Rendőri védelmet kaptak a névvitát megszavazó macedón politikusok
2018. október 22. 22:33

Rendőri védelmet kaptak azok a macedón politikusok, akik megszavazták az alkotmánymódosítást, mert közülük többet is megfenyegettek - közölte értesülését hétfőn a Vesti.mk macedón hírportál.

Oliver Szpaszovszki belügyminiszter bejelentette, hogy megerősítették a rendőri védelmét mind a 80 parlamenti képviselőnek, aki a múlt pénteken igennel szavazott az alkotmánymódosításra, ugyanis közülük néhányan halálos fenyegetést kaptak.

A szkopjei képviselőház a múlt pénteken 80-39 arányban szavazta meg az alkotmánymódosítást, amelynek következményeként a délszláv országot ezentúl Észak-Macedóniának fogják hívni.

A jobboldali ellenzék legnagyobb pártja, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) a múlt szerdán közölte: nem vesz részt a parlamenti vitában, és azonnali szavazást követel. A VMRO-DPMNE képviselői akkor bejelentették, hogy mindenképpen az alkotmánymódosítás ellen fognak szavazni, így nincs értelme a további vitának. Az ellenzék legalább 9 képviselőjének támogatása nélkül viszont nem lett volna meg az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többség. A voksoláskor jobboldali képviselők a pártfegyelmet megszegve igennel szavaztak. A párt vezetése szerint legalább hármuknak kenőpénzt ajánlott a kormánykoalíció.

Macedóniában szeptember 30-án tartottak népszavazást az ország nevének megváltoztatásáról, s noha a voksolók túlnyomó többsége támogatta a javaslatot, a referendum érvénytelen lett, mert a részvételi arány nem érte el az 50 százalékot. Míg a kormány úgy értelmezte a népszavazást, hogy akit érdekelt az ország sorsa, és elment voksolni, az támogatta a javaslatot, ezért mindenképpen meg kell változtatni az ország nevét, addig a jobboldal kijelentette, a sikertelen referendum azt bizonyítja, hogy a lakosság nagy része nem akarja, hogy megváltozzon az ország neve. A jobboldal már a népszavazás megtartása előtt tiltakozott a névváltoztatás ellen, mert szerintük azzal elveszik a macedón identitás.

Macedónia és Görögország júniusban állapodott meg abban, hogy lezárja a Macedónia nevéről szóló, 27 éve húzódó vitát. A megállapodás értelmében Macedónia megváltoztatja a nevét, cserébe pedig Görögország a jövőben nem gátolja a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.

Az EU általános uniós ügyekben illetékes miniszterei június végén hagyták jóvá, hogy Macedóniával 2019 júniusában megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, és a NATO is júniusban hívta meg tagjai közé Macedóniát.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.

MTI
Címkék:
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
  • A Szent Korona nemcsak tárgy, hanem eszme is
    A Szent Korona sokkal több, mint egy díszes ötvösmunka. Jogforrás, jelkép, ereklye, nemcsak tárgy, de eszme is, hordozza erősségeinket és gyengeségeinket, tanúja küzdelmeinknek, abroncsa közös sorsunknak, büszkévé tesz, figyelmeztet hivatásunkra, emlékeztet nemzeti együvé tartozásunkra.
  • A történelemoktatásról – Hozzászólás a NAT-vitához
    Miért fontos, hogy történelmet tanuljunk? Milyen értékeket, ismereteket, tudásokat akarunk átadni, megtanítani az utánunk jövő nemzedékeknek és mi célból?
  • Bayer: Gruevszki bűne
    Gruevszki a migránsválság kellős közepén, országa jobboldali vezetőjeként kerítést épített a görög határszakaszra, és bejelentette, hogy mindenáron feltartóztatja az inváziót.
MTI Hírfelhasználó