegyíteni.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI