Szijjártó Péter: érdekünk a jó magyar-román kapcsolat
2018. november 9. 13:58

Magyarországnak és a Romániában élő magyarságnak is egyértelmű érdeke, hogy a két ország között jó kapcsolat legyen, ezért mind a magyar, mind a román fél sokat tett az utóbbi időben – mondta az MTI-nek nyilatkozva Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Bukarestben, miután találkozott Teodor Melescanuval, a román diplomácia vezetőjével.

Megemlítette: olyan érzékeny, a magyar fél számára fontos kérdésekben sikerült előrelépést elérni, mint a marosvásárhelyi katolikus gimnázium újraindítása, a tanügyi törvény módosítása és a tankönyvszabályozás.

„Kifejezetten nagyra becsüljük azt, hogy a marosvásárhelyi katolikus líceumnak az újraindítását a román kormány az ígéreteinek megfelelően elérte, így szeptembertől a magyar gyerekek Marosvásárhelyen újra a katolikus magyar iskolában tudnak tanulni, mint ahogy a román tanügyi törvény módosítása vonatkozásában is a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatainak megfelelő jogszabály született.

A tankönyvekre vonatkozó szabályozást is úgy módosították Romániában, hogy a magyar gyerekeknek szánt tankönyveket a magyar pedagógusok dolgozhatják ki, ezek mind pozitív irányba mutatnak a magyar nemzeti közösség szempontjából itt Romániában, Erdélyben, a Székelyföldön” – közölte.

Mindez alátámasztja azt a stratégiát, hogy Magyarország és Románia közös sikertörténetekkel tudja elérni annak a bizalmi bázisnak az újraépítését, amelyre alapozva a nehéz kérdések is megoldhatók – mutatott rá Szijjártó Péter.

„Az elmúlt időszakban nagyon sokat tettünk annak érdekében, hogy a párbeszéd és a stratégiai partnerség jellemezze Magyarország és Románia kapcsolatát, és el kell ismerni, hogy a jelenlegi román kormány is sokat tett ennek érdekében” – állapította meg a tárcavezető.

Román vendéglátójával folytatott megbeszélése témáit sorolva a külgazdasági és külügyminiszter fontosnak nevezte, hogy a következő időszakban a két ország szorosabbra fűzze energetikai együttműködését.

Elmondta: a magyar és román oldalon zajló infrastruktúrafejlesztések nyomán jövő évtől fizikai lehetőség lesz 1,75 milliárd, 2022-től pedig 4,4, milliárd köbméternyi gáz magyarországi irányú szállítására évente.

„Reméljük, hogy a Fekete-tengeren található gázmezők kitermeléséről minél előbb döntést hoznak az amerikai és osztrák-román gázipari vállalatok, amelyekkel a szükséges szerződéseket minél előbb meg tudjuk kötni. Mindent megteszünk, hogy hosszú távon Romániából is tudjunk gázt vásárolni, mindenesetre ennek a fizikai feltételei jövő évtől elő fognak állni” – magyarázta.

Melescanuval megállapodtak arról, hogy a helyi közösségek életét megkönnyítendő, a Dombegyházánál és Eleknél található, jelenleg heti egy alkalommal nyitva tartó határátkelőhelyeket állandóan nyitva tartóvá teszik, 2020 végére pedig a magyar M4-es és a román A3-as autópálya összekötése megtörténik, ettől kezdődően Nagyvárad gyorsforgalmi úton is elérhető lesz Magyarországról.

A Budapestet Kolozsváron keresztül Bukaresttel összekötő gyorsvasút tervének előkészítése is jól halad, a magyar fél egymilliárd forintot különített el a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére – számolt be.

„Hasonlóan látjuk az Ukrajnában a kisebbségekkel kapcsolatban előállt helyzetet is. Ukrajna megsérti a kisebbségek nemzetközi jogszabályokban rögzített jogait, mind a román, mind a magyar közösségtől számos, a nyelvhasználathoz, oktatáshoz fűződő jogot elvettek, és bár más-más stratégia mentén haladunk, egyetértünk abban, hogy ez egy nemzetközi jogsértés, amelynek megszüntetését minél hamarabb el kell érni” – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter köszönetet mondott Teodor Melescanunak, hogy a román külügyminiszter pártja, a liberális ALDE EP-képviselői a Sargentini-jelentés ellen szavaztak, kiálltak Magyarország mellett.

„Arról biztosítottam a külügyminiszter urat, hogy Magyarország sem fog semmilyen politikai alapon, elfogult nem kormányzati szervezetek véleménye alapján elindított politikai támadást támogatni Románia ellen” – szögezte le Szijjártó Péter.

D_MTI20181109002

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Teodor Melescanu román külügyminiszter kezet fog tárgyalásuk előtt Bukarestben 2018. november 9-én. MTI/KKM/Mitko Sztojcsev

Arra a kérdésre, hogy felmerült-e a román centenárium – az Erdély és a Román királyság egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés századik évfordulójának – kérdése, Szijjártó Péter elmondta: ez mindig szóba kerül, a maga részéről a kölcsönös tisztelet fontosságára hívta fel a román külügyminiszter figyelmét, amire a magyar kormány egyébként általában a külpolitikáját alapozza.

„Tudomásul kell venni, hogy bizonyos történelmi dátumok mást-mást jelentenek különböző nemzetek, különböző országok számára. Egy történelmi dátum jelenthet örömet az egyik oldalon és fájdalmat a másikon. Ezt tiszteletben kell tartanunk, és nem szabad arra kényszerítenünk a másikat, hogy hasonlóképpen érezzen. Azt kértem, tartsuk tiszteletben egymás érzéseit, és ne akarjunk egymásra kényszeríteni semmilyen álláspontot” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Bukaresti látogatása alkalmával Szijjártó Péter Liviu Dragnea házelnökkel, a bukaresti kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt elnökével is megbeszélést folytat, délután pedig Kolozsváron találkozik Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, erdélyi magyar vállalkozókkal és az egyházak vezetőivel.

MTI
Címkék:
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
  • Magyarország nem fog változtatni álláspontján
    Gulyás Gergely szerint továbbra is a migráció ügye miatt folyik kampány Magyarország ellen, amely minden vitás esetben nyitott volt a megállapodásra az Európai Bizottsággal, kizárólag a migráció kérdésében nem hajlandó a megegyezésre, ez pedig egy „politikai hecckampányhoz” vezet az országgal szemben.
  • Hátország a világháború végén
    Már 1914 karácsonyán világítás és fűtés nélkül közlekedtek a vonatok. Közhely, de jól jellemzi a helyzetet, hogy az anyagháború elhatalmasodásával leszerelték a harangokat és rézkilincseket, hogy katonai célra beolvasszák. 1917-re beköszöntött a nyersanyaghiány: nem volt elég szén, vasérc és kőolaj, ami visszavetette a hadiipari termelést, miközben éppen ebben az évben lépett be a háborúba az Egyesült Államok.
  • Kereszténydemokrata Estek I.
    Nemzeti büszkeség és világnézet a nevelésben
MTI Hírfelhasználó