Zárul az olló Magyarországon
2018. október 21. 20:57

Egyre csökken a különbség az alacsony és a magas keresetek között Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztusi adatai szerint júniusban a bruttó átlagkereset meghaladta a 329 ezer forintot, az átlagos nettó jövedelem pedig némileg több volt 219 ezer forintnál.

A bérolló folyamatos zárulásának oka, hogy a kisebb fizetések jobban emelkednek – mondta az M1 Summa című műsorában Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő.

2010-ben valamivel több mint 202 ezer forint volt a teljes munkaidőben dolgozók havi bruttó átlagkeresete a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Ez egy munkavállalónak nettó mintegy 132 ezer forintot jelentett 8 évvel ezelőtt.

Emelkedő keresetek

A KSH augusztusi adatai szerint idén júniusban a bruttó átlagkereset meghaladta a 329 ezer forintot, az átlagos nettó jövedelem pedig némileg több volt 219 ezer forintnál. Ez azt jelenti, hogy 2010 óta a nettó bérek több mint 60 százalékkal emelkedtek hazánkban. Szalai Piroska szerint ráadásul az elmúlt években a kisebb fizetések nagyobb mértékben nőttek, mint a magasabb kategóriájú bérek. Vagyis zárul a bérolló, azaz a jól és rosszabbul kereső dolgozók közötti egyenlőtlenség.

Ezt támasztja alá, hogy a bruttó keresetek mediánja jobban emelkedett, mint az átlagkereset – hangsúlyozza a munkaerőpiaci szakértő.

Egymáshoz közeledő medián és átlag

Szalai Piroska kifejtette: amennyiben a teljes népességet bérsorba állítanánk, akkor a középső foglalkoztatottnak a keresetét neveznénk mediánkeresetnek. A középső foglalkoztatott és az átlag távolsága is egy mutatója a bérollónak. Akkor, amikor ők nagy távolságra vannak egymástól, akkor a bérolló nagyobb abban az országban.

Elmagyarázta, Magyarországon 2012-ig, vagyis az első komoly minimálbéremelésig sokkal nagyobb volt a távolsága arányaiban az átlagnak a mediántól. Jelenleg azonban a medián egyre közeledik az átlaghoz.

Az ok a bérnövekedés

Szalai Piroska szerint a felzárkózás mögött a 2012 óta tartó folyamatos bérnövekedés áll, amelynek egyik legfontosabb állomása a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás volt. A kormányzati intézkedések hatására 2010 és 2018 között a minimálbér 88 százalékkal, míg a garantált bérminimum több mint duplájára, 102 százalékkal növekedett. A szakértő azt mondta: az egyenlőtlenségek az egyes ágazatokban változó mértékben csökkentek.

Magyarországon a 22 nemzetgazdasági ágazat közül azokban az ágazatokban, ahol magasabb szokott lenni az átlagbér – infokommunikáció, pénzügy –, ott kisebb mértékben emelkedtek arányaiban a bérek, mint azokban az ágazatokban, ahol nagyon sokan dolgoznak alacsonyabb jövedelemszinteken – fejtette ki Szalai Piroska.

Hozzátette: a versenyszférában alacsonyabb jövedelemszintű ágazatnak szokták tekinteni a vendéglátóipart, a szállodákat, a turizmussal kapcsolatos területeket.

Igazoló statisztikák

A bérolló záródását támasztja alá az az OECD-statisztika is, amely a társadalom legjobban kereső 10 százalékának, valamint a legalacsonyabb keresetűek 10 százalékának arányát vizsgálja – jelezte Szalai Piroska.

A legmagasabb keresetű 10 százalék átlaga és a legalacsonyabb keresetű 10 százalék átlaga jelenleg négyszeres alatti szorzót mutat. Tehát 3,7-szer többet keres a legmagasabb tíz százalék, mint a legalacsonyabb tíz – magyarázta a szakértő, majd hozzátette: ez nagyjából megfelel a környezetünkben lévő országoknak.

Elmondta: régebben, 2012 előtt ez még 4,2-4,6 százalék is volt, akkor hazánk Európában kimagaslóan rossz értékkel bírt, vagyis kimagaslóan nagy volt a bérolló a két szélső szegmens között.

Ugyanez az arány a Visegrádi 4-ek országaiban – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – hasonló volt 2016-ban: Lengyelországban például a 3,8-szorosát, Csehországban és Szlovákiában pedig a 3,5-szeresét vitték haza a legjobban keresők a legalacsonyabb átlagkeresetűek bérének.

Ausztriában ez a mutató 3,3 volt két évvel ezelőtt. Szalai Piroska ugyanakkor hangsúlyozta: ezek 2016-os adatok, amelyek a 6 éves bérmegállapodás és a kedvező munkaerőpiaci folyamatok hatására tovább javulhattak, azaz a bérolló tovább záródhatott az elmúlt két évben.

hirado.hu - M1
Címkék:
  • A Szent Péter-i Európa védelme
    Belülről akarják felrobbantani – vagy talán inkább szétmállasztani – a szellemi birodalmat, hosszú ideje, ám most egyfajta végkifejlet látszik közeledni.
  • Orbánt támadja egy lenini hasznos idióta
    Most a populista jelző – nem is címkéjével, hanem – bunkójával ütik le azokat, akik másként gondolkoznak, mint a Központ.
  • Novák: Párizs a média félretájékoztatásának az áldozata
    Önkéntesen döntöttünk arról, hogy az európai parlamenti választásokig hátralévő időszakban felfüggesztjük a kapcsolatainkat az Európai Néppárttal, és megvárjuk, milyen irányt vesz az a folyamat, amely egy támadássorozatot jelentett Magyarország ellen - jelentette ki az MTI-nek csütörtökön Párizsban Novák Katalin, a Fidesz külügyekért felelős alelnöke.
  • Politológus: az Európai Néppárt veszít erejéből
  • Formálódik a magyar 5G stratégia
    Az 5G napjaink egyik legnagyobb hatású technológiai újdonsága, amely az állampolgárok és a vállalkozások mindennapi életét alapjaiban megváltoztató innovatív termékek, szolgáltatások és üzleti modellek elterjedését teszi lehetővé. Kiemelt cél a piacképes üzleti modellek és technológiai megoldások kidolgozására alkalmas, világszínvonalú kutatás-fejlesztési és innovációs környezetek és tesztrendszerek létrehozása is.
MTI Hírfelhasználó