Áder: Egyre több migránst hoz a klímaváltozás
2018. szeptember 21. 22:05

A határvédelem a következő években a korábbinál nagyobb terhet jelent majd a katonáknak – hangsúlyozta a köztársasági elnök pénteken a debreceni Kratochvil Károly katonai középiskola diákjainak tartott előadásán.

Áder János kijelentette: „az a migráció, amit eddig Európában láttunk, nagyságrendekkel kisebb annál, mint ami várható”. Az államfő ezzel a klímaváltozás következtében fokozódó migrációs nyomásra utalt, amelynek során 400-500 millió ember kelhet útra. Felhívta a diákok figyelmét arra, hogy leendő szakmájuk mellett olyan területeken is helyt kell majd állniuk, amire talán ma még nem is gondolnak. E területek közül a migráció mellett a rekordárvizek, aszálytüzek elhárításában való közreműködést, illetve egészségügyi járványok esetén a karanténok, a rend biztosításával összefüggő teendőket nevezte meg.

A rendhagyó tanóra elején az államfő beszélt a nyári erdőtüzekről, hatalmas árvizekről a világ különböző pontjain, s kiemelte, hogy Magyarországon a nyáron 33 napon keresztül folyamatos volt a hőhullám, amire korábban nem volt példa. Az okok között megemlítette a népességnövekedést: amíg az első világháború után 2 milliárd volt a Föld népessége, ma 7,7 milliárd, 2050-re pedig eléri a 10 milliárdot. Külön szembetűnő a városi népesség növekedése: 1950-ben nyolc 5 milliót meghaladó népességű nagyváros volt a világon, 2015-ben már 48, köztük 10-20 milliós gigapoliszokkal – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy ezzel együtt nőtt a fogyasztás, az energiafelhasználás, a károsanyag-kibocsátás.

Drámainak nevezte a szén-dioxid-szint emelkedését, ami összefügg a földfelszíni hőmérséklet-növekedéssel, utóbbi – mint megjegyezte -, ha 2 Celsius fokkal emelkedik, annak drámai következményei lesznek. Szemléltetésül felidézte: hárommillió évvel ezelőtt fordult elő, hogy a hőmérséklet 3 fokkal haladta meg a jelenlegit, s akkor – a legóvatosabb becslések szerint – 9 méterrel nőtt a tengerek vízszintje. Beszélt arról is, hogy a népességnövekedést kétszeresen haladta meg a vízfelhasználás növekedése, miközben az édesvizek mennyisége ugyanannyi. A vízhiány 2050-re 40 százalékos lesz ahhoz képest, amennyire szükség lenne, „ebből súlyos konfliktusok származhatnak”.

Áder János közlése szerint gyakoribbá válnak az áradások és az aszályok a világban, felgyorsul a víz körforgása (a hidrológiai ciklus), romlik az élelmiszer-termelés biztonsága, felgyorsul a tengerek savasodása; a jégtakaró olvadásával emelkedik a tengerszint, s mindezek következtében erősödnek a társadalmi konfliktusok. Utóbbira példaként említette a szíriai háborút, amit 3 éves aszály előzött meg, hozzájárulva a tömeges migrációhoz.

Szavai szerint a klímaváltozás veszélyezteti a stabilitást, növekednek a természeti katasztrófák okozta károk, az egészségügyi kockázatok: légszennyezés, vízszennyezés, termőtalaj pusztulása. A megoldások között sorolta fel a köztársasági elnök a „körforgásos gazdaság” térnyerését, ami azt jelenti, hogy amit eddig hulladékként kezeltek, arra újrahasznosítható erőforrásként kell tekinteni. Ennek során előadásában számos ígéretes magyar találmányt is megemlített.

Áder János köztársasági elnök a klímaváltozásról tartott előadása előtt a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumban, Debrecenben 2018. szeptember 21-én (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Áder János a rendhagyó tanórán – amelyen a debreceni katonai középiskola csehországi testvérintézményének diákküldöttei is részt vettek – kérdésre válaszolva „óriási felelőtlenségnek” nevezte, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a fosszilis energia (szén, olaj) kitermelésének javára lazították a környezetvédelmi előírásokat. Ezzel összefüggésben megjegyezte: „nem biztos, hogy aki a legnagyobb kárt okozta, az lesz a legnagyobb elszenvedője, de (az intézkedések) társadalmi kárát meg kell fizetnie mindenkinek”.

Ugyanakkor „nem reménytelen” a helyzet: 2016 volt az első év, amikor a megújuló energiába már többet fektettek, mint a fosszilisba, s ez a tendencia azóta is folytatódik – mondta Áder János Debrecenben, a Klímaforradalom – kihívások és megoldások címmel tartott előadásán.

hirado.hu - MTI
Címkék:
  • Az állam a legrosszabb tulajdonos...
    „Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
  • Két majom
    Az érdekes, hogy mindketten beleszóltak, mit beleszóltak, próbáltak beleavatkozni a magyar belpolitikába.
  • Fideszes szavazatok is kellettek Von der Leyennek
    A német Ursula von der Leyen lesz az Európai Bizottság következő elnöke. A politikus csak nagyon szűk többséget szerzett az Európai Parlamentben, így még meggyűlhet a baja az átláthatóságért kiáltó testülettel. Az EP októberben szavaz majd az új összetételű bizottságról.
  • Az idő urai
    Mivel érdekekről van szó, s jogegyenlőségről, Magyarországnak egy pillanatra sem szabad beleélnie magát abba a vízióba, hogy mostantól a bizottság megváltozik, s felfigyel az aggasztó jelekre, esetleg figyelembe veszi a szavazópolgárok akaratát.
  • Riadólánc: 200 álcivil szervezet támadja a Fidesz jelöltjét
    Soros György mintegy 200 európai lobbiszervezete levélben fordult az Európai Néppárthoz azért, hogy megakadályozza a fideszes Hidvéghi Balázs megválasztását az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) alelnöki posztjára, és megvétózzon más fideszes jelölteket is.
MTI Hírfelhasználó