VI. Fülöp: az alkotmány a spanyol demokrácia lelke
2018. december 6. 17:30

A 40 évvel ezelőtt, népszavazáson megerősített alkotmány a spanyol demokrácia "élő lelke" - mondta VI. Fülöp spanyol király ünnepi beszédében csütörtökön a madridi parlament alsóházában.

 A kongresszusban rendezett nagyszabású évfordulós ünnepségen az uralkodó hangsúlyozta: az alkotmány a jelenkori Spanyolország legnagyobb sikere, "a megegyezés és a megértés gyümölcse", amely egyesíti a spanyolokat, és amelynek értékeit nem lehet feledni, hanem még inkább követelni kell, mivel azok az együttélés pilléreit jelentik.

Spanyolország az elmúlt 40 évben átélte történelme legmélyebb politikai, területi, nemzetközi, gazdasági és társadalmi változását - jelentette ki az uralkodó, hozzátéve, hogy nem lehet elhallgatni a tévedéseket, a hibákat, és a fennálló problémákat sem.

VI. Fülöp szavai szerint "feladatunk gondolni a jövőre", és egy élen járó, modern, a változásra nyitott Spanyolországot építeni.

Vista general del hemiciclo durante el discurso de Felipe VI

Ana Pastor, a spanyol kongresszus konzervatív néppárti elnöke felszólalásában arról beszélt, hogy a spanyol alkotmány az együttműködést, az integráció a nagylelkűség, a hazafiasság és a konszenzus alkotmánya, amely az átalakulás motorját jelentette.

Ennek köszönhetően "Spanyolország ma szabadabb és nyitottabb. Virágzóbb és szolidárisabb" - fűzte hozzá.

Mint mondta, ha akkor - a diktatúrát követően - sikerült leküzdeni a nehézségeket, úgy ez most is lehetséges, de csak az alkotmány keretein belül, amely azonban "nincs lelakatolva", és emberi alkotásként tovább javítható.
Felhívta a figyelmet arra, hogy egy alkotmányt sem lenne szabad annál kevesebb egyetértéssel módosítani, mint amivel létrehozták.

Pedro Sánchez, szocialista kormányfő Twitter-üzenetben emlékezett meg az évfordulóról, hangsúlyozva, hogy vissza kell nyerni az 40 évvel ezelőtti egyetértés szellemiségét, és az alkotmányt meg kell reformálni és erősíteni.

A parlamenti ünnepségen a királyi család mellett jelen volt Spanyolország négy korábbi miniszterelnöke, hárman az alkotmány kidolgozói, "atyjai" közül, az autonóm közösségek elnökeinek többsége, bírósági elnökök, valamint kongresszusi és szenátusi képviselők. Több radikális baloldali, valamint nacionalista párt képviselője azonban távolmaradt az eseménytől.

Az ünnepséggel egy időben Madridban felvonulást rendeztek az alkotmányos monarchia helyett köztársaságot követelők. Országszerte több tüntetést is tartottak az aktuális alkotmányos keretek ellen, illetve mellette is.

Spanyolországban Francisco Franco diktatúrájának (1936-1975) megszűnés után három évvel, 1978. december 6-án, népszavazáson erősítették meg a demokrácia alapját jelentő alkotmányt 87,7 százalékos támogatottsággal. Azóta ez a nap nemzeti ünnep Spanyolországban.

Az alkotmányt hatályba lépése óta két alkalommal, 1992-ben és 2011-ben  módosították.

Újabb reformját több párt is szorgalmazza, a kormányzó szocialista párt például a jelenlegi autonómia rendszer helyett föderális államberendezkedést képzelne el. Érvelése szerint ez megoldást jelenthetne például a katalán elszakadási törekvések miatt kialakult krízisre, ám javaslatának nincs elegendő politikai és társadalmi támogatottsága.

Az NC Report nevű közvélemény-kutató cég által készített felmérés szerint a megkérdezettek mintegy 70 százaléka nem ért egyet ezzel az elképzeléssel, 60 százalékuk pedig egyáltalán nem tartja szükségesnek az alkotmány módosítását.

A La Razón című napilapban közölt kutatásban a válaszadók több mint 62 százaléka tartotta "sikertörténetnek" a spanyol alkotmányt.

Los Reyes eméritos Juan Carlos y Sofía, en el hemiciclo.

János Károly volt spanyol király és Sophia Fotó: Zipi (EFE)

MTI
Címkék:
  • Budapest felett az ég
    Visszajöttek, akik annyira hiányoztak, visszajöttek, akikért megint rajongunk. Gyurcsány és az SZDSZ.
  • Újra kell tanulnunk a demokráciát
    A „létező demokrácia” részének kell tekintenünk az idegen titkosszolgálatok videókészítését és az időzített nyilvánosságra hozást. A külföldi tőzsdespekulánsok kampányfinanszírozó tevékenységét. A külföldi propagandaközpontok itthoni buzgólkodását.
  • Amikor Magyarországra migrált nyugati liberálisok döntik el, hogy ki legyen Budapesten a főpolgármester
    Budapesten szavazati joggal rendelkezik 90 ezer olyan európai állampolgár, akik nem beszélnek magyarul, nem rendelkeznek magyar felmenőkkel és egyáltalán nem tetszik nekik a nemzeti érdeket szem előtt tartó politizálás. Ezek a liberális külföldiek viszont meghatározták a főpolgármester-választás kimenetelét. Sőt egyes vélemények szerint el is döntötték azt – írja a Tűzfalcsoport.
  • Kétharmad közelében a kormánypártok
    A mandátumok csaknem kétharmadát megszerezte a Fidesz—KDNP a megyei közgyűlésekben a vasárnapi választáson. A szocialista párt önállóan csupán tizenkét képviselői helyet szerzett, de közben kettő helyett három polgármesterük lett a megyei jogú városokban. Budapesten az ellenzék nyertese egyértelműen az MSZP lett, a párt összesen hat polgármestert ad, így néggyel növelték a kerületi vezetőik számát.
  • Külföldiek voksai dönthettek vasárnap több kerületben
    Az „autoriter, Európai Unió-ellenes, szélsőjobboldali” Fidesz elleni szavazásra hívott fel az az angol nyelvű szórólap, amely a Magyar Nemzet birtokába került.
MTI Hírfelhasználó