Az egykori tabáni szerb székesegyházról nyílt kiállítás
2018. november 9. 01:08

Az egykori tabáni szerb ortodox székesegyháznak emléket állító kiállítás nyílt csütörtökön a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeumában.

A megnyitón Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára beszédében felidézte: 85 éve, 1933-ban kezdték elbontani a Tabánt, akkor még állva maradt a szerb ortodox székesegyház, amely azonban később megsérült a második világháborúban, majd a Rákosi-rendszer a tiltakozás ellenére a lerombolása mellett döntött.

A magyarországi szerb nemzetiség támogatására 2018-ban mintegy 546 millió forintot költ, a következő években a szerb köznevelési intézmények építéséhez, felújításhoz, fejlesztéséhez 2,4 milliárd forinttal járul hozzá a magyar állam – hangsúlyozta a politikus. Farbaky Péter, a BTM főigazgatója hangsúlyozta: a kiállítás elsősorban a megmentett ikonosztáz és más fennmaradt liturgikus kincsek segítségével mutatja be az 1949-ben indokolatlanul elbontott tabáni szerb templomot és környezetét, az egykor Rácvárosként is emlegetett budai városrészt.

Tijana Palkovljevic Bugarski, a Matica Srpska Képtár igazgatója elmondta: az újvidéki intézmény szakemberei 2017-ben fejezték be ötéves munka után a neves művész, Arsenije Teodorovic által festett és a szentendrei Szerb Egyházi Múzeum gyűjteményében őrzött 19. századi ikonosztáz festményeinek restaurálását, így lehetővé vált a székesegyházhoz kapcsolódó művészeti emlékek együttes bemutatása Budapesten is.

Dragana Milosevic, a szerbiai Vajdaság kormányának kultúráért felelős titkára (minisztere) úgy fogalmazott: egyszerre fájdalmas és vigasztaló az egykor virágzó Rácváros és a székesegyház fennmaradt emlékeivel szembesülni. Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes kiemelte: a Tabán a főváros egyik legrégebbi, legpatinásabb és legszínesebb kultúrájú, később nosztalgiával emlegetett városnegyede volt.

Lásztity Péró, a budapesti Szerb Intézet igazgatója elmondta: a gazdag anyagú tárlat az ikonokon, liturgikus tárgyakon túl számos maketten, fényképen és más dokumentumon keresztül mutatja be a mára eltűnt Rácváros építészeti környezetét, a magyarországi szerbek művészeti és kulturális örökségét, miközben az egykori székesegyházat digitálisan is rekonstruálja. A Szent Demeternek, később a Szentháromságnak szentelt tabáni ortodox székesegyházhoz kapcsolódó közösség úttörő szerepet játszott a szerb nemzeti kultúra és nemzeti intézmények létrehozásában – hangsúlyozta.

A megnyitón felolvasták Maja Gojkovicnak, a szerb parlament elnökének üzenetét, amely szerint a 18-19. században gazdasági és kulturális aranykorát élő Rácváros, és a viharos történetű székesegyház emlékezetét felidéző kiállítás „felteszi a koronát Szerbia és Magyarország intézményeinek együttműködésére”. A Szerb székesegyház a Tabánban – az eltűnt Rácváros emlékezete című kiállítás február 17-ig tekintető meg a BTM Vármúzeumában.

(fortepan.hu)

(fortepan.hu)

fortepan.hu

Mint a kiállítás szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Farbaky Péter, a BTM Vármúzeum főigazgatója elmondta: a tárlat középpontjában a Tabánban a 18. század közepén épült és 1949 és 1950 telén lerombolt szerb ortodox székesegyház áll.

Mint kiemelte, a magyarságot és a szerbséget összekapcsoló közép-európai projektről van szó. Emlékeztetett arra, hogy a tabáni városrészben már a török hódoltság alatt is éltek szerbek, Buda visszafoglalása után nagy szerb kolónia alakult ott ki. A városrészben az elmúlt századokban jelentős szerb kulturális, művészeti élet zajlott. A Rácvárosnak is nevezett városrészben elhelyezkedő templom a magyarországi szerbség és a hazai szerb ortodox egyház egyik központja volt. A kiállítás a székesegyház története és a szerb kultúra 19. század eleji, pest-budai emlékei mellett az épületnek a tabáni szerb közösség életében és a budai városképben betöltött szerepét is bemutatja.

