Száz éve született a Nemeth-kód kidolgozója
2018. október 15. 00:14

Száz éve, 1918. október 16-án született Abraham Nemeth magyar származású vak amerikai matematikus. Ő dolgozta ki a vakok számára a Braille matematikai és tudományos lejegyzési rendszert (Nemeth-kód), munkássága a vakok számára is utat nyitott a tudományos pálya felé.

Abraham Nemeth jiddis nyelvű magyar zsidó bevándorlók gyermekeként jött a világra Manhattanben, szembetegsége (makuladegeneráció és retinitis pigmentosa) miatt vakon. Népes, szerető és gondoskodó család vette körül, a közlekedésre, az utcán való tájékozódásra édesapja tanította meg. A kisfiú az aprólékosan elmesélt látnivalókból (utcák, közlekedés, irányok, tárgyak) fejben épített fel magának térképet. Kitűnő memóriája révén az iskolai tananyagot is könnyen elsajátította, kedvenc tantárgya a matematika volt. Ezt tanítani is szerette volna, de vaksága miatt tanárai inkább a jobb elhelyezkedési lehetőséggel kecsegtető pszichológusi pályára irányították.

Pszichológiai alapdiplomáját a Brooklyn College-ban, a mester fokozatot a Columbia Egyetemen szerezte meg. Állást azonban mégsem talált, és végül a keresgélésbe belefáradva felesége biztatására folytatta felsőfokú matematikai tanulmányait. 1946-ban a Brooklyn College-ban vállalt önkéntes munkát, a háborúból hazatért fiatalokat tanította. Először vonakodva alkalmazták, de hamar bebizonyította, hogy tanárnak és matematikusnak is kiváló, és rövid idő múlva matematikatanárként dolgozhatott.

A gyerekkorában tanultak révén kialakult készségének köszönhetően fel tudta írni a táblára a szövegeket és a képleteket (sőt egyenesebb vonalvezetéssel, mint a látók), bevallása szerint ennek köszönhette a magas matematikában való előrehaladását is. A Braille-írást azonban nem a tudományos szövegek megértésének segítésére fejlesztették ki, a vakok és gyengén látók számára e téren akkor még nem létezett semmilyen technológiai segítség. Már a viszonylag egyszerű négyzetgyök jelzése is nehézségekbe ütközött, a differenciálszámításról nem is beszélve.

Az 1940-es évektől kezdte felépíteni saját használatú Braille-rendszerét, amely csak egy véletlen révén kapott nyilvánosságot. 1952-ben egy szintén vak atomfizikus kollégája integráltáblázatot kért tőle, és ő segítségként megmutatta neki a táblázata olvasásához szükséges kód használatát. A fizikus fél óra múlva már használta a táblázatot, és megkérte, hogy írja le szabályrendszerét, amely „Nemeth Braille-kód a matematikai és tudományos jelölésekhez” néven vált szabvánnyá.

A Nemeth-kód az írásban használatos matematikai lejegyzés megjelenési jellemzőit teszi Braille-ban is közölhetővé. A megjelenés alapú megközelítésnek nagy előnye, hogy az átírónak a helyes lejegyzéshez nem kell jártasnak lennie az adott tudományban, és más tudományágak szakanyagainak lejegyzésére is jól használható. A Nemeth-kódok száma több tízezerre tehető, bevezetése óta négyszer módosították.

1955-ben Michiganbe költözött, a Detroit Mercy Egyetemen kapott állást. 1985-ös nyugdíjba vonulásáig itt tanított, vakokat és látókat egyaránt. Az 1960-as években már számítógép-tudományt is tanult, az egyetemen ő indította el a tantárgy oktatását. Matematikai doktori fokozatát 1964-ben a michigani Wayne State University doktori programjának elvégzése után kapta meg.

1991 és 2001 között tevékenyen részt vett az egységesített angol Braille-írás (Unified English Braille/UEB) kidolgozásában, és ezzel párhuzamosan építette a nevével fémjelzett egyetemes Braille-rendszerét (Nemeth Universal Braille System/NUBS). Az angolszász nyelvterületen 2012-ben a UEB-t fogadták el standard irodalmi Braille-írásként, az NUBS hivatalosan választható opció maradt. Az NUBS fejlesztése ma is zajlik, és elképzelhető beolvadása a hivatalos Nemeth-kódba, amelyet legutóbb 2013-ban bővítettek.

Nemeth nevéhez fűződik az írott matematikai szöveget beszédben feldolgozó, MathSpeak szabályrendszerének kidolgozása is. Szerteágazó érdeklődési köre a tudomány világától a társadalmi szerepvállaláson át a kultúráig terjedt. Elkötelezett tagja volt a zsidók és vakok közösségének, kiválóan zongorázott, héber imádságos könyveket írt át Braille-re. Szeretett másokat szórakoztatni, jó memóriájának köszönhetően minden témához volt egy odavágó vicce vagy sztorija.

Hosszú életet élt, 2013. október 2-án, 94 éves korában halt meg szívszélhűdésben. „A legjobb segítség, amit egy embernek adhatsz, az a képesség, melynek segítségével saját maga tud megküzdeni mindennel. Az a függetlenség, melyet a Nemeth-kód használata ad nekik, felbecsülhetetlen” – méltatta halála után életművét unokahúga, Dianne Bekritsky.

MTI
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
  • A Szent Korona nemcsak tárgy, hanem eszme is
    A Szent Korona sokkal több, mint egy díszes ötvösmunka. Jogforrás, jelkép, ereklye, nemcsak tárgy, de eszme is, hordozza erősségeinket és gyengeségeinket, tanúja küzdelmeinknek, abroncsa közös sorsunknak, büszkévé tesz, figyelmeztet hivatásunkra, emlékeztet nemzeti együvé tartozásunkra.
  • A történelemoktatásról – Hozzászólás a NAT-vitához
    Miért fontos, hogy történelmet tanuljunk? Milyen értékeket, ismereteket, tudásokat akarunk átadni, megtanítani az utánunk jövő nemzedékeknek és mi célból?
  • Bayer: Gruevszki bűne
    Gruevszki a migránsválság kellős közepén, országa jobboldali vezetőjeként kerítést épített a görög határszakaszra, és bejelentette, hogy mindenáron feltartóztatja az inváziót.
MTI Hírfelhasználó