Támogatta Marjan Sarec jelöltségét a szlovén parlament
2018. augusztus 17. 16:54

Támogatta Marjan Sarec miniszterelnöki jelöltségét pénteken rendkívüli ülésén a szlovén parlament. Sarecet – aki a június 3-i szlovéniai választásokon a második legtöbb szavazatot kapta a Marjan Sarec Listája (LMS) elnökeként – a balközép pártok jelölték a posztra.

A 90 fős törvényhozásban 55 képviselő támogatta és 31 ellenezte az öt párt, az LMS, a szociáldemokraták (SD), Miro Cerar ügyvivő kormányfő Modern Közép Pártja (SMC), Alenka Bratusek volt miniszterelnök pártja (Stranka AB) és a nyugdíjaspárt (DeSUS) közös kormányfő-jelöltjét, akit a szélsőbaloldali Baloldal (Levica) párt kívülről támogatott. A szavazás titkos volt.

A miniszterelnök-jelöltnek két hét áll rendelkezésére, hogy bemutassa kisebbségi kormányát.

A miniszterjelölteket még a parlamentnek is meg kell szavaznia. Az új kormány hivatalba lépéséig továbbra is ügyvezető kormány működik Szlovéniában.

Sarec a parlamenti felszólalásában elmondta: van bátorsága és kitartása, nem fél felelősséget vállalni az országért.

Leendő kormányának egyik legfontosabb feladataként az egészségügy reformját határozta meg, ami szerinte a legnehezebb feladat is egyben. A gazdaságban magas szintű technológiai befektetésekre van szükség – mondta, majd hozzátette: Szlovéniának fel kell készülnie az új kihívásokra. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatban elmondta: sürgős intézkedésekre lesz szükség, ezért demográfiai alapok létrehozását jelentette be.

Sarec kitért a nemzetbiztonsági kihívásokra is. Mint mondta, a déli határok védelme továbbra is elsőbbséget élvez, mert megnövekedett az illegális határsértők száma. Szlovénia eddig hatékonyan védte a schengeni határokat, és a jövőben is ezt fogja tenni – hangsúlyozta.

A 40 éves Sarec karrierjét újságíróként kezdte, később komikus színészként szerzett hírnevet. A politikust júniusban választották meg először parlamenti képviselőnek, előtte több ciklusban volt Kamnik város polgármestere.

Sarec tavaly függetlenként indult az elnökválasztáson is, és a második fordulóban mindössze öt százalékkal kapott kevesebb szavazatot, mint Borut Pahor régi-új elnök. Szavai szerint azért indult, mert generációváltásra van szükség a politikában.

A június eleji parlamenti választást a Janez Jansa volt miniszterelnök vezette jobboldali, bevándorlásellenes Szlovén Demokrata Párt (SDS) nyerte meg 25 mandátumot szerezve, de nem tudott kormányt alakítani. Marjan Sarec balközép pártja szintén nem tudta biztosítani a kormányzáshoz szükséges parlamenti többséget. Ezért Borut Pahor államfő a hivatalos választási eredmények közzététele utáni 30 napon belül kormányképes parlamenti többség hiányában nem tudott miniszterelnököt jelölni.

Július 28-tól ezért hivatalosan is megkezdődött a kormányalakítási tárgyalások második köre. Ebben a szakaszban az elnök mellett már a frakciók is javaslatot tehettek a miniszterelnök személyére, s ha ez sem járt volna sikerrel, a harmadik körben a képviselők, azaz pártjaik is jelölhettek volna, de ekkor már nem lett volna szükség a kormány megválasztásához abszolút többségre, elég lett volna a jelenlevők többségének támogatása.

Sarecnek legkésőbb szeptember 1-jéig be kell nyújtania kormánya névsorát a parlamentnek. Amennyiben ezt nem teszi meg, vagy a leendő koalíciós partnerekkel addig nem születik megállapodást, a nemzetgyűlés új határidőt állapíthat meg. Ha ezt másodszor sem sikerül megtennie, megszűnik miniszterelnök jelölti mandátuma, és előrehozott választásokat kell kiírni.

MTI
Címkék:
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó