Több szén-dioxidot bocsát ki az Antarktisz körüli óceán
2018. augusztus 15. 23:04

Az eddig véltnél jóval több szén-dioxidot bocsát ki az Antarktiszt övező tengeri jég körüli nyílt víz télen - mutatták ki a térségben elhelyezett 35 úszórobot segítségével amerikai kutatók.

A szakemberek a 2014 és 2017 közötti években a Princeton Egyetem vezetésével megvalósult projekt keretében gyűjtöttek adatokat az úszórobotokkal arról, hogy menyi szén-dioxidot nyel el és bocsát ki a 60. déli szélességi kör és az Antarktisz között elterülő Déli-óceán.

"Az eredmény nagy meglepetést okozott, mivel a korábbi tanulmányok azt mutatták ki, hogy a Dél-óceán sok szén-dioxidot nyel el. Ha ez nem igaz, ahogy ezek az adatok jelzik, akkor ez azt jelenti, hogy újra kell gondolni a Déli-ócán szerepét a karbonciklusban és a klímában" - idézte Alison Grayt, a Washingtoni Egyetem oceanográfusát, a  Geophysical Research Letters című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos hírportál.

"Megfigyeléseink fontos horderejűek a globális karbonciklus megértésében. Az találtuk, hogy a Déli-óceán jelenleg majdnem semleges a szén légkörből való kivonása tekintetében, ami ellentétes a korábbi tanulmányokkal, amelyekt a Déli-óceán nagy szén-dioxid-elnyelését mutatták ki" - magyarázta Jorge Sarmiento, a projekt vezetője.

A korábbi téli mérések a térségből főleg az antarktiszi kutatóállomásoknak utánpótlást szállító, a Drake-átjárón áthaladó hajók mérésein alapultak. A négy éve indult SOCCOM-projekt keretében hatalmas mennyiségű információt gyűjtöttek a kutatók az úszó robotokkal. "Az elmúlt években több mérést folytattunk, mint az összes korábbi évtizedben együttvéve" - mondta Gray.

A projektet azért indították, mert ennek a térségnek páratlan szerepe van a klímában, ez azon helyek egyike, ahol az évszázadokig az óceánok mélyén lévő víz a felszínre jut, csatlakozik az áramlatokhoz és kapcsolatba lép a légkörrel. A robot mérőműszerek az áramlatokkal mozognak és különböző mélységekből gyűjtnek adatokat. Lemerülnek egy kilométer mélyre és kilenc napon át lebegnek az áramlatokkal. Majd még mélyebbre, két kilométerre merülnek és mérik a víz tulajdonságait. Amikor a felszínre emelkednek, megfigyeléseiket műholdon keresztül juttatják el a szárazföldre.

A robotok nemcsak a víz hőmérsékletét és sótartalmát mérik, hanem a benne lévő oxigént, nitrogént és a víz savasságát is. A szakemberek a pH-mérések eredményeit használták arra, hogy kiszámolják a vízben feloldott szén-dioxid mennyiségét, majd a kapott adatokból azt, mennyi szén-dioxidot nyel el és mennyit bocsát ki a légkörbe.

"Nem meglepő, hogy a térségben az óceánvíz nagy mennyiségű szén-dioxodot bocsát ki, hiszen a mély víz különösen gazdag szénben. De alábecsültük a kibocsátás nagyságát, mivel kevés adatunk volt a téli hónapokról" - magyarázta Gray.

A Déli-óceánt az Antarktiszi áramlás alkotja, amely egyedülálló a Földön, ez az egyetlen áramlás, amely mind a 360 hosszúsági körön áthalad az Antarktisz körül. Magyon mély, általában 4 és 5 ezer méter közötti. Az Antarktiszi áramlás 21 ezer km hosszú, keletre tartó útján 130 millió köbméter vizet szállít másodpercenként. Ezzel ez a világ legnagyobb áramlata, a vízmennyiség százszor több, mint a Föld összes folyójának vízhozama együtt.

MTI
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó