Az Alzheimer-kór világnapja
2018. szeptember 22. 22:58

A Nemzetközi Alzheimer Társaság 1994-ben kezdeményezte az Egészségügyi Világszervezettel együttműködve, hogy szeptember 21-e az Alzheimer-kór világnapja legyen. Magyarországon 2002 óta szerveznek rendezvényeket ebben a témában. Az időseket érintő betegség súlyos szellemi leépüléshez vezet, amely komoly terheket jelent a társadalom számára is.

A világnapi események célja, hogy a társadalom minél szélesebb rétegének figyelmét felhívják a szellemi leépüléssel járó betegség veszélyeire, eloszlassák a köztudatban élő tévhiteket ezzel kapcsolatban, valamint társadalmi összefogást sürgessenek, ezzel is előmozdítva a betegségben szenvedők körülményeinek javítását.

A kórt az 1864-ben született bajor orvos és pszichiáter, Alois Alzheimer írta le először a múlt század elején, így róla nevezték el. Az Alzheimer-kór az időskor betegsége. A központi idegrendszert támadja: az agyban olyan fehérjelerakódások keletkeznek, amelyek – a feltételezések szerint – felfalják az agysejteket. Ennek a folyamatnak a következményeként először szellemi, majd testi leépülés következik be. Egy másik feltételezés szerint mindezt egy ingerületátvivő anyag (acetilkolin) hiánya okozza.

Gyógyíthatatlan

A betegség nem gyógyítható, a leépülést pedig nem lehet visszafordítani. Évek óta egyre nagyobb hangsúlyt kap a betegség korai diagnosztizálása, mert az időben elkezdett kezelésekkel lassítani lehet a kóros folyamatot.

A betegség kiváltó oka ma még ismeretlen, újabb kutatások szerint nagyrészt örökletes, genetikai tényezőkre vezethető vissza. Csiba László, a Magyar Neurológiai Társaság elnöke a Magyar Hírlap pénteki számában felhívta azokra a rizikófaktorokra a figyelmet, amelyek növelik a megbetegedés esélyeit: a magas vérnyomás, a fejtraumák, a rosszul kezelt cukorbaj, egyes nyugtatók, illetve az elhízás mind növelik a kór kockázatát.

Képünk illusztráció (Fotó: Shutterstock)

(Fotó: Shutterstock)

Pár vizsgálattal felismerhető a baj

Az Alzheimer-kór tünete a kezdeti szakaszban bizonyos tevékenységek zavara, például a telefon vagy a közlekedési eszközök használatára való képtelenség, a gyógyszerek összevissza szedése vagy az indokolatlan bevásárlások. Ezek mind-mind riasztó jelek lehetnek a családtagoknak és a környezetnek.

Ha az idősebb családtagoknál memóriazavart, az érdeklődés beszűkülését vagy a készségek gyengülését tapasztaljuk, a beteget ki kell vizsgálni. A beteg gyakran nem panaszkodik memóriazavarra, a változást a környezet észleli.

Egyszerű teszttel megállapítható, hogy valakinél valóban gyanakodhatunk-e Alzheimer-kórra. Kérjük meg, hogy rajzoljon le egy analóg órát, amelynek mutatói például fél tizenegyet vagy négy órát jeleznek. Ha nem sikerül, érdemes további vizsgálatokat kezdeményezni – javasolta Csiba László.

Az Alzheimer-kór csupán a leépülés egyik válfaja, a feledékenység egy másik betegséghez – többek között agydaganathoz, hormonzavarhoz, depresszióhoz vagy vitaminhiányhoz – társuló tünet is lehet.

Megduplázódhat a betegek száma

Világszerte 50 millióra becsülik az időskori szellemi hanyatlás (demencia) előfordulását, de 30 éven belül százmillióra emelkedhet a betegek száma. A Nemzetközi Alzheimer Társaság évekkel ezelőtt indította útjára a Globális Alzheimer Chartát, amelyben felszólította a kormányokat arra, hogy kiemelt közegészségügyi és szociális ellátást biztosítsanak ennek a betegségnek és más eredetű demenciáknak.

hirado.hu - MTI
  • Hamis zászlók
    A hamis látszat keltésével azt hazudni, hogy a nemzetellenes szélsőség az adott nemzet megerősödését, gazdagodását, javát akarja.
  • „Tudományos” látásmód
    Ilyen körülmények között lefordíthatjuk-e Lenint magyar pénzből angolra?
  • Még botrányosabb a svéd miniszter nyilatkozata
    Megírtuk, hogy bocsánatkérésre szólította fel a svéd szociális minisztert a családvédelmi akcióterv kapcsán tett kijelentései miatt Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. Most kiderült, még súlyosabb az eset.
  • A kormány küldetése, hogy mindent megtegyen a magyar nemzet fennmaradásáért
    A magyar kormány küldetése, hogy minden támogatást megadjon a nők anyává válásához, hiszen az anyaság a nőiesség része és az Isten alkotta természet rendje. Aki szerint mindez probléma, az beteg - mondta Semjén Zsolt.
  • Somoskőújfalun feltámadás lett a trianoni gyászból
    A hazatérés napjára, a Csehszlovákiától történt visszacsatolás 95. évfordulójára emlékeztek vasárnap Somoskőújfalun. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Nógrád megyei falu díszpolgára az ünnepségen úgy fogalmazott: Somoskőújfalun feltámadás lett a trianoni gyászból.
MTI Hírfelhasználó