Dömötör: nem hagyhatjuk kihunyni a szabad és önálló Magyarország tüzét
2018. október 24. 01:03

A szabad és önálló Magyarország tüzét nem azért tartották életben, hogy mi hagyjuk kihunyni – jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján kedd este Veszprémben, Brusznyai Árpád emlékművénél.

Dömötör Csaba ünnepi beszédében azt mondta: az ’56-os hősök nem azért ragadtak Molotov-koktélokat, néztek a tankok csövébe vagy dacoltak ávósokkal a nyirkos pincékben, hogy „mi a kényelmes önfeladást válasszuk”.

Úgy fogalmazott: „nem engedünk ’56-ból, ’48-ból és az elmúlt ezer évünkből sem”, és nem engedhetjük, hogy a legfontosabb döntéseket bárki kivegye a magyarok kezéből.

Dömötör Csaba szerint most is nehézfegyverzettel áll szemben az ország, „nem szovjet tankok csövével, hanem a nyílt társadalom ideológiájával”. Ez az ideológia pedig „nyeglén megtagad mindent, amiért mi itt az elmúlt évszázadokban harcoltunk”: Istent, hazát, családot. „Mindenről szól, csak nem a szabadságról” – mondta.

Az államtitkár a mártír Brusznyai Árpád utolsó szó jogán elmondott szavait idézte, melyekben a forradalmat olyan kocsihoz hasonlította, amelyet mások elindítottak, megvadították a kocsist és a lovakat, majd leugrottak róla, őt pedig azért hívták, hogy fogja meg a gyeplőt. Brusznyai Árpád szavai azt bizonyítják, hogy néha az ország akarata egyetlen ember helytállásában sűrűsödik össze – emelte ki Dömötör Csaba.

Hozzátette: Brusznyai Árpád azonban nem volt egyedül, Veszprémben is ezrek csatlakoztak hozzá, és a veszprémi hősök példája is azt mutatja, hogy 1956 „legyőzetve győzött”. Azóta pedig egy szabadságba született generáció minden hálájával mondható, hogy az ’56-os hősök minden áldozata értelmet nyert – jelentette ki.

Brusznyai Árpádot 33 évesen, 1958. január 9-én végezték ki a Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiumának különtanácsa másodfokú ítélete alapján, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette miatt.

MTI
Címkék:
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
  • A Szent Korona nemcsak tárgy, hanem eszme is
    A Szent Korona sokkal több, mint egy díszes ötvösmunka. Jogforrás, jelkép, ereklye, nemcsak tárgy, de eszme is, hordozza erősségeinket és gyengeségeinket, tanúja küzdelmeinknek, abroncsa közös sorsunknak, büszkévé tesz, figyelmeztet hivatásunkra, emlékeztet nemzeti együvé tartozásunkra.
  • A történelemoktatásról – Hozzászólás a NAT-vitához
    Miért fontos, hogy történelmet tanuljunk? Milyen értékeket, ismereteket, tudásokat akarunk átadni, megtanítani az utánunk jövő nemzedékeknek és mi célból?
  • Bayer: Gruevszki bűne
    Gruevszki a migránsválság kellős közepén, országa jobboldali vezetőjeként kerítést épített a görög határszakaszra, és bejelentette, hogy mindenáron feltartóztatja az inváziót.
MTI Hírfelhasználó