Maros Sefcovic is elindul csúcsjelölti tisztségért
2018. szeptember 17. 18:12

Maros Sefcovic hétfőn bejelentette, hogy elindul az Európai Szocialisták Pártja (PES)  úgynevezett csúcsjelölti tisztségéért, hogy a párt európai parlamenti (EP-) választási győzelme esetén ő lehessen az Európai Bizottság következő elnöke.

Sajtótájékoztatóján Sefcovic leszögezte, hogy elnökként fokozni kívánná az Európához tartozás érzetét, valamint az emberek biztonság- és stabilitásérzetét.

A jelenkor kihívásairól beszélt, és azokról a társadalmi változásokról, amelyeket sokan fenyegetőnek látnak, a társadalmi egyenlőtlenséget, a bizonytalanságot, a demográfiai helyzetet és a migrációt.

A legfenyegetőbb kihívásnak ugyanakkor a "hamis ígéreteket" nevezte. "Európa-szerte populista, EU- és idegenellenes nézetekre épülő, leegyszerűsítő megoldásokat hallunk. Kihasználják az emberek félelmeit, illetve jogos csalódottságukat vagy haragjukat, visszaélnek a hazafisággal, megosztottságot szítanak, a tűzzel játszanak, és készek lerombolni együttműködésünket, európai álmunkat" - hangsúlyozta.

"Magabiztos és büszke, okos és zöld, társadalmilag igazságos és szolidáris Európát szeretnék" - mondta Sefcovic.

A bizottság energiaunióért felelős szlovák alelnöke elsőként szállt ringbe a jelöltségért a balközép erőket összefogó S&D-ben. A pártcsalád az október közepi kongresszusán dönt majd arról, hogy ki lesz a csúcsjelölt a jövő májusi választáson.

Az Európai Unió működését jól ismerő, 52 éves politikus lenne a brüsszeli testület első kelet- vagy közép-európai vezetője.

A szociáldemokraták közül korábban még Frans Timmermanst, a bizottság első alelnökét és Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőt is esélyesként emlegették, utóbbi azonban nemrég cáfolta, hogy versenybe szállna.

Sefcovicon kívül eddig csak Manfred Weber jelentette be hivatalosan az indulását, ő az Európai Néppárt (EPP) listavezetője kíván lenni.

Ugyancsak hétfőn négy politikus is bejelentkezett a zöldpárti EP-frakció listájának vezetésére: a belga Petra De Sutter, a holland Bas Eickhout, a német Ska Keller és a bolgár Atanas Schmidt.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció soraiból pedig Jan Zahradil cseh képviselő jelezte, hogy indulna a csúcsjelöltségért, azonban hozzátette, hogy magát a rendszert ellenzi, ezért nem is tekinti magát jelöltnek a bizottsági elnökségre.

Bár várhatóan jövőre is a néppárti lesz a legnagyobb frakció az uniós parlamentben, elemzők szerint a többséghez legalább három képviselőcsoport szavazataira lesz szükség, ez pedig komoly alkupozícióba hozhat más pártokat.

Az előző, 2014-es választáson Jean-Claude Juncker volt a legtöbb szavazatot szerző EPP csúcsjelöltje. Az uniós országok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ezért őt jelölte az Európai Bizottság elnökének, az EP pedig megválasztotta a tisztségre.

A csúcsjelölti rendszer már legutóbb is vitákat váltott ki, mivel az EU alapszerződése értelmében az Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament feladata szavazni. A csúcsjelöltek megnevezésével viszont a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagállamok vezetőit.

MTI
Címkék:
  • Permanens forradalom
    Hát igen, vannak Nagy Idők és vannak nagy pillanatok. És adjunk hálát a Sorsnak, hogy ismét részesei lehetünk.
  • Infantilizmus a parlamentben
    A gyönyörű épületet nem bohócoknak tervezte Steindl Imre, az építők, a művészek nem azért formálták csodálatosra, hogy hígvelejűek tombolhassanak benne „szabadon”, brekeghessenek, röföghessenek, nyeríthessenek.
MTI Hírfelhasználó