Feszült a helyzet Szerbia és Koszovó között
2018. szeptember 6. 16:46

Fenyegetések és üzengetések jellemezték az utóbbi néhány napot Szerbiában és Koszovóban, az országok elnökei pénteken Brüsszelben találkoznak, hogy a Belgrád és Pristina közötti viszony rendezéséről tárgyaljanak, ám egy nappal a találkozó előtt sem biztos még, hogy mit fog mondani egymásnak a két politikus.

Pristinában kedden két parlamenti ülés is kezdődött. Az egyiket a kormány, a másikat az ellenzék kezdeményezte. A Ramush Haradinaj vezette kormány által összehívott ülés napirendjén a Belgráddal folytatott párbeszédet vezető csoport tagjainak megválasztásáról van szó, a másikon pedig az ellenzék azt szeretné elérni, hogy megfosszák Hashim Thaci elnököt a koszovói-szerb párbeszéd további vezetési jogától. Egyik vita sem zárult még le, sőt mindkét ülést folyamatosan halasztgatják, ugyanis a képviselők bojkottja miatt nem határozatképes a parlament.

Az ellenzéki pártok azt szeretnék, hogy az államfő a jövőben ne vegyen részt a Belgráddal folytatott párbeszédben, mert attól tartanak, hogy területcseréről vagy határmódosításról tárgyalna a szerbiai vezetőkkel, ezt pedig elfogadhatatlannak tartják. Noha a területcserét a Ramush Haradinaj vezette kormány is ellenzi, abban nem ért egyet az ellenzékkel, hogy korlátozni kell az államfő mozgásterét a tárgyalások során, ezért inkább egy tárgyalócsoport kijelölését kezdeményezte. Ha azonban csütörtökön sem választják meg a tárgyalócsoport tagjait, pénteken ismét csak Thaci ül tárgyalóasztalhoz Brüsszelben Aleksandar Vucic szerb elnökkel.

Hashim Thaci csütörtökön kijelentette: nagyon kevés esélyt lát arra, hogy megegyezés szülessen Szerbiával, végleges megoldás pedig csak akkor lehetséges a koszovói elnök szerint, ha Szerbia független államként ismeri el Koszovót. Kiemelte azt is, hogy nem szeretné felosztani Koszovót, sokkal inkább a határok "kiigazítását" szeretné elérni a Belgráddal folytatott tárgyalások során. "Nem lesz felosztás, nem lesz területcsere, de készek vagyunk arra, hogy határkiigazítás során 400 négyzetkilométernyi határtérséget módosítsunk Szerbiával" - fogalmazott Hashim Thaci. A koszovói elnök azt szeretné, ha többségében albánok lakta dél-szerbiai Presevó-völgy, valamint Bujanovac és Medvedja települések Koszovóhoz kerülnének. A Presevó-völgyben körülbelül 60 ezer albán él, míg Koszovónak 120 ezer szerb lakosa van.

Míg a koszovói elnök szerint Szerbia nem hajlandó együttműködni, Aleksandar Vucic szerb elnök szerint Pristina nem hajlandó egyetlen fontos kérdésről sem tárgyalni. A szerbiai ellenzék a koszovóihoz hasonlóan attól tart, hogy Vucic hajlandó lenne valamiféle területcseréről szóló megállapodást kötni Koszovóval, ezért élesen bírálta a szerb elnököt.

A feszültségeket tovább gerjeszti, hogy Aleksandar Vucic szombaton Koszovóba akar látogatni, a koszovói házelnök viszont csütörtökön kijelentette, Pristina ugyan engedélyezte a szerb elnök látogatását, de ez az engedély bármikor visszavonható, ha a helyzet instabillá válna. Úgy fogalmazott: "Ha úgy döntünk, hogy nem jöhet, akkor nem léphet be Koszovóba. Engedély nélkül is próbálkozhat, de akkor úgy járhat, mint az a másik (Marko Djuric)". Marko Djuricot, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának a vezetőjét márciusban letartóztattak, majd kiutasítottak Koszovóból, mert állítólag engedély nélkül lépte át a határt.

Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter fenyegetésnek minősítette a koszovói házelnök kijelentését, és azt üzente Kadri Veselinek: ne tegyen semmilyen lépést a szerb elnök ellen, mert ha bármi is történik Aleksandar Vuciccsal Koszovóban, mindenki tudni fogja, ki azért a felelős.

A túlnyomó többségében albánok lakta Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni. A szerbek kultúrájuk és vallásuk bölcsőjeként tekintenek Koszovóra. Szerbia és Koszovó 2013-ban Brüsszelben megegyezett a kapcsolat normalizálásáról, ám előrelépés azóta sem történt.

MTI
Címkék:
megmondó
A mai magyar baloldali ellenzéket meg a klasszikus retorikai alapfogalmakat és művelőiket persze nem illő összevegyíteni.
  • És a magyar keresztényeket ki védi meg?
    „Tűzzel, vassal, golyószóróval és börtönnel” – így kell harcolni a „klerikális reakció” ellen. Ezt maga Kádár János fogalmazta meg egy pártgyűlésen.
  • Mindhalálig Őszöd
    Mindig is utáltam, mit utáltam, rühelltem Őszöd bulvárízű interpretálását, majd mély szakmai politológusi magyarázatait.
  • Olaszliszka, Badacsony – ne legyen harmadik
    Megnevezni sem tudjuk a veszélyt: vagy nincsenek szavak, vagy volnának szavak, de azokat nem szabad használni, mert tiltja a PC.
  • Csatlakozás a hősökhöz
    Tényleg rendszerszintű veszély fenyegeti a jogállamiságot, de még mennyire. És azok a hazafiak, a hősök, akik ezt ki merik mondani.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI