VI. Fülöp: az alkotmány a spanyol demokrácia lelke
2018. december 6. 17:30

A 40 évvel ezelőtt, népszavazáson megerősített alkotmány a spanyol demokrácia "élő lelke" - mondta VI. Fülöp spanyol király ünnepi beszédében csütörtökön a madridi parlament alsóházában.

 A kongresszusban rendezett nagyszabású évfordulós ünnepségen az uralkodó hangsúlyozta: az alkotmány a jelenkori Spanyolország legnagyobb sikere, "a megegyezés és a megértés gyümölcse", amely egyesíti a spanyolokat, és amelynek értékeit nem lehet feledni, hanem még inkább követelni kell, mivel azok az együttélés pilléreit jelentik.

Spanyolország az elmúlt 40 évben átélte történelme legmélyebb politikai, területi, nemzetközi, gazdasági és társadalmi változását - jelentette ki az uralkodó, hozzátéve, hogy nem lehet elhallgatni a tévedéseket, a hibákat, és a fennálló problémákat sem.

VI. Fülöp szavai szerint "feladatunk gondolni a jövőre", és egy élen járó, modern, a változásra nyitott Spanyolországot építeni.

Vista general del hemiciclo durante el discurso de Felipe VI

Ana Pastor, a spanyol kongresszus konzervatív néppárti elnöke felszólalásában arról beszélt, hogy a spanyol alkotmány az együttműködést, az integráció a nagylelkűség, a hazafiasság és a konszenzus alkotmánya, amely az átalakulás motorját jelentette.

Ennek köszönhetően "Spanyolország ma szabadabb és nyitottabb. Virágzóbb és szolidárisabb" - fűzte hozzá.

Mint mondta, ha akkor - a diktatúrát követően - sikerült leküzdeni a nehézségeket, úgy ez most is lehetséges, de csak az alkotmány keretein belül, amely azonban "nincs lelakatolva", és emberi alkotásként tovább javítható.
Felhívta a figyelmet arra, hogy egy alkotmányt sem lenne szabad annál kevesebb egyetértéssel módosítani, mint amivel létrehozták.

Pedro Sánchez, szocialista kormányfő Twitter-üzenetben emlékezett meg az évfordulóról, hangsúlyozva, hogy vissza kell nyerni az 40 évvel ezelőtti egyetértés szellemiségét, és az alkotmányt meg kell reformálni és erősíteni.

A parlamenti ünnepségen a királyi család mellett jelen volt Spanyolország négy korábbi miniszterelnöke, hárman az alkotmány kidolgozói, "atyjai" közül, az autonóm közösségek elnökeinek többsége, bírósági elnökök, valamint kongresszusi és szenátusi képviselők. Több radikális baloldali, valamint nacionalista párt képviselője azonban távolmaradt az eseménytől.

Az ünnepséggel egy időben Madridban felvonulást rendeztek az alkotmányos monarchia helyett köztársaságot követelők. Országszerte több tüntetést is tartottak az aktuális alkotmányos keretek ellen, illetve mellette is.

Spanyolországban Francisco Franco diktatúrájának (1936-1975) megszűnés után három évvel, 1978. december 6-án, népszavazáson erősítették meg a demokrácia alapját jelentő alkotmányt 87,7 százalékos támogatottsággal. Azóta ez a nap nemzeti ünnep Spanyolországban.

Az alkotmányt hatályba lépése óta két alkalommal, 1992-ben és 2011-ben  módosították.

Újabb reformját több párt is szorgalmazza, a kormányzó szocialista párt például a jelenlegi autonómia rendszer helyett föderális államberendezkedést képzelne el. Érvelése szerint ez megoldást jelenthetne például a katalán elszakadási törekvések miatt kialakult krízisre, ám javaslatának nincs elegendő politikai és társadalmi támogatottsága.

Az NC Report nevű közvélemény-kutató cég által készített felmérés szerint a megkérdezettek mintegy 70 százaléka nem ért egyet ezzel az elképzeléssel, 60 százalékuk pedig egyáltalán nem tartja szükségesnek az alkotmány módosítását.

A La Razón című napilapban közölt kutatásban a válaszadók több mint 62 százaléka tartotta "sikertörténetnek" a spanyol alkotmányt.

Los Reyes eméritos Juan Carlos y Sofía, en el hemiciclo.

János Károly volt spanyol király és Sophia Fotó: Zipi (EFE)

MTI
Címkék:
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Stratégiai rasszizmus
    Ismét kiderült, hogy a spekulánsi szervezetek számára a terrormigránsok fontosabbak, mint az európai gyermekek.
  • Orbán: Antall József nem adta fel sosem a célját
    Antall József öröksége, hogy a kedvezőtlen erőviszonyok ellenére sem adta fel sosem a célját, hogy visszavezesse Magyarországot a kommunizmus előtti önmagához - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban.
  • Szirt a habok közt
    Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt volt országgyűlési képviselője, a KDNP tiszteletbeli elnöke Antall József kormányában népjóléti miniszterként szolgált. Személyes visszaemlékezésével tisztelgünk a szocialista diktatúra időszaka utáni első szabadon választott kormány 25 éve elhunyt miniszterelnöke előtt.
  • Megszavazták a humanitárius vízum bevezetését
    Az Európai Parlament (EP) kedden, strasbourgi plenáris ülésén megszavazta a migránsok legális uniós beutazási kereteit rögzítő, humanitárius vízum bevezetését kezdeményező jelentést.
MTI Hírfelhasználó