A koszovói kormány hadsereg létrehozását tervezi
2018. szeptember 13. 17:42

Három törvénytervezetet fogadott el a koszovói kormány, amelyek a helyi fegyveres erők hadsereggé alakítását teszik lehetővé - közölte értesülését a Koha Ditore című pristinai napilap az internetes oldalán csütörtökön.

A kormány gyorsított eljárásban továbbította a javaslatokat a parlamentnek, ám egyelőre nem lehet tudni, hogy a képviselőház hogyan szavaz, korábban ugyanis már Hashim Thaci elnök is visszavonta a hadsereg felállítására vonatkozó javaslatot, egyrészt a szavazás kimenetelének bizonytalansága és a kisebbségi képviselők ellenkezése, másrészt pedig a nemzetközi nyomás miatt.

Ramush Haradinaj miniszterelnök csütörtökön kijelentette: a hadsereg felállítására tett lépések mindegyikét egyeztetik NATO-beli stratégiai partnereikkel, főként az Egyesült Államokkal. "Koszovó fegyveres, professzionális, többnemzetiségű és inkluzív erőt épít ki, amelynek alapját a NATO-standardok képezik" - írta a kormányfő a közösségi oldalán.

Annak ellenére, hogy Hashim Thaci egy évvel ezelőtt ugyanezt kezdeményezte, most azt mondta: nem a megfelelő időt választotta ki a kormány a hadseregről szóló parlamenti vitára.

A koszovói biztonsági erők hadsereggé alakításához alkotmánymódosításra lenne szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok eddig ellenezték, akiknek a támogatása nélkül viszont nincs meg az alaptörvény módosításához szükséges kétharmados többség a parlamentben.

A koszovói biztonsági erők könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhásokból állnak, feladatuk a civil lakosság védelme, a válsághelyzetek kezelése, valamint fellépés és segítség természeti csapások vagy más vészhelyzet esetén. A hadsereg nehézfegyverekkel is rendelkezne.

Amikor 1999-ben véget ért a koszovói háború, a felek abban állapodtak meg, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító területen kizárólag nemzetközi haderő tartózkodhat. A Belgrád és Pristina közötti 2013-as brüsszeli megállapodás aláírásakor pedig a NATO képviselői garanciát adtak arra, hogy a koszovói albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR, vagyis a Koszovóban tevékenykedő, a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó erő beleegyezése nélkül.

Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. Koszovónak a függetlenség egyoldalú kikiáltása óta sincs önálló hadserege.

Az ötezer hivatásos katonából és háromezer önkéntesből álló koszovói hadsereg felállításáról hosszabb ideje tárgyalnak Koszovóban, ám az elfogadáshoz szükséges kétharmados támogatottságra nincs lehetőség a szerb kisebbségi politikusok ellenkezése miatt. A kisebbségi képviselők ugyanis csak arra szavaznak igennel, amire Belgrád is rábólint, egy hadsereg létrehozása azon a területen, amelyet Szerbia még mindig sajátjának tekint, pedig nem számíthat támogatásra.

MTI
Címkék:
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó