EKF 2023 - Benyújtotta pályázatát a három magyar döntős város
2018. november 9. 11:58

Debrecen, Győr és Veszprém polgármesterei pénteken benyújtották városuk pályázatát az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre az Emberi Erőforrások Minisztériumában.

Papp László (Fidesz-KDNP) Debrecen polgármestere az eseményen úgy fogalmazott: az elmúlt három-négy évben gazdasági tekintetben már újraértelmezték a várost és az észak-kelet magyarországi régiót, amelyet a pályázattal szeretnének kulturális tekintetben is megtenni.

Hozzátette: a második fordulós debreceni pályázat angol nyelvű szlogenje: Sharing Horizons. A 32 programelemmel fűszerezett pályázatuk címe metaforikusan a város előtt álló új kulturális távlatok szellemiségét tükrözi.

Borkai Zsolt (Fidesz-KDNP), Győr polgármestere azt hangsúlyozta: a városban megvannak azok az értékek, amelyek arra predesztinálják, hogy megvalósuljon a kulturális rendezvénysorozat.

Porga Gyula (Fidesz-KDNP) veszprémi polgármester azt hangsúlyozta, hogy az Európa Kulturális Fővárosa címre beadott veszprémi pályamű küldetése a térségi együttműködés erősítése.

A pályázat nemcsak Veszprém városáról szól, hanem a Bakonyról és a Balaton térségéről.

A pályázatokat Krucsainé Herter Anikó helyettes államtitkár vette át a polgármesterektől.

A pályázó magyarországi városok közül egy független, az Európai Unió intézményei által kijelölt szakértői testület közreműködésével választják ki azt a települést, amely esélyes a címre.

Az Európai Bizottság (EB) független nemzetközi szakértői testülete idén februárban Debrecen, Győr és Veszprém pályázatait ajánlotta az Európa Kulturális Fővárosa (EKF 2023) projekt döntőjébe. Az előzetes kiválasztáson túljutott 3 városnak november 9-ig kellett benyújtania kiegészített és átdolgozott pályázatát.

D__YT20181109003

Borkai Zsolt (Fidesz-KDNP), Győr (b2), Porga Gyula (Fidesz-KDNP), Veszprém (b3) és Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere (j), miután átadták az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre városuk pályázati anyagát Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkárnak (b) az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságán 2018. november 9-én. MTI/Illyés Tibor

Ezt követően a független szakértői testület 5 tagja, amely 3 külföldi és 2 magyar delegáltból áll, december 9. és 12. között ellátogat a pályázó városokba. A végleges kiválasztási ülés december 13-án és 14-én lesz Budapesten, ahol meghallgatják mindhárom város képviselőit. A testület az ülés után, december 14-én jelenti be, hogy melyik várost ajánlják a cím viselésére. A tanácsadó testület jelentése alapján az emberi erőforrások minisztere fogja kijelölni az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet viselő várost.

Az Európa Kulturális Fővárosa az Európai Unió által indított kezdeményezés, melynek célja Európa népei közös kulturális vonásainak hangsúlyozása, a kulturális sokszínűség megőrzése és a városok nemzetközi arculatának erősítése a kultúra révén.
   

MTI
Címkék:
  • A Szent Péter-i Európa védelme
    Belülről akarják felrobbantani – vagy talán inkább szétmállasztani – a szellemi birodalmat, hosszú ideje, ám most egyfajta végkifejlet látszik közeledni.
  • Orbánt támadja egy lenini hasznos idióta
    Most a populista jelző – nem is címkéjével, hanem – bunkójával ütik le azokat, akik másként gondolkoznak, mint a Központ.
  • Az európai őshonos kisebbségek kirekesztése
    A migrációs válság eszkalálódása időszakában megdöbbenéssel tapasztaljuk, hogy a fejlett Nyugat az illegális bevándorlók emberi jogait őshonos kisebbségi polgárainak jogainál többre tartja, sőt még a saját keresztény-nemzeti és európai identitását is hajlamos feledni és feladni.
  • Német tankok magyar földön
    Egy ismeretlen nevű, katolikus családból származó magyar kislány naplója, aki egy gyermek egyszerű szemével jegyezte fel gondolatait március 21-én: „Szegény Horthy­val elbánt Hitler alaposan. Elfoglalták az országot. Szerintem ez rettenetes pimaszság."
  • Marxista bumeráng
    Az európai politika nagy nemzedékének képviselői közül Javier Solana volt NATO-főtitkár, Tony Blair volt munkáspárti brit miniszterelnök és az Európai Bizottság egykori néppárti elnöke, José Manuel Barroso egyaránt maoistaként kezdte fiatal korában. Az eurokrata elitet tökéletesen megtestesítő Jean-Claude Juncker avatta fel Marx születésének 200. évfordulóján a Kínától kapott hatalmas Marx-szobrot Trierben, a francia–német határ közelében.
MTI Hírfelhasználó