Zárul az olló Magyarországon
2018. október 21. 20:57

Egyre csökken a különbség az alacsony és a magas keresetek között Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztusi adatai szerint júniusban a bruttó átlagkereset meghaladta a 329 ezer forintot, az átlagos nettó jövedelem pedig némileg több volt 219 ezer forintnál.

A bérolló folyamatos zárulásának oka, hogy a kisebb fizetések jobban emelkednek – mondta az M1 Summa című műsorában Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő.

2010-ben valamivel több mint 202 ezer forint volt a teljes munkaidőben dolgozók havi bruttó átlagkeresete a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Ez egy munkavállalónak nettó mintegy 132 ezer forintot jelentett 8 évvel ezelőtt.

Emelkedő keresetek

A KSH augusztusi adatai szerint idén júniusban a bruttó átlagkereset meghaladta a 329 ezer forintot, az átlagos nettó jövedelem pedig némileg több volt 219 ezer forintnál. Ez azt jelenti, hogy 2010 óta a nettó bérek több mint 60 százalékkal emelkedtek hazánkban. Szalai Piroska szerint ráadásul az elmúlt években a kisebb fizetések nagyobb mértékben nőttek, mint a magasabb kategóriájú bérek. Vagyis zárul a bérolló, azaz a jól és rosszabbul kereső dolgozók közötti egyenlőtlenség.

Ezt támasztja alá, hogy a bruttó keresetek mediánja jobban emelkedett, mint az átlagkereset – hangsúlyozza a munkaerőpiaci szakértő.

Egymáshoz közeledő medián és átlag

Szalai Piroska kifejtette: amennyiben a teljes népességet bérsorba állítanánk, akkor a középső foglalkoztatottnak a keresetét neveznénk mediánkeresetnek. A középső foglalkoztatott és az átlag távolsága is egy mutatója a bérollónak. Akkor, amikor ők nagy távolságra vannak egymástól, akkor a bérolló nagyobb abban az országban.

Elmagyarázta, Magyarországon 2012-ig, vagyis az első komoly minimálbéremelésig sokkal nagyobb volt a távolsága arányaiban az átlagnak a mediántól. Jelenleg azonban a medián egyre közeledik az átlaghoz.

Az ok a bérnövekedés

Szalai Piroska szerint a felzárkózás mögött a 2012 óta tartó folyamatos bérnövekedés áll, amelynek egyik legfontosabb állomása a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás volt. A kormányzati intézkedések hatására 2010 és 2018 között a minimálbér 88 százalékkal, míg a garantált bérminimum több mint duplájára, 102 százalékkal növekedett. A szakértő azt mondta: az egyenlőtlenségek az egyes ágazatokban változó mértékben csökkentek.

Magyarországon a 22 nemzetgazdasági ágazat közül azokban az ágazatokban, ahol magasabb szokott lenni az átlagbér – infokommunikáció, pénzügy –, ott kisebb mértékben emelkedtek arányaiban a bérek, mint azokban az ágazatokban, ahol nagyon sokan dolgoznak alacsonyabb jövedelemszinteken – fejtette ki Szalai Piroska.

Hozzátette: a versenyszférában alacsonyabb jövedelemszintű ágazatnak szokták tekinteni a vendéglátóipart, a szállodákat, a turizmussal kapcsolatos területeket.

Igazoló statisztikák

A bérolló záródását támasztja alá az az OECD-statisztika is, amely a társadalom legjobban kereső 10 százalékának, valamint a legalacsonyabb keresetűek 10 százalékának arányát vizsgálja – jelezte Szalai Piroska.

A legmagasabb keresetű 10 százalék átlaga és a legalacsonyabb keresetű 10 százalék átlaga jelenleg négyszeres alatti szorzót mutat. Tehát 3,7-szer többet keres a legmagasabb tíz százalék, mint a legalacsonyabb tíz – magyarázta a szakértő, majd hozzátette: ez nagyjából megfelel a környezetünkben lévő országoknak.

Elmondta: régebben, 2012 előtt ez még 4,2-4,6 százalék is volt, akkor hazánk Európában kimagaslóan rossz értékkel bírt, vagyis kimagaslóan nagy volt a bérolló a két szélső szegmens között.

Ugyanez az arány a Visegrádi 4-ek országaiban – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – hasonló volt 2016-ban: Lengyelországban például a 3,8-szorosát, Csehországban és Szlovákiában pedig a 3,5-szeresét vitték haza a legjobban keresők a legalacsonyabb átlagkeresetűek bérének.

Ausztriában ez a mutató 3,3 volt két évvel ezelőtt. Szalai Piroska ugyanakkor hangsúlyozta: ezek 2016-os adatok, amelyek a 6 éves bérmegállapodás és a kedvező munkaerőpiaci folyamatok hatására tovább javulhattak, azaz a bérolló tovább záródhatott az elmúlt két évben.

hirado.hu - M1
Címkék:
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
  • A Szent Korona nemcsak tárgy, hanem eszme is
    A Szent Korona sokkal több, mint egy díszes ötvösmunka. Jogforrás, jelkép, ereklye, nemcsak tárgy, de eszme is, hordozza erősségeinket és gyengeségeinket, tanúja küzdelmeinknek, abroncsa közös sorsunknak, büszkévé tesz, figyelmeztet hivatásunkra, emlékeztet nemzeti együvé tartozásunkra.
  • A történelemoktatásról – Hozzászólás a NAT-vitához
    Miért fontos, hogy történelmet tanuljunk? Milyen értékeket, ismereteket, tudásokat akarunk átadni, megtanítani az utánunk jövő nemzedékeknek és mi célból?
  • Bayer: Gruevszki bűne
    Gruevszki a migránsválság kellős közepén, országa jobboldali vezetőjeként kerítést épített a görög határszakaszra, és bejelentette, hogy mindenáron feltartóztatja az inváziót.
MTI Hírfelhasználó