Romlik a francia elnök megítélése a visegrádi országok közvéleményében
2018. november 15. 09:46

Romlik Emmanuel Macron francia köztársasági elnök megítélése a visegrádi országok közvéleményében a Nézőpont Intézet felmérése szerint.

Az októberi közvélemény-kutatásból kiderült, hogy Emmanuel Macront már kevesebben kedvelik a V4-es országokban, mint amennyien rossz véleménnyel vannak róla - közölte a Nézőpont csütörtökön.

Emmanuel Macron az elmúlt évben rendszeresen bírálta a visegrádi együttműködés országait, és ez nyomot hagyott az elnök imázsán. Ismertsége és elutasítottsága is nőtt, miközben a róla jó véleménnyel lévők aránya nem változott a visegrádi országokban.

Míg 2017-ben a megkérdezettek 22 százaléka volt rossz véleménnyel a francia elnökről, idén már a négy ország népességének átlagosan 38 százaléka fogalmazott meg elutasító véleményt. Ugyanakkor nőtt a politikus ismertsége a visegrádi régióban: míg 2017-ben a visegrádi négyek felnőtt népességének 28 százaléka nem hallott a francia köztársasági elnökéről, idén ez az arány 18 százalék volt. Mindeközben annak ellenére nem változott az elnököt kedvelők 33 százalékos aránya a két felmérés között, hogy egyre nagyobb az ismertsége. Tehát a visegrádi együttműködés országaiban a francia elnök ismertsége azért növekszik, mert egyre rosszabb véleménnyel vannak róla - vonja le a következtetést a Nézőpont.

A tendencia nem nemzetspecifikus, minden V4-es országban nőtt az elmúlt év során a francia elnök ismertsége és elutasítottsága. Csehországban 30-ról 46 százalékra, Lengyelországban 25-ről 32 százalékra, Magyarországon 16-ról 40 százalékra, Szlovákiában pedig 16-ról 33 százalékra emelkedett a Macronról rossz véleménnyel bírók hányada. Mindez azt jelenti, hogy a V4-ek hozzávetőleg 50 milliós választókorú népességből több, mint 18 millióan utasítják el Emmanuel Macront, 6 millióval többen, mint egy évvel ezelőtt.

Az intézet októberben készítette közvélemény-kutatását Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában.

MTI
Címkék:
  • Videó mint politikai csapásmérés
    Megvan tehát a magyarázat arra: miért viselkednek egyes politikusok – köztük egészen magas pozícióban lévők is – elmebeteg módjára. Miért zúdítják rá a kontinensre a migránsáradatot, a terrorista bandákat. Miért öletik meg társadalmuk tagjait. Zsarolva vannak.
  • Elszállt egy hajó a szélben
    Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
  • A bevándorláspártiak mind ott lesznek, legyünk ott mi is!
    Az európai baloldal azért akar kevert népességű Európát, mert valójában a nemzeteket akarja felszámolni, márpedig Európa erejét a sikeres nemzetállamok adják. Meggyőződésem, hogy az előttünk álló évtizedben nem lehet úgy politizálni Magyarországon, hogy nem a migrációt tartjuk a legfontosabb kérdésnek. Ha az elmúlt években baloldali kormány lett volna Magyarországon, akkor most úgy néznének ki a városaink, mint egyes német vagy francia városok, mert százezrével lennének itt Afrikából vagy a Közel-Keletről érkezett migránsok — nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Orbán Viktor miniszterelnök.
  • Még megvédhető a demokrácia és a szabadság
    Ez a vasárnapi EP-választás nem más, mint egy újabb népszavazás a betelepítési kvótáról, ahol a Fideszre leadott minden szavazat a nemzeti szuverenitás megvédését szolgálja.
  • Európai egyesült rémálmok
    Ma még sok száz millió realista európai reméli, hogy az Európai Egyesült Államok hirdetőinek, köztük Gyurcsány Ferenc feleségének nem lesz igaza.
MTI Hírfelhasználó