Az alkotmányjog oktatásának módszertani kihívásai
2018. szeptember 21. 12:36

Az alkotmányjog oktatásánál oda kell figyelni arra, hogy az olyan absztrakt fogalmakat, mint az egyenlőség, szabadság, jogbiztonság a valós, hétköznapi élethez kössék - hangoztatta az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke az alkotmányjogot oktatók I. találkozóján, pénteken Budapesten.

Sulyok Tamás a tanácskozáson arról beszélt: az alkotmányjoggal a hallgatók többnyire az első évfolyamokon ismerkedhetnek meg, így az oktatóknak nagy felelősségük van abban, hogy milyen első benyomás alakul ki a diákokban a jog világáról.

Azt mondta, a hallgatókat fel kell készíteni arra, hogy felismerjék az egyes alkotmánybírósági döntések mögött az ideológiai hátteret, képessé kell tenni őket arra, hogy ezeket megértsék és más szemléletmódokkal összevethessék. Hozzátette: ehhez kiváló "alapanyag" az alkotmánybírósági határozat, mert a döntés, a különvélemények, párhuzamos indoklások együttes elemzése több fontos alkotmányos érvrendszert is bemutat.

Olyan korban élünk - mondta Sulyok Tamás -, amikor évtizedes, véglegesnek és lezártnak hitt paradigmák változhatnak meg nagyon gyorsan. Ha nem a múltnak, hanem a jövőnek kívánunk tanítani, akkor érdemes szem előtt tartani, hogy az alkotmányjog folyamatosan változó és alakuló diszciplína - jelentette ki.

Az Ab elnöke felhívta a figyelmet: a jogrendnek értelmet adó értékek, jól csengő fogalmak csak akkor válnak valóban az élet szerves részévé, ha a mindennapi életben is találkozni velük.

Kukorelli István egyetemi tanár, alkotmányjogász köszöntőjében arról beszélt: alkotmányjogot oktatni hivatás, azonban az alkotmányjogot oktatók nagy részének nincs tanári diplomája, az egyetem elvégzése után "a mély vízbe" dobják őket, holott szükség lenne arra, hogy megtanuljanak tanítani.

Az alkotmányjog tanításánál szükség van a tudás, az ismeretek átadására, de arra is, hogy a diákokat gondolkodásra késztessék és közvetítsék nekik az alkotmányjog klasszikus alapelveinek jellegét - jegyezte meg az alkotmányjogász.

Véleménye szerint a jogászképzés mai helyzete nem kedvez ezeknek az elveknek, a legtöbb egyetemen tömegképzés folyik, írásbeli vizsgákkal, ahol a hallgatók nagy része örül "a kis bélásoknak".

Az államnak elemi érdeke lenne, hogy hosszabb távon gondolkodjon a jogászképzés szükségességéről. "Nem fáj", a legolcsóbb képzések egyike, és ha ebből is kivonul, az több mint felelőtlenség - jelentette ki Kukorelli István.

Székely László, az alapvető jogok biztosa házigazdaként köszöntötte a találkozó résztvevőit. Azt emelte ki, hogy bár minden alkotmányjogot tanító ért a saját tárgyához, szükséges, hogy azok, akik ezt a pályát választják, megismerjék az oktatás módszereit.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában megtartott találkozót a Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete szervezte az Alkotmánybírósággal és a biztos hivatalával, hogy áttekintsék többi közt az alkotmányjog oktatásának módszertani kihívásait, a diplomás jogászok alkotmányos ismereteit és kompetenciáit, valamint az alkotmányjog oktatásának külföldi gyakorlatát. A rendezvényen több alkotmánybíró és mintegy harminc oktató vesz részt, a találkozón valamennyi jogi kar képviselteti magát.

MTI
Címkék:
  • Budapest felett az ég
    Visszajöttek, akik annyira hiányoztak, visszajöttek, akikért megint rajongunk. Gyurcsány és az SZDSZ.
  • Újra kell tanulnunk a demokráciát
    A „létező demokrácia” részének kell tekintenünk az idegen titkosszolgálatok videókészítését és az időzített nyilvánosságra hozást. A külföldi tőzsdespekulánsok kampányfinanszírozó tevékenységét. A külföldi propagandaközpontok itthoni buzgólkodását.
  • A főváros új vezetése partneri viszonyra törekszik a kormánnyal
    Budapest új vezetése készen áll partneri viszony kialakítására a kormánnyal - hangsúlyozta első nemzetközi sajtótájékoztatóján szerdán Karácsony Gergely megválasztott főpolgármester. Ezt pénteki hivatalba lépése után levélben jelzi Orbán Viktor miniszterelnöknek, akitől személyes találkozót kér - fűzte hozzá az ellenzéki politikus a Patyolat próbaüzem nevű kulturális befogadó térben tartott eseményen.
  • Amikor Magyarországra migrált nyugati liberálisok döntik el, hogy ki legyen Budapesten a főpolgármester
    Budapesten szavazati joggal rendelkezik 90 ezer olyan európai állampolgár, akik nem beszélnek magyarul, nem rendelkeznek magyar felmenőkkel és egyáltalán nem tetszik nekik a nemzeti érdeket szem előtt tartó politizálás. Ezek a liberális külföldiek viszont meghatározták a főpolgármester-választás kimenetelét. Sőt egyes vélemények szerint el is döntötték azt – írja a Tűzfalcsoport.
  • Kétharmad közelében a kormánypártok
    A mandátumok csaknem kétharmadát megszerezte a Fidesz—KDNP a megyei közgyűlésekben a vasárnapi választáson. A szocialista párt önállóan csupán tizenkét képviselői helyet szerzett, de közben kettő helyett három polgármesterük lett a megyei jogú városokban. Budapesten az ellenzék nyertese egyértelműen az MSZP lett, a párt összesen hat polgármestert ad, így néggyel növelték a kerületi vezetőik számát.
MTI Hírfelhasználó