Lesz Putyin–Trump találkozó Argentínában
2018. november 9. 10:22

Mind Moszkva, mind Washington nyilvánosan megerősítette, hogy az Argentínában rendezendő G20-csúcson lesz kétoldalú találkozó Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök között – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságíróknak csütörtökön Asztanában.

A világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport vezetői november 30-án és december 1-jén tanácskoznak Buenos Airesben. Korábban felmerült, hogy Putyin és Trump vasárnap, az első világháború lezárásának 100. évfordulóján Párizsban tartandó megemlékezések alkalmából ül legközelebb tárgyalóasztalhoz egymással, de a két vezető átfogó eszmecsere helyett – sajtóértesülés szerint Emmanuel Macron francia elnök kérésére – ott csak rövid időre találkozik egymással.

 

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna)

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna)

Lavrov, aki a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete vezetőinek tanácskozásán vesz részt a kazah fővárosban, hangsúlyozta: a katonai csoportosulás tagállamai (Oroszország, Fehéroroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán, és Tádzsikisztán) egységesen vallják, hogy a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról megkötött szerződés a nemzetközi biztonság fenntartásának egyik legfontosabb eszköze. Donald Trump amerikai elnök és John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó korábban – egyelőre nem hivatalos formában – bejelentette, hogy Washington fel akarja mondani az 1987-ben megkötött szerződést.

Az orosz diplomácia vezetője azt hangoztatta, hogy miközben Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán tartja magát az egyezményhez, addig az Egyesült Államok megsérti azt. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő moszkvai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Moszkvát nem lehet megfélemlíteni az ellene bevezetendő újabb amerikai szankciókkal. Emlékeztetett rá, hogy Washington 2011 óta már 62 alkalommal vezetett be gazdasági büntetőintézkedéseket Oroszország ellen.

Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin elnök orosz államfő a kétoldalú megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón a finn elnöki palotában, Helsinkiben 2018. július 16-án (Fotó: MTI/EPA/Anatolij Malcev)

Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin elnök orosz államfő a kétoldalú megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón Helsinkiben (Fotó: MTI/EPA/Anatolij Malcev)

Emlékeztetett rá, hogy Oroszország már megsemmisítette vegyifegyver-arzenálját, amint a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) is igazolt, az újabb gazdasági büntetőintézkedések foganatosítására készülő Egyesült Államok viszont ezt nem tette meg, szerződésben vállalt kötelezettségeivel ellentétben. Úgy vélekedett, hogy Washingtonnak emiatt, valamint azért, mert „terroristákat sarkall arra, hogy Szíriában vegyi fegyverek felhasználásával provokációkat szervezzenek”, önmagával szemben kellene szankciókat életbe léptetnie.

Heather Nauert amerikai külügyi szóvivő szerdán jelezte, hogy a vegyi és biológiai fegyverekről rendelkező amerikai törvény értelmében a szankciók egy második körét szándékozik bevezetni Oroszország ellen a Szkripal-ügy miatt, amelyet orosz vegyifegyver-bevetésként értékel. Szergej Szkripal volt orosz–brit kettős ügynököt és lányát március elején kísérelték meg megmérgezni katonai idegméreggel. London és Washington Oroszországot vádolta meg a merénylettel, amit Moszkva elutasít.

Heather Nauert, amerikai külügyi szóvivő (Fotó: Getty Images)

Heather Nauert amerikai külügyi szóvivő (Fotó: Getty Images)

A Szkripal-üggyel indokolt első amerikai szankciócsomagot augusztus végén vezették be. Ez elsősorban a kettős – katonai és polgári – rendeltetésű termékek oroszországi exportjára vonatkozik. A kilátásba helyezett, a tervek szerint november végén életbe lépő csomag keretében csökkenthetik a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok szintjét, vagy akár fel is függeszthetik azokat, megszűnhetnek a közvetlen légi járatok a két ország között, az élelmiszerek kivételével teljesen leállíthatják az orosz piacra irányuló amerikai kivitelt, és blokkolhatják a nemzetközi pénzügyi szervezetek Moszkvának való hitelnyújtását.

hirado.hu - MTI
Címkék:
  • A Szent Péter-i Európa védelme
    Belülről akarják felrobbantani – vagy talán inkább szétmállasztani – a szellemi birodalmat, hosszú ideje, ám most egyfajta végkifejlet látszik közeledni.
  • Orbánt támadja egy lenini hasznos idióta
    Most a populista jelző – nem is címkéjével, hanem – bunkójával ütik le azokat, akik másként gondolkoznak, mint a Központ.
  • Az európai őshonos kisebbségek kirekesztése
    A migrációs válság eszkalálódása időszakában megdöbbenéssel tapasztaljuk, hogy a fejlett Nyugat az illegális bevándorlók emberi jogait őshonos kisebbségi polgárainak jogainál többre tartja, sőt még a saját keresztény-nemzeti és európai identitását is hajlamos feledni és feladni.
  • Német tankok magyar földön
    Egy ismeretlen nevű, katolikus családból származó magyar kislány naplója, aki egy gyermek egyszerű szemével jegyezte fel gondolatait március 21-én: „Szegény Horthy­val elbánt Hitler alaposan. Elfoglalták az országot. Szerintem ez rettenetes pimaszság."
  • Marxista bumeráng
    Az európai politika nagy nemzedékének képviselői közül Javier Solana volt NATO-főtitkár, Tony Blair volt munkáspárti brit miniszterelnök és az Európai Bizottság egykori néppárti elnöke, José Manuel Barroso egyaránt maoistaként kezdte fiatal korában. Az eurokrata elitet tökéletesen megtestesítő Jean-Claude Juncker avatta fel Marx születésének 200. évfordulóján a Kínától kapott hatalmas Marx-szobrot Trierben, a francia–német határ közelében.
MTI Hírfelhasználó