A főigazgató kiemelte: a tárlat a székesegyház története és a templom ikonosztáza mellett a Tabánt mint városrészt és a szerb kulturális örökséget is bemutatja. „A kiállítás lényege visszaadni a magyar és a szerb budapesti emlékezetnek ezt a templomot és ezt a kulturális örökséget” - fogalmazott.

Tijana Palkovljevic Bugarski, az újvidéki Matica Srpska Képtár igazgatója elmondta: 2012-ben kezdődött a budai szerb székesegyház Arsenije Teodorovic által 1817-ben festett ikonjainak restaurálása és a 73 ikonból álló ikonosztáz rekonstruálása, amelyet 2017-ben ki is állítottak az újvidéki galériában. Mint mondta, az öt évig tartó munka alatt ráébredtek arra, hogy az ikonok olyan értéket képviselnek, amelyet érdemes Budapesten is bemutatni. A kiállítás megalkotói olyan tárlatot hoztak létre, amely nemcsak bemutatja az ikonosztázt, hanem szélesebb, közép-európai kontextusba is helyezi azt.

Lásztity Péró, a budapesti Szerb Intézet igazgatója is arról beszélt, hogy Budán a szerbségnek mély történelmi, kulturális gyökerei vannak, amelyek a 15. századba nyúlnak vissza. A török időkben több ortodox templomot is működtettek és Buda a szerb ortodox egyház egyik püspökségének székhelyévé vált. Elmondta: 1690 után a szerbek nagy vándorlása után Budán több ezer fős közösség telepedett le, létrehozva a tabáni városrészt, a Rácvárost. A szerbség számára fontos, az egyik legjelentősebb közösségről van szó, amely különböző kulturális értékeket is létrehozott. Ezek között a legjelentősebb a tabáni szerb ortodox székesegyház és ikonoztáza, amelyet az 1810-es tűzvész után újra kellett alkotni 1817-ben.

Az tárlatot történelmi jelentőségűnek nevezte, hiszen magyar múzeum Magyarországon fellelhető szerb tárgyi örökségből ilyen jelentős kiállítást nem hozott még létre. A magyarországi szerbség bemutatása szempontjából kulcsfontosságú projektről van szó - hangsúlyozta és reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben létrehozható lesz a magyarországi szerbség múltját, népi életét, gazdaságát, kultúráját, tudományos életét bemutató állandó kiállítás is.

Csáki Tamás, a kiállítás kurátora elmondta: céljuk az volt, hogy várostörténeti kontextusba helyezzék az ikonokat. Mint mondta, ezúttal nem a 20. század elejének kiskocsmás negyedeként élő Tabánt mutatják be, hanem egy száz évvel korábbi korszakról, az „emeletes” Tabánról adnak képet, a 19. század elejének sokkultúrájú városát mutatják be.

A kiállítás társkurátora Terdik Szilveszter és Golub Xénia volt, aki elmondta: tárlaton az ikonosztáz főbb képei kaptak helyet és a képfal szerkezetét is megidézik. A várostörténeti kontextusba ágyazott kiállítás emlékanyaga szerteágazó: térképek, építészeti tervek, könyvek, kéziratok, portrék, ötvöstárgyak és a templomi berendezés részei is helyet kaptak a tárlaton, amelyen korszerű digitális technikákat is használnak.

A kiállítás, amelyet a BTM Vármúzeuma az újvidéki Matica Srpska Képtárával, a szentendrei Szerb Egyházi Múzeummal és a budapesti Szerb Intézettel együttműködve hozott létre, 2019. február 17-ig tekinthető meg.

MTI
Címkék:
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
  • Magyarok világvárosa
    Kész csoda, hogy az ellenzék nem támadja azzal is a kormányt és Tarlós István főpolgármestert, hogy kvázi lenyúlták tőle a főváros fejlesztési terveit, a Világvárost építünk hangzatos nevű egykori projektet.
  • Történelmi utódlás Berlinben
    Friedrich Merz (b) Willkommenskultur helyett domináns német kultúrát akar.
  • Mátyás király-emlékév
    Több mint 150 helyszínen rendeztek programokat Kanadától a moldvai Magyarfaluig a Mátyás király-emlékév keretében, amelyet a király trónra lépésének 560. és születésének 575. évfordulója alkalmából hirdetett meg az év elején a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága.
MTI Hírfelhasználó