Elutasították az osztrák alkancellár kezdeményezését
2018. szeptember 17. 22:45

Elutasította az Európai Unió Tanácsának jogi szolgálata Hans-Christian Strache osztrák alkancellár kezdeményezését, hogy foglaljon állást az Európai Parlament által a múlt héten elfogadott, a magyarországi jogállamiság helyzetével foglalkozó Sargentini-jelentés érvényességével kapcsolatban.

A jogi szolgálat erről szóló állásfoglalását, amelyet eljuttattak az EU soros, osztrák elnökségéhez, az APA osztrák hírügynökség ismertette hétfőn.

„Nem képezi részét az Európai Unió Tanácsa gyakorlatának, hogy – amennyiben a testület elé terjesztenék az ügyet – más intézmények eljárásait vizsgálja abból a szempontból, hogy betartották-e saját eljárási szabályaikat” – idézte az APA a jogi szolgálat közleményét, amelyben leszögezték azt is: nem fér kétség ahhoz, hogy az Európai Parlamentnek joga van javasolni az uniós szerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítását. Nem tartozik az Európai Unió Tanácsára annak vizsgálata, hogy az EP miként döntött így – fogalmazott az APA szerint a jogi szolgálat.

Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár, aki az osztrák kormánykoalíció kisebbik pártjának, az Osztrák Szabadságpártnak (FPÖ) a vezetője is – vasárnap ismételten megkérdőjelezte Sargentini-jelentés érvényességét, ezért arra kérte Karin Kneissl külügyminisztert, hogy kérje ki az Európai Unió Tanácsa jogi szolgálatának véleményét.

A 7. cikk szerinti eljárás további menetéről hétfőn az Európai Bizottság egyik szóvivője az APA szerint azt mondta, az Európai Unió Tanácsa majd csak akkor foglalkozik Magyarország ügyével, ha megkapja az Európai Parlament elnökének, Antonio Tajaninak erre vonatkozó levelét. Ez eddig nem történt meg – tette hozzá.

A Magyarország ellen az uniós szerződés 7. cikke szerinti eljárást elindító döntést szerdán 448 EP-képviselő támogatta, 197 ellenezte, 48 képviselő tartózkodott. Az uniós szerződések értelmében az összes EP-képviselő többsége mellett a leadott szavazatok kétharmadára van szükség az indítvány elfogadásához, az EP jogértelmezése szerint viszont csak az igen és a nem szavazatok számítanak leadott szavazatnak, a tartózkodás nem. Ha a tartózkodást leadott szavazatnak tekintik, akkor 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodás mellett az EP nem tudja elfogadni a jelentést, a tartózkodások nélkül viszont igen.

Az uniós szerződés értelmében – ha a parlament elfogadta a határozatot – az eljárás következő szakaszában az uniós tanácsnak kell foglalkoznia a kérdéssel, és meg kell állapítania, hogy valóban fennáll-e Magyarországon az uniós alapértékek súlyos megsértésének világos veszélye. Ehhez négyötödös többségre lenne szükség a tagállamok kormányait tömörítő testületben. Ezt megelőzően az érintett államot mindenképpen meghallgatják az ügyben, és ajánlásokat is megfogalmazhatnak számára.

hirado.hu - MTI
Címkék:
  • Hamis zászlók
    A hamis látszat keltésével azt hazudni, hogy a nemzetellenes szélsőség az adott nemzet megerősödését, gazdagodását, javát akarja.
  • „Tudományos” látásmód
    Ilyen körülmények között lefordíthatjuk-e Lenint magyar pénzből angolra?
  • Még botrányosabb a svéd miniszter nyilatkozata
    Megírtuk, hogy bocsánatkérésre szólította fel a svéd szociális minisztert a családvédelmi akcióterv kapcsán tett kijelentései miatt Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. Most kiderült, még súlyosabb az eset.
  • A kormány küldetése, hogy mindent megtegyen a magyar nemzet fennmaradásáért
    A magyar kormány küldetése, hogy minden támogatást megadjon a nők anyává válásához, hiszen az anyaság a nőiesség része és az Isten alkotta természet rendje. Aki szerint mindez probléma, az beteg - mondta Semjén Zsolt.
  • Somoskőújfalun feltámadás lett a trianoni gyászból
    A hazatérés napjára, a Csehszlovákiától történt visszacsatolás 95. évfordulójára emlékeztek vasárnap Somoskőújfalun. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Nógrád megyei falu díszpolgára az ünnepségen úgy fogalmazott: Somoskőújfalun feltámadás lett a trianoni gyászból.
MTI Hírfelhasználó