Enyhítette az Ítélőtábla Ahmed H. büntetését
2018. szeptember 20. 12:26

Jogerősen öt év börtönbüntetéssel sújtotta Ahmed H.-t csütörtökön a Szegedi Ítélőtábla.

A táblabíróság a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek másodfokon a Cipruson élő szír férfit.

A férfi legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Döntésével a táblabíróság enyhítette az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék által kiszabott hét év fegyházbüntetést.

Korábbi MSZP-s miniszter védte a röszkei terroristát Fotó: MTI/Rosta Tibor

Az ügyész súlyosítást, a védő eltérő minősítést és enyhítést kért az Ahmed H. perben

Az ügyész súlyosítást kért, a védő a bűncselekmény minősítésének megváltoztatását és az első fokon kiszabott büntetés enyhítését indítványozta perbeszédében Ahmed H. másodfokú tárgyalásán csütörtökön a Szegedi Ítélőtáblán.

A Cipruson élő szír férfit a Szegedi Törvényszék március 14-én első fokon a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek, hét év fegyházbüntetéssel sújtotta és tíz évre kiutasította Magyarország területéről.

Vörös István ügyész csütörtökön egyórás perbeszédében azt kérte az ítélőtáblától, hogy a vádlottra a törvényi minimumot jelentő tíz évnél súlyosabb szabadságvesztést szabjon ki. Közölte azt is, a bíróságnak a férfit a jogszabályok alapján a szabadságvesztés kétszeresének megfelelő időtartamra ki kell tiltania Magyarország területéről.

Az ügyész kifejtette, a megismételt elsőfokú eljárás az eljárásjogi szabályoknak megfelelően zajlott le, a törvényszék a vádlott ellentmondó vallomásai mellett értékelte a tanúk által elmondottakat és az olyan objektív bizonyítékokat, mint amilyenek a helyszínen készült videofelvételek.

Mint mondta, a vádlott a tőle lefoglalt mobiltelefonokban talált felvételek alapján tudott arról, hogy a magyar határ le van zárva, a kerítés átlépése, megrongálása bűncselekmény. 2015. szeptember 16-án a röszkei közúti átkelőnél mindvégig határozott szándéka volt, hogy családjával együtt átlépjen a határon, majd Magyarországon keresztül Németországba menjen. Egy rendőr elmondta neki, hogy az átkelő le van zárva, a tranzitzónába kell menniük, a vádlott mégis ott akarta átlépni a határt.

A férfi – ahogy a tömeg többi tagja – többször is követelte a határ megnyitását. Követ tört és hat alkalommal megdobta a rendőröket. Később a mások által megrongált kerítésen keresztül – az elsők között – magyar területre lépett.

Vörös István azt mondta, a férfi egyes tetteit nem lehet kiemelni a cselekvés folyamatából, egységes egészként kell kezelni. A vádlott a tömeg tagjaival annak érdekében dobálta meg a rendőröket – ezzel megvalósítva a csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszakot -, hogy kikényszerítse a határ megnyitását.

A Kúriának az ügyben meghozott döntésére is hivatkozva az ügyész hangsúlyozta, a törvényszék helyesen minősítette terrorcselekménynek a vádlott tettét.

Bárándy Péter, a vádlott védője ugyanakkor azt indítványozta, hogy a táblabíróság eltérően minősítse a vádlott által elkövetett bűncselekményt, és enyhítse büntetését.

Azt mondta, az elsőfokú ítélet megalapozott, a törvényszék a tényállást helyesen állapította meg és indokolása is megfelelő. A vádlott beszűkült tudatállapotban követte el tettét, ez magyarázatot adhat arra is, miért nem emlékszik bizonyos momentumokra tisztán.

A védő kifejtette, a terrorcselekmény csupán az a magatartás, amikor a kényszer célja az állami szerv döntési szabadságának elvonása. Úgy fogalmazott, a tömeg részéről „nagyon csúnya erőszakos fellépés” történt az ott szolgálatot teljesítő rendőrökkel szemben. A dobálás, a kerítés rángatása azonban nem eredményezhette az állami szerv döntésének megváltoztatását, a határ megnyitását – mondta.

Bárándy Péter álláspontja szerint a vádlott cselekménye hivatalos személy elleni erőszak bűntettének minősíthető. Hozzátette, azt azonban a bíróságnak mérlegelnie kell, hogy védence csitítani próbálta a tömeget, akarata az idő nagy részében ellentétes volt a zavargás többi résztvevőjével.

Az ügyvéd közölte: a Cipruson élő vádlott uniós tartózkodási engedéllyel rendelkezett, így az, hogy átlépte a határt, csupán szabálysértésnek minősül.

Ahmed H. az utolsó szó jogán bocsánatot kérve azt mondta, nagyon sajnálja a történteket, azt, hogy erőszakosan lépett fel, a rendőrök ellen fordult.

Hozzátette, terrorcselekmény elkövetésével vádolják, noha éppen a terror jelenléte miatt volt kénytelen elhagyni szülőföldjét, és családjának is azért kellett elmenekülnie Aleppóból.

MTI
Címkék:
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Stratégiai rasszizmus
    Ismét kiderült, hogy a spekulánsi szervezetek számára a terrormigránsok fontosabbak, mint az európai gyermekek.
  • Orbán: A törvény jót fog tenni a munkavállalóknak
    Fontos és jó törvényt alkottunk – nyilatkozta újságíróknak Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban, miután a képviselők megszavazták a munka törvénykönyve módosítását, amely tartalmazza egyebek mellett a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásának és az önként vállalt túlmunkának a lehetőségét.
  • Példátlan cirkusz a parlamentben
    Az MSZP, a Párbeszéd és a DK képviselői, valamint függetlenek a parlament szerdai üléskezdése előtt felsorakoztak az elnöki emelvény, valamint az előtte lévő szónoki pulpitus körül, mindkét oldalról elállva a feljárat útját.
  • Újracsomagolt Merkel-korszak
    A CDU-kongresszus személycseréi a folytonosságot garantálják a radikális irányvonallal szemben.
MTI Hírfelhasználó